Nem húzhatja tovább a magyar kormány szavazatelsőbbségi részvényeinek (aranyrészvény) megszüntetését. Az 1995-ös privatizációs törvényben szabályozott, az államnak különböző előjogokat biztosító részvények korlátozzák az EU négy alapszabadságának a tőkeáramlásra vonatkozó elvét, és erre az Európai Bizottság (EB) már 2005 decemberében, jogsértési eljárás keretében felhívta Magyarország figyelmét. Idén júliusban az EB ismételten felszólította a kormányt, hogy szüntesse meg a jogsértést, és október 20-i, végső határidőt szabott, mielőtt az Európai Bírósághoz fordulna.
Az igazságügyi tárca a végső határidő napján nyújtotta be törvényjavaslatát az aranyrészvények megszüntetéséről, azok törzsrészvénnyé alakításáról. A sürgősségi javaslat keddi elfogadása után a módosítás egyelőre az illetékes bizottságok asztalán van, az új szabályozás akár már november végétől hatályos lehet.
Gyorsan kellett lépni
Az EB a jogsértési eljárás keretében rendkívül rövid határidőket szab, így az alapos szakmai előkészítést követően a kormány a törvényjavaslatot csak októberben tudta beterjeszteni az Országgyűlésnek. A tervezet kiállja a közösségi jog próbáját – mondta a NAPI Gazdaságnak Hutter Helga, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) civilisztikai kodifikációs és nemzetközi magánjogi főosztályának szakmai főtanácsadója.
Az aranyrészvények törzsrészvénnyé alakítása a villamos energiáról és földgázellátásról, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény megváltoztatását is maga után vonja, az állam pedig szinte biztosan elveszti korlátozó lehetőségeit például a Mol vagy a Magyar Telekom Nyrt. döntéshozatali mechanizmusában, hiszen e cégek esetében az aranyrészvény kibocsátását pusztán gazdasági megfontolások indokolták. Lehetséges, hogy a hazai energetikai ellátás biztosítása érdekében az állam bizonyos jogosítványait megtarthatja az erőművekben, áram- vagy gázszolgáltatókban, ám ezeket kizárólag kivételes esetben, az eddigi gyakorlattal ellentétben hatósági és nem tulajdonosi jogkörben gyakorolhatja majd.
Mégis van kiskapu?
Természetesen nem zárható ki, hogy a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetését követően, immár az állam és a törvény közvetlen beavatkozása nélkül, akként döntsenek a részvényesek, hogy az állam vagy bárki más javára új szavazatelsőbbségi részvényt bocsássanak ki – áll a törvényjavaslat általános indoklásában. Ez a mondat arra utalhat, hogy a Brüsszel által erősen szorongatott magyar kormány megtalálta a kiskaput – vélte lapunk egyik, név nélkül nyilatkozó forrása.
A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályos rendelkezése a korábbi szabályozással ellentétben nem teszi lehetővé, hogy a nyilvánosan működő rt.-k vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt bocsássanak ki. A benyújtott törvénytervezet elfogadása esetén a társasági törvény a jövőben feloldaná ezt a tiltó szabályt. Az aranyrészvények megszüntetése után a társaság tulajdonosai immár magánjogi alapon dönthetnek ilyen speciális részvény kibocsátásáról – mondta a NAPI Gazdaságnak az IRM szakértője. Feltételezések szerint ez a lépés elsősorban a nagyobb társaságok érdekeit szolgálhatja.
A cégek egyelőre kivárnak az állásfoglalással; a Herz Szalámigyár Zrt. illetékesei csak az új jogszabály ismeretében kívánnak nyilatkozni az aranyrészvények megszűnéséből eredő előnyökről, hátrányokról és hasonló állásponton van a CD Hungary Zrt. vezérigazgatója, Szigeti Zsolt is. Cégünk együttműködése az ÁPV Zrt.-vel, mint aranyrészvényessel folyamatos és zökkenőmentes, a kérdésre a törvény hatálybalépését követően térünk majd vissza – mondta Szigeti.
A Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt.-nél egyáltalán nem tartanak a változástól. Eddig is jó viszonyt ápoltunk az ÁPV Rt.-vel, elégedettek voltak cégünk tevékenységével, egyetértettek céljainkkal. Nem hiszem, hogy ez megváltozik – mondta a NAPI Gazdaságnak Szabó Ferenc, a Hungaropharma vezérigazgatója.
