Még utópiának tűnhet az olyan híd, ami földrengés közben megerősíti szerkezetét, vagy az olyan autó, amely egy baleset után visszaállítja a karosszéria eredeti alakját. Pedig az ilyen típusú, úgynevezett intelligens anyagok ismertek a tudósok előtt. Az intelligens anyagok egyik első előfutára az 1967-ben kifejlesztett fototróp üveg volt, amit ha fénnyel sugároznak be, akkor csökken a fényáteresztő képessége. Ez az üveg kiválóan alkalmas olyan szemüveg készítésére, amely erősebb napsugárzás hatására besötétedik – emellett ilyen üveget használnak ma már sok luxusautó belső visszapillantó tükréhez. A másik terület, ahol az intelligens anyagok a tömegtermelésben is megjelentek, a sporteszközgyártás. A makroszálas kompozitok elnyelik a különböző rezgéseket, így csökkentik az emberi test igénybevételét, ezért a sílécek, a hódeszkák, teniszütők gyártásánál is alkalmazzák. Ezeket az anyagokat a NASA fejlesztette ki űrbéli használatra, és kezdetben műholdak, teleszkópok készítésénél alkalmazták őket. Ha szigorúan a definíció szerint azonosítjuk őket, akkor azokat az anyagokat, amelyek érzékelik közvetlen környezetük fizikai, illetve kémiai állapotát, ezek megváltozására reagálnak és egyértelmű választ adnak, intelligens anyagoknak nevezzük – mondta lapunknak Zrínyi Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára.
Felhasználásuk ma még igen korlátozott, de a jövőben számos piacképes termék megjelenhet, ugyanis a felhasználói igények egyre újabb és újabb, kedvező tulajdonságú anyagok előállítására sarkallják a tudósokat. Egyik ilyen nagy csoport az alakmemóriával rendelkező anyagok. Ha bizonyos fémek és műanyagok alakját egy kritikus hőmérséklet felett alakítjuk ki, akkor a formájuk megváltozása után „emlékeznek”, és visszanyerik eredeti alakjukat. Az orvostudományban már használják ezeket az anyagokat. A sztentnek nevezett csőformájú fémhálót az ütőerekbe ültetik, s az az érfalat tágan tartva segít megakadályozni az ér elzáródását. A sztentek a kutatások szerint még intelligensebbek is lesznek: egyenesen a vénába fecskendezik őket, a megfelelő helyen pedig felveszik majd a kívánt alakot. A mesterséges izom ugyancsak az orvostudományi kutatások egyik fontos területe; a kísérletek jól haladnak, a szakértők nem tartják elképzelhetetlennek, hogy belátható időn belül már a mindennapi életben is megjelennek ezek az eszközök – véli Zrínyi Miklós.
Az intelligens anyagok a gyógyszeriparban is komoly jövő előtt állnak. A hatékony gyógyszeres terápiának három fontos követelményt kell teljesítenie: megfelelő gyógyszerhatóanyag, ennek a megfelelő helyre való eljuttatása, illetve a hatóanyag optimális koncentrációjának biztosítása. A drága hatóanyagok csak igen kis hányada jut el oda, ahol hatnia kell, nagyobb része kárba vész vagy nemkívánatos elváltozást okoz. A hagyományos eljárásokkal a célba jutatás nagyon nehéz, ez a problémát oldhatják meg az intelligens gélek, amelyek szabályozott hatóanyag-leadást tesznek lehetővé.
Az intelligens anyagok további hasznosítási lehetősége a méréstechnika: még pontosabb mérőműszerek gyárthatók, ha a szenzorokban piezokerámiai elemeket is felhasználnak. Egy másik csoportjukat a többfunkciós „kompaund” anyagok alkotják, amelyek önmaguktól elnyelik a rezgéseket, így csökkentik a zajszennyezést. Erre az autógyártók is felfigyeltek, a Volkswagennél például ma már olyan karosszérián dolgoznak, amely képes elnyelni a rezgéseket, így kényelmesebb és biztonságosabb vezetést tesz lehetővé. Tesztjárművekben már kipróbálták, de a sorozatgyártásra még néhány évig biztosan várni kell.
Vajnai Lajos