Vajnai Lajos

Távlatot nyitnak az intelligens rendszerek

Még sok fogyasztó, felhasználó számára utópisztikusnak és szinte scififilmekbe illő eszközöknek tűnnek az intelligens műanyagok, pedig jó részük már ma is a mindennapi életünk része. Igaz, nagy rendszerekben még kevés helyen használják, így egy darabig például még biztosan várni kell az ilyen anyagból készült hidak „megjelenésére”.

Az Európai Bíróság előtt a kábeltévé-szabályozás

Az Európai Bíróság végül mégis bírósági eljárást indít Magyarország ellen a kábeltelevíziós szolgáltatásra vonatkozó törvény miatt, mivel véleménye szerint az érvényes szabályozás jelentősen korlátozza a versenyt. Az Európai Bizottság (EB) még áprilisban szólította fel a magyar kormányt a médiatörvény megváltoztatására a jogsértési eljárás második szakaszában. Az EB szerint ugyanis a versenyszabályokkal ellentétes, hogy a törvény korlátozza a kábeltévé-szolgáltatást, amikor kimondja, hogy a műsorszórás a lakosságnak legfeljebb harmadát lefedő területre lehet érvényes. Az elektronikus távközlés szabadságáról szóló 2002-es EU-irányelv egyértelműen rögzíti, hogy az unió egész területén biztosítani kell többek között a korlátlan műsorszórás szabadságát. Az elmúlt csaknem három évben a kormány már három alkalommal tárgyalta meg a szükséges jogszabályváltozásokat, és azt két esetben a parlamentnek is benyújtotta. Mivel a kábeltévékre vonatkozó korlátozást a médiatörvény tartalmazza, azon csak kétharmados, minősített többséggel lehet változtatni. A politikai konszenzus hiánya miatt azonban ezt a minősített többséget két alkalommal sem sikerült megszerezni. A vonatkozó passzus miatt tavaly az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az Alkotmánybírósághoz fordult. A minisztérium azt kérte a testülettől, törölje az EU előírásaival ellentétes rendelkezést vagy szólítsa fel a parlamentet a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetésére. Ezért a kormány rendhagyó módon – a konszenzus megteremtésének reményében és érdekében – a módosító javaslat újabb benyújtását megelőzően ötpárti egyeztetést kezdeményezett, ami jelenleg is folyik. A Miniszterelnöki Hivatalban már dolgoznak, hogyan kerülhető el a kellemetlen bírósági eljárás: várhatóan januárban újra az Országgyűlés elé terjesztik a javaslatot.

Mit is iszunk a palackból?

A fejenkénti ásványvízfogyasztás Magyarországon az idén eléri a 80 litert, a választék is egyre bőségesebb, a vásárlók pedig gyakran tanácstalanul állnak a polcok előtt, hogy melyiket is válasszák. Nádasi Tamás és Udud Péter – akik az Aquaprofit Zrt. tulajdonosaiként számos ásványvízüzem létrehozásában működtek közre – arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik és kategorizálják a Magyarországon kapható ásvány-, forrás- és gyógyvizeket. Az Ásványvizek könyve című kiadvány mindenkinek ajánlható, aki szeretne eligazodni a kínálatban. Sok tévhit kering a vásárlók fejében az ásványvizek összetételét, minőségét és fajtáit illetően, amiket most tisztázni szeretnének. A szerzők messziről indulnak, elmagyarázzák, hogyan kerül a víz a föld alá, miként hozzák a felszínre, hogyan csomagolják, és még a vízkészletek megóvásának fontosságáról is szót ejtenek. Megismerhetjük a vizek kultúrtörténetét, a fogyasztási szokások változását, az ásványvizek összetevőinek ismérveit, tulajdonságait és élettani hatásait. A könyvben hetvenféle víz részletes adatai szerepelnek. A szerzők szerint a birtokukban van a világ legnagyobb és legteljesebb ásványvízgyűjteménye, amelyet a jövőben szeretnének a közönséggel megismertetni, valamint tervezik Guinness-rekordként is bejegyeztetni. A 3000 fajtát meghaladó, a világ több mint száz országából származó ásvány- és gyógyvízgyűjteményt kategorizálják, és egy nagy ásványvízkönyvben tervezik bemutatni – ami a világon egyedülálló vállalkozás lenne.

Élre tör a magyar gazdaság?

A magyar gazdaság 3-4 éven belül a régió legversenyképesebb gazdasága lehet, ehhez az ország jó úton halad – jelentette ki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) csúcstalálkozóján. Véleménye szerint Magyarország 2009-re visszatérhet az egyensúlyi pályára, és újra 1000 milliárd forint külföldi tőkét képes majd vonzani évente. Kóka pozitívnak tarja, hogy az ország gazdasága a jelenlegi mostoha körülmények között is képes az EU átlagát meghaladó mértékben bővülni, miközben az export is dinamikusan bővül. A gazdaság peremfeltételei lehetnének jobbak, ezért előrelépésre van szükség több, a versenyképességet meghatározó kérdésben, valamint az adópolitikában – tette hozzá a miniszter. A jelenlegi körülmények azonban egyelőre nem teszik lehetővé az adók csökkentését. Tovább kell folytatni az állam finanszírozhatatlan feladatainak leépítését, a kedvezmények további megvonását, a rászorultakat pedig a gazdaság támogatásán keresztül segíteni kell. Az ország előtt további jelentős reformok állnak, ehhez pedig széles körű összefogásra van szükség. A közeljövő legnagyobb kihívása a villamosenergia- és gázpiac teljes nyitásához kapcsolódó feltételek kialakítása – véli a miniszter. Hiányzik, hogy a gazdaságpolitika nem jelöl ki húzóágazatokat – mondta Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke. Véleménye szerint a gyógyvízprogram és az egészségügyi turizmus fejlesztése, a logisztikai központok és a kis- és középvállalkozások szerepének határozottabb támogatása lehet Magyarország számára a kitörési pont.

Nem projektekben gondolkodnak a magyar cégek

Alig ismerik a magyar cégek a projektmenedzsment-eszközöket, ugyanis nyugat-európai társaikhoz képest fele annyi projektet indítottak – derül ki az Ernst & Young, a Project Management Institute és a Magyar Projektmenedzsment Szövetség közös felméréséből. Ebből kiderül, hogy a cégek zöme az elmúlt egy évben legalább 20 projektet indított, de ezek méretüket illetően nem túl nagyok: átlagos időtartamuk 3 és 12 hónap között mozog, költségvetésük 20 millió forintnál kisebb, és jellemzően 10 munkatárs dolgozik egy-egy feladaton. A projektek száma viszont fokozatosan növekszik: az ingatlanfejlesztésen kívül a telekommunikáció és technológia, a pénzügyi szolgáltatások és a tanácsadás területén elterjedt módszer. Magyarországon a projektek több mint fele befejeződik a tervezett idő- és költségvetési kereteken belül, ami nemzetközi összehasonlításban is magas arány. Ez viszont nem feltétlenül pozitívum, mert a leállás sok esetben hasznos is lehet. A magyar cégek alig használják a teljesítményértékelést, a siker inkább a felső vezetés elkötelezettségén múlik.

Nő az igény a cseppfolyós gáz iránt a világpiacon

A cseppfolyós gáz mindig is jó üzletnek számított, de az utóbbi években az ezzel foglalkozó cégek profitja jelentősen megugrott. A kereslet egyre nő, Ázsia a gazdasági növekedés miatti energiaigényét fedezné belőle, Európa pedig az orosz gáztól való függőségét csökkentené vele.

A versenyképesség múlhat a megfelelő villamosenergia-piaci modellen

Jövő év július elsejétől Magyarországnak is liberalizálnia kell villamosenergia-piacát. A versenyző piac csak egy új működési modell kialakításával lehetséges, amelynek kulcskérdése, hogy ebben az állam milyen szerepet kíván játszani.

Milyen legyen az új energiapiaci modell?

Új működési modellre van szükség az energiapiacon, mert a jelenlegi súlyos ellentmondásoktól terhes, és nem felel meg az európai uniós szabályozásnak sem, amely 2007. július elsejéig előírja a tagországoknak a villamosenergia-piac teljes megnyitását – állítják egyöntetűen szakmai körökben. A Magyar Energia Hivatalnál (MEH) már két éve folyik a működési modell kidolgozása, jelenleg négy változat létezik: a MEH, az E.On, a Magyar Villamos Művek (MVM) és az Elmű–Émász javaslata. Az energiahivatal modellje teljesen megszüntetné a hosszú távú megállapodásokat (htm), a közüzem utódlását az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében biztosítaná. Ennek a tervezetnek a továbbgondolása az E.On és a Boston Consulting Group (BCG) közös modellje: az egyetemes szolgáltató körébe csak a lakosságot tenné, a htm-ek felbontására két-három év átmeneti időszakot határozna meg. Az Elmű–Émász modell a jelenlegi kettős piac módosítása, amely a lakosság egyetemes szolgáltatói ellátását az MVM kötelezettségévé tenné. Az MVM a htm-ek fenntartása mellett érvel, mert ezzel minimalizálható lenne az átállás költsége. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) szerint olyan modellt kell elfogadni, amely legalább átmenetileg megállítja az árspirált, megakadályozza az oligopolisztikus törekvéseket, védi a fogyasztót, de közben megteremti a szabadpiaci versenyt. Az IEF az MVM javaslatát tartaná elfogadhatónak, de bizonyos módosításokkal: ennek lényege, hogy egy „független”, szervezett piac legyen jogosult és kötelezett a kereskedői és fogyasztói igényeket transzparens módon biztosítani, amihez a forrást a MVM mint villamosenergia-nagykereskedő biztosítja.

Félig tárul a munkaerőpiac kapuja

A kormány csak részlegesen nyitja meg a hazai munkaerőpiacot a román és bolgár munkavállalók előtt. A részleges nyitás a csatlakozást követő két évre vonatkozna, és 130–140 olyan szakmára terjedne ki, amelyben itthon egyébként munkaerőhiány van – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a keddi egyeztetés után. A munkavállalók ezekre a szakmákra automatikusan, minden egyéb vizsgálat nélkül megkapnák a munkavállalási engedélyt. A szóban forgó szakmákat a kormányhatározat melléklete fogja tartalmazni, de a listát a kabinet félévente felülvizsgálná. A döntést a kormány saját hatáskörében a jövő hét végéig meghozza, az álláspont véglegesítése után már nincs lehetőség a visszalépésre. Gyurcsány elmondta, hogy a munkaerő-piaci stratégia kidolgozásakor öt szempontot kellett figyelembe venni: a munkanélküliség kérdése és a szakképzett munkaerő hiánya mellett a történelmi felelősség a legfontosabb. Az egyeztetésen az MSZP és az MDF, valamint a gazdasági, illetve a foglalkoztatási bizottság szintén részleges munkaerő-piaci nyitást javasolt. Az SZDSZ és az európai ügyek országgyűlési bizottsága, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala a teljes, illetve a nagyobb nyitást tartotta volna szükségesnek.