Tóth Katalin

Finisben a versenyjogi fejezet

Szakértők szerint az uniós tárgyalások versenyjogi fejezetének lezárása előtt Magyarország még javíthat pozícióján, annak ellenére, hogy a beruházási támogatások volumene a csatlakozni vágyók közül nálunk a legmagasabb. Az alku két dátumról szól: meddig legyenek érvényben a már megadott kedvezmények, illetve melyik évtől számítsanak be visszamenőlegesen a maximálisan igénybe vehető összegbe.

Rossz szerződések sorát bontja fel a Posta

Számára hátrányos szerződések sorát mondja fel a Magyar Posta (MP) Rt. Az előző vezetés tevékenységének eredményeképpen az elmúlt 2-3 év alatt 10-12 milliárd forint kár érte a céget - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kazár Péter, az MP pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

A Nobel-díjra ugranak a filmproducerek

A Nobel-díj átadása óta a producerek ostromolják Kertész Imrét. Koltai Lajos, a film rendezője hármas koprodukcióban, magyar, német és egy harmadik európai országbeli résztvevőkkel tervezi megvalósítani az egymilliárd forint költségvetésű filmet.

Farkas István az Eximbank élén(Kimaradt!!!)

Farkas Istvánt nevezte ki a miniszterelnök az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) élére. Farkas István eddig saját tanácsadó cégét, a főként nyugdíjpénztárak befektetési konzultánsaként ismert FI-AD Pénzügyi Tanácsadó Rt.-t vezette. Az új Eximbank-elnök 1986 és 1989 között az MNB hitelpolitikai főosztályvezetője volt, részt vett a kétszintű bankrendszer megteremtésében. 1990 és 1992 között a KPMG–Reviconsult ügyvezető igazgatója, adótanácsadó, 1992 és 1994 között az ING Bank ügyvezető igazgatója volt. 1994–95-ben a Pénzügyminisztériumban bankprivatizációs kormánybiztos és az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának elnöke. Ezt követően a HSBC Investment Services magyarországi vezérigazgatója, majd a Citibank értékpapírcégének igazgatója volt.

Kelendőek lettek a Kertész-könyvek

A Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítélte oda. A kitüntetésnek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az író művei iránt, tengerentúli kiadója például tegnap 15 ezer kötetre kapott megrendelést, szemben az eddig összesen eladott 3500 példánnyal.

Rámozdultak a kivásárlásokra

Magánbankár Kivásárlási Tanácsadó Kft. néven saját céget alapít Préda István, az ABN Amro, majd a fúzió után a K&H vállalatfinanszírozási területen dolgozó munkatársa. A hárommilliós alaptőkével bejegyzett vállalkozás több tízmilliós éves árbevételre számít - mondta az alapító. A két tanácsadó tulajdonában lévő társaság cégkivásárláson gondolkodó menedzsercsoportoknak fog tanácsokat adni a kivásárlás strukturálásáról, a befektetők szerzéséről és a hitelszervezésről, illetve magán-tőkealapoknak vagy magánbefektetőknek nyújt segítséget ahhoz, hogy a kivásárlásokhoz szükséges hitelt versenyképes áron szerezzék meg. Első két ügyfelük egy berendezésgyártó vállalat tulajdonos társasága, illetve egy kereskedelmi vállalkozás kivásárlásra készülő menedzsmentje, de elképzelhető, hogy a befektetési jegyek kibocsátását, illetve tőzsdei bevezetést fontolgató - jelenleg a K&H-val dolgozó - Euroventures kockázati tőkealap is kliensük lesz. Az új társaságnak van esélye a megbízásokra, a kockázati tőketársaságok ugyanis a befejeződött privatizáció és a gyorsan elpárolgó technológiai vállalkozások után a hagyományos iparágak cégkivásárlásaira mozdultak rá. A bankok saját termékeiket akarják eladni, a kockázati tőkealapok és a kivásárlási alapok a befektetői oldalt képviselik a menedzsmentkivásárlásoknál, más társaságok pedig nem mozognak aktívan ezen a területen, így hiányt töltünk be a piacon - mondja Préda.

Kockázati tőke intézményi befektetőknek

A Euroventures kockázatitőke-társaság olyan megoldáson dolgozik, amely a magyar intézményi befektetőknek is kínálna kockázatitőke-alapot befektetési lehetőségként. A budapesti tőzsdei bevezetés egyelőre nem megvalósítható, de létrejöhet a kockázatitőke-alapok alapja, melyhez esetleg a kormány is adna pénzt, a kkv-finanszírozási program keretében.

Új eszközosztály születhet hosszú távra

A hosszú távú és magas hozamú kockázati tőkebefektetések új eszközosztályt teremtenek az intézményi befektetőknek, amellyel diverzifikáltabbá tehetik portfóliójukat, és ezzel csökkenthetik annak kockázatát. A kis- és középvállalatok a kockázatitőke-alapokon keresztül hozzáférhetnek a külföldi nagybefektetők, illetve a hazai nyugdíjalapok pénzéhez, amire közvetlenül csekélyke eséllyel pályázhatnának.

A befektetők saját elemzőikben bíznak

Amióta Eliot Spitzer New York-i főügyész üldözőbe vette a Wall Street-i befektetési bankokat, úgy tűnik, a befektetési bankoknak és elemzőknek végig kell járniuk azt a rögös utat, amelyen az Andersen bukása óta Final Fournak elkeresztelt könyvvizsgáló cégek és tanácsadóik három éve botorkálnak. Meg kell tartaniuk egy jövedelmező üzleti modellt, úgy, hogy közben kiküszöbölik a szabályozó hatóságokat és ügyfeleket aggasztó érdekkonfliktusokat. Jessica Mann, a befektetési szakértők nemzetközi szövetségének (AIMR) etikai standardokért felelős alelnöke lapunknak elmondta: úgy látja, egyelőre még nem dőlt el, hogy a befektetési bankok brókercégeinek teljesen le kell-e válniuk a bankról, és külön társaságban kell folytatniuk munkájukat, vagy elég lesz, ha cégen belül építenek „kínai falat” a bank és az értékpapírcég között, de a folyamat kétségkívül az elkülönítés felé halad. Ha a brókercégeket leválasztják, a befektetési bankok munkájához akkor is szükség lesz elemzőkre, így csaknem megkettőződik létszámuk, ami költséges lesz. Az AIMR etikai kódexe - amelyet a magyar pénzügyminisztérium is támogat - azt javasolja, hogy a befektetési banki és brókertevékenység szabályozott elkülönítésén kívül az elemzők javadalmazását teljesen függetlenítsék a befektetési bank tevékenységétől, a bank, illetve brókercég ezenkívül fedje fel ügyfelei előtt a saját, illetve befektetőinek birtokában lévő értékpapír-portfólióból eredő érdekellentéteket, az elemzők öt évig ne adhassák el a birtokukban lévő papírokat és az érdekkonfliktusokra a sztárelemzők nyilvános szerepléseikkor is hívják fel a figyelmet. Jelentős változást hozhat, hogy az intézményi befektetők az eladói oldal elemzői helyett egyre inkább saját, házon belüli elemzőket tartanak, akiket a vevői oldal fizet. Sok alapkezelő abban véli megtalálni a biztonságot és a versenyelőnyt, ha saját házi elemzőik eredményeit összeveti a külsők ajánlásaival. Az eladói oldal elemzői üzletágának drámai zsugorodását ellensúlyozhatja a bankok alapkezelői üzletágának, azon belül pedig az elemzői csapatoknak a megerősödése.