Willin-Tóth Kornélia

A magyar napkollektorok külföldön már versenyképesek

Mintegy ötven vállalkozás foglalkozik Magyarországon napkollektorok árusításával vagy telepítésével, és csak alig egy tucat gyártással. Külföldön már komoly sikereket értek el, míg belföldön a fosszilis energiahordozók árának további emelkedése teheti őket versenyképessé.

Euró a szomszédban – vélemények

Szentkirályi Ásványvíz Kft. Az euróban kötött üzletekkel az a legnagyobb probléma a magyar cégek számára, hogy az euró/forint árfolyam rendkívül volatilis, így kiszámíthatatlanok a költségek és a bevételek – mondta Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. Mindezek ellenére a kft. nem köt fedezeti ügyleteket az ingadozások kivédésére. A cég ugyan szállít többek között Spanyolországba, Olaszországba, Angliába, Franciaországba, Németországba is, ám árbevételének egyelőre elenyésző hányada származik az euróövezetből. A szlovéniai euróbevezetéssel kapcsolatban megjegyezte, „nem hiszem, hogy az euró bevezetése Szlovéniában különösebb változásokat hozna az ottani vállalkozások és partnereik életében”.

A tűz mentette meg a Hotel Famíliát

A felszámolás sorsára jutott a zamárdi Hotel Famíliát korábban üzemeltető Hotel Família Idegenforgalmi és Vendéglátó Kft. – derül ki a Cégközlönyből. A társaság 2001-től üzemeltette a Balaton-parti szállót, azonban még az ötéves szerződés lejárta előtt, 2004. október végén visszaadta az osztrák tulajdonosnak a kulcsokat. A hotel 2004 novemberében egy tűzeset miatt szinte teljesen leégett. A kft. önmaga ellen kezdeményezte a felszámolási eljárást, miután a hosszú ideig tartó rossz forgalom miatt fizetésképtelenné vált – mondta lapunknak Barát Imola, a Dr. Felső Vállalkozásszervező és Csődtanácsadó Kft. felszámolóbiztosa. Az adóssága eddig közüzemi tartozásokból jött össze, bankhitele nincs, más követelésekkel még nem jelentkezett hitelező, bár az igénybejelentés határideje október 31. – tette hozzá. Információink szerint a Hotel Família Kft. ugyanazokkal a gondokkal küszködött, mint elődje, az ugyanezen a néven futó, szintén az üzemeltetésért felelős cég. Nevezetesen: a szálloda osztrák tulajdonosa nem kívánt befektetni az épület karbantartásába és korszerűsítésébe, és ez egy idő után a szolgáltatás rovására ment. A 2004-es tűz után azonban a tulajdonos kénytelen volt áldozni a Hotel Famíliára.

A parlamentnek döntenie kell Gyurcsány sorsáról

Váratlanul kemény beszédet mondott Sólyom László köztársasági elnök vasárnap este, az urnák lezárása után. Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei után tovább mélyült a szakadék az amúgy is tragikusan megosztott magyar társadalmon belül, a demokráciába, a jogállamba vetett hit megingott, és az ország kárára lenne, ha minden maradna a régiben – derült ki az államfő szavaiból. Sólyom szerint a békés tüntetések az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították, ám a katarzis elmaradt. A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez – mondta Sólyom, aki ismét felhívta arra a figyelmet, hogy a köztársasági elnöknek a jelen helyzetben nincsenek közjogi beavatkozási lehetőségei. Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van – jelentette ki a köztársasági elnök. Sólyom kiemelte, hogy az államháztartás rendbetételét ő is a legsürgetőbb feladatnak tartja, ám az ehhez szükséges gazdasági programot nem lehet sikerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül.

Mi lesz Gyurcsány Ferenccel?

A vártnál súlyosabb vereségbe futottak bele a kormánypártok a tegnapi önkormányzati választáson. Lapzártánk idején a főváros kivételével az összes megyében a jelenlegi ellenzék szerzett többséget, a koalíció kulcsfontosságú vidéki nagyvárosokat - köztük Békéscsabát, Egert, Győrt vagy Nagykanizsát - veszített el. Az eredmények azt mutatják, hogy a választók a kormányt teszik felelőssé az elmúlt hetek eseményei miatt - mondta Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója. Budapest gyakorlatilag kettészakadt a Duna vonalában: Budán fideszes, Pesten zömében a jelenlegi kormánykoalíció pártjai arattak győzelmet. A kormánypártok lényegében visszaszorultak a fővárosba, ahol Demszky Gábor – ha nem is biztos, de igazából nem is kockázatos – győzelmét ígérte lapzártánkkor a szavazás állása, a közgyűlésben pedig fej-fej mellett állt a két politikai oldal. A kérdés most az, hogy mit lépnek ezek után a szocialisták – állítják politikai elemzők. Gyurcsány Ferenc kormányfő sorsa a következő napokban eldőlhet, ha a párt túl súlyosnak értékeli a vereséget, az akár a miniszterelnök menesztését is magával hozhatja. A koalíciós partnerek tegnap esti első megszólalásaikban kiálltak a kormányfő mellett, ám nem biztos, hogy a következő napokban ugyanez marad a helyzet.

Már a jövő évadra készül az Esztergomi Várszínház

– Sikeres nyári szezont zárt az Esztergomi Várszínház? – Mintegy ötven előadáson vagyunk túl, s bár kezdetben a foci-világbajnokság és a nyár eleji rossz időjárás bezavart egy kicsit, a közönség létszáma és visszajelzései alapján nyugodtan mondhatom, rendkívül jól sikerült a 2006-os idény. Úgy érzem, a várszínház az elmúlt időszak alatt Esztergom emblematikus kulturális intézményévé vált. – Milyen bemutatókat rendeztek? – Az ötvenéves jubileum alkalmából Magyarországon először Esztergomban láthattak a nézők az 1956-os forradalomra emlékező előadást, mégpedig Seregi Zoltán rendezésében az Emlékműveket. A budapesti Kamaraszínházzal közösen színpadra állítottuk a Médeiát is, és Szabó Magda Az a szép fényes nap című művének felújított változatát is játszottuk. – Milyen fejlesztések voltak a színházban? – A várszínház elsősorban pályázati pénzekből tartja fenn magát, és idén sajnos nem volt keret új beruházásra, pedig a rossz időjárás nagyon megviselte a színházat. Egy, a nézőtér fölé kihúzható, eső ellen védő ponyvára lenne a legnagyobb szükségünk. Bízom benne, hogy ez a problémánk 2007-ben megoldódik. – Mivel készülnek a következő évadra? – Folytatódnak a bábszínházi és gyermekelőadásaink, kibővítenénk az idegen nyelvű darabok repertoárját, és megígérhetem, hogy legalább két új bemutatóval jelentkezünk majd. Jövőre az Egyházzenei Fesztiválnak is az Esztergomi Várszínház ad helyet, nagyon szeretnénk, ha ebből hagyomány lenne.

A keveset tudó diákok elriasztják a befektetőket

A gazdasági szemléletmód erősítését, a megszerzett tárgyi tudás alkalmazásának fokozottabb elsajátítását és a szegregáció megszüntetését sürgették a magyar közoktatásban a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. által szervezett konferencia résztvevői. Szokatlan esemény, hogy a gazdaság és az oktatás képviselői közösen gondolkozzanak Magyarországon, az elmúlt években nyilvánosságra hozott eredmények azonban, amelyek a magyar diákok gyenge teljesítményét mutatják például a szövegértés vagy a problémamegoldás terén, a munkaerőpiacon tapasztalható elhelyezkedési nehézségek, valamint az állami költségvetés helyzete megköveteli a megújulást, az innovációkat a magyar oktatásban – vélték az előadók. Az, hogy a 15 éves tanulók 23 százaléka funkcionális analfabéta – ami nyilvánvalóan súlyos oktatáspolitikai kérdéseket is felvet –, a gazdasági szereplők számára azt jelenti, hogy nem fektetnek be Magyarországon, hiszen már rövid távon sem áll rendelkezésre az „alapanyag” a szakmai továbbképzésekhez vagy az élethosszig tartó tanuláshoz (life long learning) – jelentette ki Pála Károly, a suliNova Kht. ügyvezetője. Akár tetszik, akár nem, meg kell próbálnunk az iskoláról mint gazdasági vállalkozásról gondolkodni – jelentette ki a 2004-ben az Év Üzletembere díjjal jutalmazott Kürti Sándor. A Kürt Zrt. elnöke a versenyképes iskolát egy ötdimenziós rendszerben képzeli el, amelyben a bevételek (külföldi hallgatók, pályázatok, vállalkozás, ipari kapcsolatok, állami pénzek) és a kiadások (oktatói szervezet, pályázatírók, lobbierő, outsourcing) mellett az időtényező (operatív, fejlesztési és stratégiai feladatok meghatározása), a tervezés-végrehajtás-ellenőrzés-visszacsatolás folyamata és az iskola gazdasági kultúrája (lojalitás, felelősség, döntéshozó mechanizmus) játssza a kulcsszerepet.

Hiányszakmák tanulására buzdít a Mol

A munkapiac keresleti és kínálati oldalának jobb összehangolását szeretné elérni a MOL azzal a hároméves együttműködési megállapodással, amelyet hat felsőoktatási intézmény – a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem – vezetőjével írt alá. A szerződés célja többek között a felsőoktatási intézményekből kikerülő friss diplomások elhelyezkedési esélyeinek javítása, olyan speciális képzési programok létrehozása és támogatása, amelyek fokozottan figyelembe veszik a munkaerőpiac igényeit. Négy-öt éve kacsingattunk először egymás felé az egyetemekkel, ezek a megállapodások azonban nem érték el kellő mélységig a kitűzött célokat. Most szeretnénk továbblépni és megtölteni valódi tartalommal az együttműködést, mert nézetünk szerint a felsőoktatásnak a versenyképesség motorjává kell válnia, és ez Magyarországon egyelőre nem történt meg. Nem csak az egyetemek lehetőségei bővülnek ki ezzel az együttműködéssel. Mi is lehetőséget kaptunk arra, hogy egy izgalmas műhelymunka keretében tevékenyen részt vegyünk a munkaerőpiac és a munkaerőképzés hatékony összehangolásában – mondta az ünnepélyes aláírási ceremónián Mosonyi György, a MOL vezérigazgatója. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora ugyanakkor azt hangsúlyozta: „Ebben az együttműködésben Magyarország vezető vállalata Magyarország vezető egyetemeivel találkozik. Úgy véljük, hogy a magas színvonalú felsőoktatás alapfeltétele a folyamatos kapcsolattartás az üzleti szférával. Nekünk szükségünk van a cégek visszajelzéseire kurzusainkat illetően, nekik pedig az általunk képzett szakemberek kellenek. Nem mecenatúrát, üzletet akarunk.” A MOL stratégiai fontosságúnak tartja a vállalat és az oktatási intézmények között létrejött kiváló kapcsolatot, hiszen szakembereik nap mint nap tapasztalják, mennyi pluszmunkát és fejtörést okoz például a hiányszakmákhoz tartozó álláshelyek betöltése. Az új megállapodás révén az olajipari vállalat évente több mint 300 millió forinttal támogatja a magyar felsőoktatást. Elsősorban a stratégiai jelentőségű olaj- és gázmérnöki, vegyészmérnöki, műszaki, gépész- és környezetmérnöki, illetve geológus szakképzések támogatásában vagyunk érdekeltek, de a pénzügyi, a közgazdász és az informatikus szakterületekre is komoly figyelmet fordítunk. Ez magyarázza, miért éppen ezzel a hat egyetemmel kötöttünk megállapodást: vegyészmérnököket Magyarországon szinte kizárólag Veszprémben, a Pannon Egyetemen képeznek, geológusaink az ELTE-ről és a Szegedi Tudományegyetemről kerülnek ki, mérnökeink legjobbjai pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen és Miskolcon végeztek. Kakukktojásnak tűnhet első ránézésre a Corvinus, pedig nem az: a tapasztalatok szerint a legjobb képességekkel rendelkező volt „közgázos” hallgatók később cégünk közép- és felsővezetésében kapnak helyet. Támogatási elveink azt is jelentik, hogy ha holnap alapít valaki egy olyan egyetemet, ahol vegyészmérnököket képeznek, mi természetesen szárnyaink alá vesszük – mondta Szőcs László, a MOL HR-igazgatója. A MOL az anyagi támogatást vagy nem címkézetten, vagy célzottan juttatja az intézményeknek. Előbbi azt jelenti, hogy az összeg szabadon felhasználható, csak az adott egyetem preferenciájától függ, utóbbit pedig célzottan bizonyos tanszékek, a MOL profiljához kapcsolódó kutatási programok, laboratóriumok, szakkollégiumok kapják. A cég emellett minden évben részt vesz például a Corvinus Karrier Napokon, vezetői rendszeresen tartanak előadásokat diákjainknak – hívta fel rá a figyelmet Mészáros Tamás, a Corvinus rektora. A MOL regionálissá válása újabb kihívások elé állít bennünket, többek között munkatársaink és leendő munkatársaink szakmai képzése terén. Mostantól folyamatosan és erőteljesen jelen leszünk a felsőoktatási „piacon”. Azt érzékeljük, hogy Magyarországon a diplomásképzés elmozdult egy látens kereslet irányába. Nem hinném, hogy a mi dolgunk ezt a struktúrát alapjaiban megváltoztatni, de a saját sorsunkat a kezünkbe vettük – mondta Szőcs László. Szeretnénk elérni, hogy azok a gyerekek, akik reálérdeklődésűek – hiszen nekünk elsősorban az ilyen beállítottságú fiatalokra van szükségünk – a középiskola után ne egy egyetemi tömegképzésre jelentkezzenek. Ne olyan kart, szakot válasszanak, ahonnan kikerülve komoly pályakezdési nehézségekkel kell majd szembenézniük, hanem menjenek geológusnak, vegyésznek, olajmérnöknek, tanuljanak jól és mi biztos állást kínálunk nekik. Ehhez természetesen a szülőkkel való párbeszédre, együttműködésre, a középfokú tanintézményekkel való kooperációra is szükség van. Nem véletlenül támogatjuk azonban a középiskolákat már most is évente mintegy 150 millió forinttal – tette hozzá Szőcs László. A MOL-on belül a kommunikáció nyelve az angol, ám a cég keleti terjeszkedése miatt egyre jobban felértékelődik az orosz nyelv ismerete. Magyarországon e nyelv történelmileg népszerűtlen, a szakemberek mégis a következő évek legfontosabb feladatának tekintik, hogy újra széles körben elterjedjen az orosztanítás, -tanulás a magyar felsőoktatásban. Magyarország egyik vezető vállalatának HR-igazgatójaként azt javaslom a pályaválasztás előtt állóknak: ne a sokadik végzős legyél a manapság divatos szakmákban, hanem a tíz legjobb hazai geológus egyike, és mi 5 évig várunk rád, hogy aztán a képesítésednek és a képességeidnek megfelelő karriert ajánljunk akár nyugdíjas korodig – mondta Szőcs László.

Mol: megállapodás az egyetemekkel

Három évre szóló együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön a Mol Nyrt. vezérigazgatója és hat egyetem – a Budapesti Corvinus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi, a Miskolci, a Pannon Egyetem, valamint az Eötvös Loránd és a Szegedi Tudományegyetem – képviselője. A megállapodás célja többek között, hogy feltérképezze a vállalatok szakemberigényét, javítsa a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit, valamint speciális továbbképző programokat hozzon létre, azaz igyekezzen fokozottabban hozzáigazítani a munkapiaci kínálatot a kereslethez. A Mol stratégiai fontosságúnak tekinti oktatási kapcsolatait, eddig is évente mintegy 300 millió forinttal támogatta az egyetemeket, ám az együttműködés eddig nem volt megfelelő mélységű. Ez a szerződés, amely kölcsönös előnyöket ígér a felek számára, meghatározó jelentőségű – mondta Szőcs László, a Mol hr-igazgatója. Nem mecenatúrát, üzletet akarunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magas színvonalú felsőoktatás alapfeltétele az üzleti szférával való kapcsolattartás – emelte ki Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora az ünnepélyes aláírási ceremónián.