A még a nyugat-európai országokban sem általános energiakártya nálunk legfeljebb három év múlva jelenhet meg hivatalosan, de az értelmezési problémák már általánossá váltak. A Feba Kft. ügyvezetője, Molnár Gyula szerint sokan összekeverik például az energiakártyát a hőkamerás képekkel. A két fogalom pedig annyira különbözik, hogy a kártyához nem is kell mellékelni ilyen felvételeket. Ennek legfőbb oka, hogy az ilyen mérések csak speciális időjárási körülmények között végezhetőek, ezért például nyáron nem is lehetne a kártyát kiadni. Az energiakártya egy elméleti mutatószám, a beépített anyagok energetikai tulajdonságait mutatja. A hőkamera azonban a tervezési, kivitelezési szakszerűtlenségekről és az anyaghibákról ad felvilágosítást, és ezek megoldását segíti – hangsúlyozta Molnár.
Egyre többen veszik igénybe azonban ma már a termográfiai szolgáltatásokat. Legtöbbször azonban csak akkor, ha valamilyen problémát észlelnek, vizesedik, penészedik a fal, magas a fűtési költség. Nő azok száma, akik felújításkor kérnek hőkamerás vizsgálatot, mert az így kapott információk alapján meg lehet határozni, hogy pontosan hol is szökik ki a meleg, így csak ezeken a részeken kell az átalakításokat elvégeztetni, ami akár 50-60 százalékos megtakarítást is jelenthet. Lakás vásárlásakor viszont csak elvétve kérnek ilyen vizsgálatot, pedig már a vásárlás előtt megbecsülhető lenne a felújítás költsége, illetve a fűtési kiadások nagysága. A növekvő igényt a vállalkozások is megpróbálják kihasználni, de kevés a valóban minőségi szolgáltatást nyújtó cég. Sokan megfelelő szakmai tudás és berendezés nélkül vágnak bele a nagy haszonnal kecsegtető üzletbe, aminek természetesen az ügyfelek látják kárát, szakmai berkekben számos rémtörténet kering arról, hogy milyen hibákat követnek el a hozzá nem értők. Sokan hiszik azt, hogy a hőkamerás mérés egyszerű fényképezés, pedig komoly műszaki mérést jelent, ami komoly elméleti és gyakorlati tudást igényel. A mérésnek és kiértékelésének szigorú szabályai vannak, mert csak így kapható használható eredmény.
Komoly gazdasági károk származtak abból, hogy senki sem ellenőrzi a szakmában tevékenykedő cégeket, a termográfusoknak nincs államilag elismert képzésük sem – állítja Ráhne Erik hőkamera-forgalmazó, a PIM Professzionális Ipari Méréstechnika Kft. ügyvezetője. Ez annak ellenére igaz, hogy a forgalmazó cégek szerveznek saját termékük használatát bemutató képzést. Szeretnék elérni, hogy vegyék fel az OKJ képzési jegyzékébe, és csak olyan cég végezhesse ezt a tevékenységet, amelynek szakemberei rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. A magyar piac természetesen árérzékeny, inkább választják a néhány ezer forinttal olcsóbban dolgozó céget, még ha nem is kapjá meg ugyanazt a minőségű szolgáltatást – véli több megkérdezett szakember is. Később persze viselhetik ennek következményét, mert egy újabb mérést is ki kell fizetniük.
Vajnai Lajos