Willin-Tóth Kornélia

Bejött a fiktív számlás jóslat?

A könyvelők és adótanácsadók szinte kizártnak tartják, hogy miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a házipénztáradóról szóló törvényt, a kormányzat újra ezen a fronton „támadná” a vállalkozásokat. A várakozásoknak megfelelően sok cég fiktív számlákkal próbálta csökkenteni házipénztár-állományát.

Akár háromezermilliárd is juthat fejlesztésekre

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVvM) költségvetésének kiadási oldala 22,6 százalékkal emelkedik 2007-ben, míg bevételei – elsősorban az uniós pénzeknek köszönhetően – 43 százalékkal nőnek. A minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények idei 7190 fős létszámkerete 6672-re csökken jövőre. A karcsúsítás arányaiban alacsonyabb mértékű, mint a teljes közigazgatásban tervezett leépítés – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A KVvM a következő hét évben az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) forrásainak 16 százalékával számolhat, de a Közlekedési, a Gazdaságfejlesztési, a Közép-magyarországi régió és a Regionális Operatív Programokban is lesznek a környezetvédelemhez köthető fejlesztések. Szűken értelmezve 1474 milliárd, tágan – például a vasút vagy a tömegközlekedés fejlesztését is beleértve – további 1341 milliárd forintra számíthat a magyar környezetvédelem, míg az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégia keretéből mintegy 400 milliárd forint segítheti a fejlesztéseket. Kiemelt feladatként kezeljük majd a Vásárhelyi terv továbbfejlesztését, a vízkár-elhárítási művek fenntartását, az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtását – mondta Persányi Miklós. A tárcavezető az uniós támogatással megvalósuló jelentősebb programok között megemlítette a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítását, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének megvalósítását és a Duna-projektet, de fontos, el nem hanyagolható területnek nevezte a hulladékgazdálkodást, az ivóvíz-javítási és -kármentesítési programok folytatását, a szennyvízkezelést, továbbá az árvíz- és természetvédelmet is.

Bizakodók a pályázatírók

Egyszerűbb, gyorsabb rendszert remélnek a magyar pályázatírók a 2007–2013-as időszakban. Az elmúlt két év tapasztalatai sokat segítenek, és mostanra a megfelelő párbeszéd is kialakult az állam, illetve a pályázatírók között. Mivel több hónapos szakmai munka, egyeztetés előzte meg, nem tart az új pályázati rendszer bevezetésétől a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. Mi és az államigazgatás is – amely olykor például kiírási hibákat vétett – szükségszerűen megfizette a tanulópénzt 2004 óta, de tanulunk a hibáinkból – mondta a NAPI Gazdaságnak Maróczi Imre. A szakember szerint van rá esély, hogy akár már januárban kiírják az új pályázati felhívásokat. Úgy tudják, hogy lesznek olyan kis összegű támogatások, amelyeket – a keretösszeg kimerüléséig – automatikusan minden pályázó megkap, egyszerű elbírálás után és szinte azonnal. Információik szerint az eljárás annyiban is egyszerűsödik, hogy azokat az adatokat, papírokat, igazolásokat, amelyek az államigazgatásnak a maga saját rendszerén belül rendelkezésre állnak, nem a pályázónak kell majd beszereznie. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a pályázatok beadásakor valószínűleg elég lesz a számtalan – pénzintézeti, önkormányzati és céges – igazolás helyett a pályázó saját nyilatkozata, és csak a győztesnek kell a hivatalos papírokat benyújtania. A rendszer lassan beépül az elektronikus ügyintézésbe, de működés közben nyilvánvalóan kiderülnek majd hibák, és a bonyolultabb pályázatok kezelése, elbírálása továbbra is idő- és szakapparátus-igényes lesz – véli a Pátosz elnöke. Az idén záruló Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyújtott támogatások helyébe 2007-ben már a Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatások lépnek, amelyek középpontjában a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntarthatóság ösztönzése áll. A felhívások valószínűleg január-februárban jelennek meg és április 1-jétől lehet majd pályázatot benyújtani – mondta lapunknak egy pályázatíró iroda vezetője. A pályázati feltételekben, a pályázatok benyújtását illetően és azok feldolgozásában is várhatók – minden részletében még nem kimunkált – változások. Az EMVA eljárásrendjén dolgozó fejlesztők szándéka az egyszerűsítés, a megkövetelt adatok, igazolások, dokumentumok számának csökkentése. Ez azon túl, hogy megkönnyíti a pályázók dolgát, a pályázatok kiértékelését is gyorsabbá teheti. Ugyanezeket a célokat szolgálja, hogy a lehető legtöbb pályázati – pontosabban jogosultsági – feltételt normatívvá teszik, jogszabályokba foglalják. Ezáltal az elbírálásban kevesebb lesz a szubjektív elem, és javul a támogatások felhasználásának átláthatósága – mondta lapunknak Potori Károly, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kommunikációs és sajtóosztályának vezetője. A pályázatok benyújtásának lehetőségét előreláthatóan szakaszolt határidőkhöz kötik, hogy ezáltal jobban tervezhetővé és szervezhetővé váljon a feldolgozásukhoz szükséges kapacitás. A megítélt támogatásokat a jövőben is utófinanszírozási rendszerben folyósítják, de a kedvezményezettek feltehetően korábban juthatnak a pénzükhöz, mivel a várakozások szerint a tervezett egyszerűsítéseknek köszönhetően felgyorsul az ügyvitel folyamata.

Borúlátóak a külföldi befektetők

Pesszimistán vágnak neki a külföldi befektető cégek a megszorítások éveinek és egyelőre nem érzékelik az üzleti környezet javítása érdekében tett erőfeszítések eredményeit – derült ki a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) és a Synovate piackutató szeptember–októberben végzett felméréséből. A Gyurcsány-csomag miatt minden ötödik vállalkozás számol létszámcsökkentéssel, a válaszadók 37 százaléka pedig tervezi a munkáltatói csomag átdolgozását. A magyar gazdasági környezet változásával kapcsolatban a gyáripari és kereskedelmi szektor, illetve a kivitelező és ingatlancégek a legpesszimistábbak. A negatív vélemény különösen a nagyvállalatokra jellemző. Ezt vélhetően a kevésbé rugalmas felépítés, a költségek nehezebb kontrollálhatósága okozza, és az a versenyhátrány, ami abból adódik, hogy a nagy cégek sokkal inkább az APEH vagy a munkaügyi ellenőrök szeme előtt vannak – jelentette ki Varga István, a BCCH elnöke. A befektetők úgy vélik, a kormányzat ront a jelenlegi helyzeten, intézkedései nem hatnak ösztönzően és a versenyképességnek sem használnak. Ennek ellenére tisztában vannak vele, hogy befektetéseik csak akkor térülhetnek meg hosszú távon, ha a reformokat sikerül végrehajtani és az államháztartás rendbetétele megtörténik – mondta Varga. A kamarai tagok ugyanakkor jól fejlett pénzügyi környezettel és infrastruktúrával rendelkező országnak tartják hazánkat, amely a kiválóan képzett szakemberek miatt is vonzó befektetési célpont – a régióban Csehország és Románia mögött a harmadik helyet szerezte meg. A válaszadók pillanatnyilag a bürokráciát, a korrupciót és a magas finanszírozási költségeket tartják az üzleti fejlődés legfőbb gátjának, de az adózási politikát, a vásárlóerő hiányát, a kiszámíthatatlan politikai döntéseket is a fejlődés gátjaiként jelölték meg. Az EU-csatlakozás hatásairól igen pozitívan nyilatkoztak a felmérésben részt vevő 67 vállalat vezetői. Az integráció megoldja az üzleti környezettel kapcsolatos kétségek és problémák nagy részét, a pénzügyi lehetőségek, az infrastruktúra állapota pedig már az elmúlt két évben is érezhetően javult. A versenykörnyezet, az árak, költségek és az adózás területén romlott a helyzet a csatlakozás óta – vélik a befektetők. A kedvezőbb megítélés érdekében ki kellene szélesíteni Magyarországon a befektetési kedvezmények körét, növelni kellene a gyenge belső keresletet, de az információk elérhetőségén is lehetne javítani. A kiszámíthatóbb politizálás, az igazságos adózási rendszer és az alacsonyabb bürokrácia szintén tőkevonzó hatású lenne – mutatják a BCCH és a Synovate kutatásának eredményei.

A kormány megítélése negatív, mondják brit befektetők

Brit befektetők negatívan ítélik meg a kormányzat tevékenységét és pesszimistán tekintenek a jövőbe - derült ki a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) és a Synovate felméréséből.

Területfejlesztési törvény: kutyaszorítóban a kormány?

A területfejlesztési törvény módosításának jelenlegi stádiumáról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban egyelőre nem tudnak érdemi választ adni: tervezet még nincs, és az is bizonytalan, hogy mikor lesz. Információink szerint ennek az az oka, hogy a kormány kutyaszorítóba került, hiszen az új törvénnyel nem csak az önkormányzati választásokon elkönyvelt pozícióvesztését kell valahogy kompenzálnia – ahogy arra az október elején nyilvánosságra került Lamperth-beszéd is utalt –, hanem az Európai Uniónak is meg kell felelnie. Vélhetően ez okoz komoly nehézségeket a törvény előkészítése során, hiszen az unió térségfejlesztési politikájának alapelvei közé tartozik a szubszidiaritás és a decentralizáció, azaz a döntéseket és azok végrehajtását mindig arra a területi szintre kell helyezni, ahol a legjobban tisztában vannak a problémákkal, illetve a teendőkkel. Magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést alacsonyabb szinten is el lehet érni. Ezzel a követelménnyel kerülhet szembe bármilyen jogszabály, amely a regionális tanácsokba az országos politikából – például a minisztériumokból – „küld le” döntéshozókat. Márpedig – mint arról korábban már beszámoltunk (Átírnák a területfejlesztési törvényt, NAPI Gazdaság, 2006. október 9.) – az MSZP úgy tudna javítani jelenlegi pozícióján, ha a minisztériumi delegáltak számát növelné a regionális tanácsokban. Úgy tudjuk, a kormány kulcsfontosságúnak tartja, hogy Szabó Imre, a Regionális Fejlesztési Tanács MSZP-s elnöke a helyén maradjon, és ezért mindent meg is tesznek. Értesüléseink szerint erre vonatkozott Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszternek az MSZP választmányi ülésén elhangzott kijelentése: „Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat.”

Karcsúsítás önkormányzati módra

A helyhatóságoknál a választások után az új politikai színezet nem egy helyen komoly gondokat okoz, akad azonban város, ahol a fejlesztések érdekében az összefogás szinte maradéktalanul sikerült.

Megújult a miskolci Vasgyári piac

Mindenki jól járt Miskolcon az erősen leromlott állapotú Vasgyári piac megújulásával: mintegy 40 ezer lakos európai színvonalú, tiszta és biztonságos vásárlóhelyet, az árusok, kereskedők tulajdonjogot és vevővonzó környezetet kaptak.

A Pannonpower, a Mapei és a Microsoft az év munkahelye

Az igazán fejlett gazdasági kultúrával rendelkező cégekben a munkavállalók elégedettsége, jó közérzete, motiváltsága nem csupán a humánerőforrás-menedzserek számára fontos szempont, hiszen közvetve ez a hosszú távú üzleti eredményesség egyik záloga. Örömmel tapasztaljuk, hogy Magyarországon is egyre elterjedtebb a munkatársak elégedettségének mérése, és az eredmények ismeretében a cégek egyre hajlamosabbak változtatni a dolgozókkal kapcsolatos hibás gyakorlatokon. Van rá példa, hogy a felsővezetők bónuszát a munkavállalók elégedettségének változása szabja meg – mondta Csépai Martin, a Hewitt ügyvezető igazgatója a 2006-os legjobb munkahely felmérés díjkiosztóján. A Hewitt hatodik alkalommal – a HVG-vel első ízben együttműködve – készítette el a felmérést, amelyet ezúttal egy, a munkavállalók preferenciáit vizsgáló Medián-kutatás is kiegészített. A 123 vállalat versengéséből a kkv-k között idén az először pályázó, építőipari segédanyagokat gyártó és forgalmazó Mapei Kereskedelmi Kft. került ki győztesen, versenyben a Microsoft Magyarországgal. Mindkét cég 88 százalékos eredményt ért el, ami 33 százalékkal magasabb, mint az első ötbe be nem kerülő pályázók átlagteljesítménye. A 88 főt foglalkoztató, 4,2 milliárdos nettó árbevétellel büszkélkedő Mapeinél az egy főre eső képzési költség 237 ezer forintra rúg (a felmérés adatai szerint az átlag 128 ezer forint), a dolgozók 82 százaléka pedig úgy érzi, hogy a felsővezetés szemében a munkavállaló a legértékesebb erőforrás. Munkatársainkban és partnereinkben is elsősorban az embert látjuk. Azt az embert, akinek a munkahelye mellett teljesen természetesen van egy másik élete is, mégpedig a magánélete. Lefektetett szabályaink közül a két legfontosabb: az „Először tüzelj, és csak aztán nézd meg, mit lőttél le”, illetve a „Ha értékrend mentén cselekszel, majdnem mindegy, mit teszel” – mondta Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója. A Microsoft magyarországi leányvállalatának 150 munkatársa elsősorban a tehetségek elismerését, a karrierlehetőségeket, a magas fokú önállóságot, a nyitott, dinamikus cégkultúrát, a jó csapatot és a nagy kihívásokat díjazta. A Microsoftnál az egy főre eső képzési költség 750 ezer forint, ennél magasabb értékkel – 758 ezer forinttal – a legjobbak közül csak a negyedik helyezett Cisco Systems Magyarország Kft. büszkélkedhet. Az informatikai hálózati és kommunikációs eszközök értékesítésével, valamint mérnöki támogatás nyújtásával foglalkozó Cisco 5 százalékkal maradt le a harmadik helyezett Syngenta Növényvédelmi Kft.-től. A győztesek közül csupán a Ciscónál volt nullaszázalékos a fluktuáció, a cégnél a munkatársak leginkább az innovatív légkört és a megfelelő technikai háttérrel alátámasztott rugalmas, mobil munkavégzési lehetőségeket szeretik. A bronzérmes Syngenta a magas elvárások teljesítését stabil munkahellyel, széles körű képzési és fejlődési lehetőségekkel, az egyéni és a csapatteljesítményt egyaránt díjazó jutalmazási rendszerrel honorálja, az ötödik helyezett Sinergy pedig a vezetők és beosztottak összhangjára vonatkozó kérdésekben bizonyult verhetetlennek. A nagyvállalati kategóriában az energetikai szektort erősítő Pannonpower-cégcsoport végzett az élen – annak ellenére, hogy az elmúlt években kétszer is igen nagy mértékű leépítésekre kényszerült, és így dolgozóinak száma a korább mintegy 3 ezer helyett ma csupán 319 fő. Sikerünk titka a folyamatos innováció, modernizáció és a legendás „erőműves kultúra” – mondja Somosi László elnök-vezérigazgató. Magas szakmai és emberi tudás, felelős gondolkodás és egymás iránti bizalom jellemzi a „pannonosokat”, akiknek 83 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy akár nyugdíjazásáig a cégnél marad. A GlaxoSmithKline Kft.-nél végzett kutatás azt mutatta, hogy ennél a vállalatnál a legkönnyebben megközelíthetők az első számú vezetők, a dolgozók és vezetők közötti összhang pedig 90 százalékos. Nem porszemnek érzem magam a gépezetben, hanem beosztástól függetlenül várják javaslataimat, ötleteimet, hogy hogyan lehetnénk együtt jobbak – írta valaki a Hewitt és a HVG felmérésében. Kiemelkedően sok elkötelezett és magát megbecsültnek érző dolgozót tudhat magáénak a harmadik legjobb nagyvállalat, a Masterfoods Magyarország Bt., amelynek egyik meghatározó alapelve a „kölcsönösség. Adni és kapni: minőséget, teret és tiszteletet. Kompromisszumok nélkül.” A negyedik helyezett Novartis dolgozói igen elégedettek teljesítményarányos, versenyképes fizetésükkel, az M-real Petőfi Nyomda Kft. munkatársai pedig úgy érzik, folyamatosan új területeken fejlődhetnek.