Vajnai Lajos

Túlélőtúrára készülnek a kisvállalkozások

Megfogyatkozhatnak jövőre a magyar kkv-k, mert sokuk nem lesz képes jövedelmezősége növelésével ellensúlyozni a súlyosabb adó- és járulékterheket – vélik a vállalkozói képviseletek. A túlélésre számos cégnek csak a feketefoglalkoztatás ad esélyt.

Már nagyon várják a bankok a pozitív adóslistát

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) a tárcán belüli egyeztetés szintjén tart a magánhitelek teljes körű nyilvántartásáról szóló jogszabály – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az IRM tájékoztatása szerint az előkészületek még az idén befejeződhetnek, így a jövő év elejére elkészülhet az a tervezet, amelyet szakmai egyeztetésre bocsátanak. A szabályozás részleteiről azzal az indoklással nem adtak lapunknak további tájékoztatást, hogy azok folyamatosan változnak. A bankok egy része pedig már meglehetősen türelmetlenül várja a magánszemélyek tartozásairól készített, úgynevezett pozitív adóslistát. Ennek megvalósítását az OTP Bank szakembereinek megítélése szerint már sokáig nem lehet megakadályozni. A legnagyobb magyar pénzintézet úgy becsüli, hogy az elmúlt két évben akár 1–1,5 százalékponttal alacsonyabb lehetett volna a fedezetlen lakossági fogyasztási hitelek kamata, ha egy ilyen hitelnyilvántartó rendszer rendelkezésre állt. Katona József, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese úgy véli, igazi áttörést jelenthetne, ha végre létrejönne a pozitív adóslista. Megítélése szerint a nyilvántartás az ügyfelek számára a fedezetlen hiteleknél átlagosan 0,4-0,5 százalékpont kamat- és legalább ennyi költségkedvezményt jelenthetne, míg az ingatlanfedezetes ügyletek esetén 1-2 százalékpontnyi az azonnal elérhető előny. Nem lehet, hogy az adatvédelmi kifogások győzedelmeskedjenek – fakadt ki Katona –, azok nem életszerűek és formállogikai túlokoskodáson alapulnak. Az Inter-Európa Bank vezérigazgató-helyettese, Sebők Sándor szerint is biztosan csökkenhetne a kamat, ha a pénzintézetek teljes áttekintést látnának az ügyfelek eladósodottságáról, törlesztési képességéről és készségéről, ő viszont ennek mértékével kapcsolatban nem vállalkozott becslésre. Árazási hatásokra az Erste Bank is számít, de itt lapunk érdeklődésére inkább azt hangsúlyozták: az elsődleges cél mindenképpen az, hogy egyáltalán legyen egy ilyen rendszer. Nem mindenütt látják azonban ennyire egyértelműnek a következményeket. A K&H bank szakemberei szerint az adósnyilvántartó rendszer attól függően befolyásolja majd a kamatokat, illetve a problémás állományt, hogy milyen fokú és milyen adatokkal töltik fel az adatbázist (mekkora lesz a találati arány, pénzügyi tranzakciós adatokon kívül egyéb adatokat is nyilvántartanak-e). A CIB szerint az adóslista hatása a kamatokban valószínűleg csak igen lassan érvényesülhet, rövid távon bírálati kedvezményt, dokumentációs könnyítést jelenthet. Veress Zoltán, a Citibank lakossági hitelkockázati igazgatója azt mondta: ha lenne teljes nyilvántartás, a bankok azokkal fizettethetnék meg a hitelezési veszteségből származó többletköltségeket, akik korábbi késedelmeik és nemfizetéseik révén a többletköltséget okozták. A folyamatosan jó visszafizetőknek olcsóbb lehet(ne) a hitel, a folyamatosan hátralékkal küzdőknek drágább.

Újra Németországban a Soko-ügyes cégek

A Soko-ügyben érintett 51 cég közel felénél a német hatóságok megszüntették az eljárást vagy felmentő ítéletet hoztak, míg a többi vállalkozásnál még folyamatban vannak az intézkedések, annak ellenére, hogy a német szövetségi legfelsőbb bíróság október végén meghozott döntésével törvénytelennek minősítette a munkaügyi razziákat. Azok a vállalatok, amelyek nem mentek tönkre az eljárásban, újra Németországban vannak, a német partnerek ismét hajlandók szerződést kötni velük – mondta tegnap Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének elnöke. Sőt, az érintett magyar munkavállalók is kint dolgoznak, mert megkapták a munkavállalási engedélyt, de a cégek rendelkezésére álló építőipari kontingenst csak 25 százalékban használják ki. Mint ismert, 2004 áprilisában német kommandósok szállták meg 23, Németországban dolgozó magyar cég ottani telephelyét, egyidejűleg – német kérésre – a Legfőbb Ügyészség házkutatást rendelt el az érintett cégek magyarországi székhelyein és telephelyein. A németek részéről a legfőbb vádpont az volt, hogy a kiküldetésben foglalkoztatott munkásaik után az említett cégek nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, illetve jogtalanul végeztek munkát Németországban. Az akciók becslések szerint legalább félmilliárd euró kárt okoztak a magyar vállalkozásoknak, az érintettek a kártérítési pereket elindították, de itt is hosszú eljárásra számítanak.

Kényes témák a hétvégi kormányülésen

A Fidesz (szabaddemokrata ihletésű) nyugdíjmódosító indítványának megszavazása miatt kialakult koalíciós feszültség is témája lesz a ma kezdődő kétnapos balatonőszödi kormányülésnek – értesült lapunk. Hétfőn több szabaddemokrata képviselő – köztük Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is – megszavazta az ellenzéki párt nyugdíjreform-javaslatát, ami több tíz milliárd forinttal terheli meg a büdzsét. Pénteken véglegesíti a kabinet a konvergenciaprogram szövegét, amit ezután küldenek el az Európai Uniónak. A politikusok áttekintik az egészségügyben, az oktatáspolitikában, illetve a szociális ellátások területén megtett intézkedéseket, megvizsgálják, hol lehetne gyorsítani a reformokat. Szóba kerül a II. nemzeti fejlesztési terv operatív programjaihoz kapcsolódó akcióprogramok előkészítése. A hétvégi találkozó másik fontos témája a közlekedési reform lesz: a miniszterek megtárgyalják a vasút helyzetét és a tervek szerint döntenek a vasút átfogó fejlesztési programjáról, valamint a vasúti és a buszmenetrendek, illetve tarifarendszerek összehangolásáról. Ehhez kapcsolódóan megvitatják a tömegközlekedési tarifák és díjak kérdését, valamint a reformmal kapcsolatos fejlesztéspolitikát, például az autópálya-építések ütemének változtatását. Várhatóan megszületik a döntés, hogy a három lehetséges helyszín – a Lágymányosi hídtól délre fekvő pesti Duna-part, a Déli pályaudvar, illetve a Nyugati pályaudvar melletti terület – közül hol épül fel a kormányzati negyed.

Jobban védik a hitelezőket

Gyorsítaná az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) a cégek piacra lépésének feltételeit, a törvénytervezet egyeztetés alatt van és várhatóan 2007 nyarán lép életbe – tájékoztatták lapunkat az IRM sajtóosztályán. A tervezet bevezetné az egyablakos cégalapítást: az alapítók a jogi teendőket egy helyen, a társasági szerződést közokiratba foglaló közjegyzőnél, vagy a létesítő okiratot ellenjegyző ügyvédnél néhány órán belül elvégezhetnék. Az egyszerűsített eljárás szabályozásának oldottabbá tétele csökkenti az adminisztrációs terhet és a bejegyzés időigényét. A törvényi szerződésminta alkalmazási lehetőségeit ugyanis kiterjesztik a zártkörűen működő részvénytársaságokra is, így a nyrt.-n kívül valamennyi gazdasági társasági formánál választható lesz az alapítás e módja. Nem lesz kötelező előzetesen cégnevet foglalni, és minimumra csökken a cégbíróság részére benyújtandó okiratok száma is. A jövőben a törvényben tételesen felsorolt dokumentumokon kívül az egyéb, az egyes bejegyzendő adatokkal összefüggésben beszerzett okiratok jogszerűségi kontrollját a társasági szerződést ellenjegyző, illetve azt közokiratba foglaló ügyvéd (közjegyző) végzi el. A cég bejegyzésére két munkanapon belül sor kerül. Olcsóbb lesz a kft. alapítása is, a törzstőke minimumát 1,5 millió forintban határozzák meg. 2008. január elseje után a cégbíróság és a cégek jogi képviselői közötti hivatalos közlések kizárólagos formájává válik az elektronikus kommunikáció. A hitelezők és a gazdasági forgalom biztonságának védelmében több intézkedést is terveznek. A jövőben a cégjegyzékbe hitelezővédelmi okból bejegyzésre kerülő adatok összessége az úgynevezett cégfigyelő lappal válik megismerhetővé. Ezen megtalálható lesz, hogy például a cégnek legalább öt éven át nem volt köztartozása, valamint a hatóságok által kirótt súlyosabb szankciók. A törvénytervezet fokozatosan bevezetné a beszámolók elektronikus okiratként való elkészítését és megküldését.

Vevőt keresnek a szegedi Hotel Royalra

A jelenlegi tulajdonosok megválnának Szeged egyik patinás szállodájától, a háromcsillagos Royaltól. Az értékesítésnek nincs különleges oka, csupán át kívánjuk strukturálni befektetéseinket – mondta lapunknak Kardos Péter, az egyik tulajdonos. Az Eurasia Kft. tíz évvel ezelőtt vásárolta meg az épületet, és azóta folyamatosan hotelként működteti. A mostani meghirdetés nem az első, 2002-ben már egyszer kísérletet tettek a szálloda értékesítésére. A licit időpontját is kitűzték, ami végül elmaradt, mert nem érkezett a tulajdonosok számára vonzó ajánlat. Most viszont jogerős építési engedély birtokában árulják az épületet. Engedélyt kaptak arra, hogy a szállóra újabb emeletet húzzanak, wellnessrészleget alakítsanak ki és az udvaron egy 80 férőhelyes parkolóházat építsenek. Ezekkel a beruházásokkal a szálloda négycsillagossá válhatna. Ezt a fejlesztést a leendő tulajdonosnak mindenképpen el kell végeznie, mert egyébként a szálloda nem működhetne jövedelmezően. Az engedélyek megszerzése több mint egy évet vett igénybe, ezért ez a leendő befektetőnek is értéket jelent – hangsúlyozta Kardos. A hotel a belváros szívében található, a sétálóutcától alig 20 méterre. A 110 szobából hatvanat felújítottak, a többit általában zárva tartják a vendégek előtt. Négy évvel korábban a tulajdonosok 700-800 millió forintot szerettek volna kapni az épületért, a mostani elvárásukról viszont nem kívánnak beszélni. Az új befektetőnek a vételáron kívül azonban bizonyosan még legalább 1,5 milliárd forintot kellene fejlesztésre költenie, hogy a Royal hotel Szeged más szállodáival is fel tudja venni a versenyt.

Többszörös túljelentkezés az állami k+f forrásokért

Újabb 15 pályázat több mint 2,4 milliárd forintot nyert a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Jedlik Ányos programjában, így teljes egészében elköltötték az erre szánt ötmilliárdos keretet. Az állami k+f források iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ezen a pályázaton például 26-szoros volt a túljelentkezés, a jelentkezők 69,4 milliárd forintra nyújtották be az igényüket – mondta Boda Miklós, az NKTH elnöke. Az első kiírásban még nem kapott támogatást a Richter Gedeon Nyrt. vezette konzorcium, most viszont 630 millió forintot nyertek, melyből az elhízás elleni gyógyszerészeti kutatásokat indíthatják el. A nyertes projektek között található például az új generációs festékek fejlesztése is. Ugyancsak népszerű volt a modern társadalom alprogram is, mert a társadalomtudományoknak kevés a pályázati lehetőségük. Az Irinyi János program keretében, melynek célja az innovatív ötletek megvalósítása a kutatástól a piacra lépésig, 27 pályázat összesen 217,53 millió forintot nyert, itt a források még nem merültek ki, ezért újabb kiírás várható.

„Egy középvállalkozás is lehet versenyképes a logisztikai piacon”

Az infrastruktúra hiánya egyszerre előny és hátrány egy Szolnokon működő cég számára. A BI-KA Bt. egy logisztikai klaszter létrehozásával teremtette meg a szükséges kapacitást – mondta el lapunknak Karmazin György, a cég vezetője, akit idén az év logisztikai menedzserének választottak.

Átalakulnak a földhivatalok

számkocka Kiadás 22,7 milliárd forint 2007-ben NAPI Gazdaság Jövőre több mint 22,7 milliárd forint kiadással számolnak a földhivatalok – derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból. A kormány döntése értelmében megszűnik a földhivatalok állami támogatása, így kiadásaikat saját forrásból kell fedezniük. Idén a hivatalok 19,6 milliárd forintból gazdálkodhattak, az állami támogatás 1,25 milliárdot tett ki. Jövőre a közigazgatási reform keretében átszervezik a hivatalokat: megszűnnek a megyei földhivatalok, és régiónként alakítják ki a központokat. Az átszervezés eredményeképpen a hivatalok létszáma 500 fővel, 4400-ra csökkenne.