Nem csökken azok száma, akik új lakásba költözés után valamilyen kivitelezési hibával találkoznak régóta vágyott otthonukban. Általános a penészedés és a vizesedés, az előbbit az okozza, hogy a vakolatnak nincs ideje kiszáradni, az utóbbiért a rossz hőszigetelés a felelős. Szintén elterjedt, hogy a beköltözés után a burkolatok és a falak repednek, amit az épület ekkor még természetes mozgása okoz. Egyre több hibát jelent a rossz hang- és zajszigetelés is – derült ki a megkérdezett szakértők válaszaiból.
Az építő-szerelő munka tényleges elvégzője jótállási kötelezettséggel tartozik a lakás épületszerkezeteire, lakás- és épületberendezésekre, mint például kazán, falban futó csövek. A jótállás időtartalma az átadás-átvétel után számított három év. Miközben a jogszabályok rákényszerítik a kivitelezőt az esetleges hibák kijavítására, addig a gyakorlat sokszor mást mutat. A lakóparki beruházások projektcégeken keresztül folynak, amelyek az átadás után azonnal megszűnnek. Az építőipari vállalatoknak ez egy kisebb része, de ezek felelőtlensége lejáratja az egész szakmát – mondja Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) vezetője. Az Építési és Építésügyi Szakmai Testület, amely önálló, törvény-előkészítési jogokkal is rendelkező kormányzati szervezet, fejlesztési és építésügyi minisztérium létrehozását tartaná szükségesnek. A már elkészült épületeknél a hibák csak rombolással lennének javíthatók, éppen ezért javasol több szakmai szervezet is egy erős építési hatóságot, amely ellenőrzi az építkezéseket, és akár vissza is bontatja a már elkészült részeket, ha abban minőségi kifogásokat talál.
Az építési folyamat felügyelete mellett a cégek minősítésére is szükség van. Tavaly az OLÉH megbízásából az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság (ÉMI Kht.) kidolgozta az építési vállalkozók minősítési rendszerét. Az önkéntes minősítési rendszer célja a minősítést vállaló építőipari vállalkozások felkészültségének és referenciaképességének szakszerű, objektív és mérhető bemutatása. A vizsgálat a műszaki alkalmasság mellett az adott vállalkozások jogi, adminisztratív, szervezeti és pénzügyi felkészültségét is értékeli. Borsi László szerint a minősítési rendszerbe akár projektcégek is bekerülhetnek, ám a nyilvántartás önkéntes jellege miatt csak olyan információk utolérhetőek az adatbázisban, amelyeket a vállalkozások megadnak magukról – az ÉMI-nek sem joga, sem lehetősége, hogy egy-egy vállalkozás előéletéről nyomozást folytasson.
Vajnai Lajos