Az uniós felvételi időpont bejelentésével javultak a magyar pozíciók a legtöbb vitát okozó versenyjogi fejezet lezárása előtt. Ezután ugyanis már a bizottságnak is kudarc lenne, ha nem sikerülne tartani a tárgyalási menetrendet - állítja Márkus Csaba, a Deloitte & Touche európai jogi üzletágának menedzsere. A legtöbb vitát okozó beruházási adókedvezmények frontján jelenleg a dátumok körül folyik a háború. Az unió azt szeretné, ha a már megszerzett adókedvezmények a csatlakozás előtt vagy legkésőbb a csatlakozáskor, 2005-ben érvényüket vesztenék.
A magyar delegáció kezdeti álláspontja szerint a szerzett jogok utólagos csorbítása ellenkezik a jogbiztonság elvével, ezért a már megszerzett adókedvezmények azok lejártáig, legkésőbb 2011-ig igénybe vehetőek. Jelenleg úgy tűnik, a 2011-es dátumot nem sikerül elfogadtatni a brüsszeli bizottsággal, ezért a magyar fél 2009-ig, az uniós tárgyalók továbbra is 2005-ig tartanák meg a kedvezményeket. A konszenzus a két dátum között alakulhat ki, feltehetően egy csomag részeként.
Az alku tárgyát képező csomag másik eleme az, hogy azoknak a beruházóknak, amelyek a már megkapott beruházási kedvezmény helyett áttérnének az új, beruházásösztönző adókedvezményekre, melyik évtől számítson bele a maximálisan igénybe vehető kedvezmény összegébe visszamenőlegesen a már megkapott beruházási adókedvezmény. (Az új EU-konform támogatási rendszer, amely 2003. január 1-jétől lép életbe, hasonló feltételekkel nyújt adókedvezményeket, mint a korábbi, de a kormány és az önkormányzatok által nyújtott összes kedvezmény együttesen sem haladhatja meg a beruházás értékének 40, illetve 50 százalékát. A limit annak a területnek a fejlettségétől függ, ahol a beruházást megvalósítják.) Az EU álláspontja szerint minden 2001. január 1-jétől megkapott kedvezmény beleszámítana a keretbe, a magyar fél azonban nem fogadná el a visszamenőleges szabályozást, hanem legkorábban „holnaptól”, legjobb esetben a csatlakozás napjától indítaná az órát.
A tárgyalások során valószínűleg mindkét dátum alku tárgyát képezi. Ha egyik dátum esetében enged valamelyik fél, valószínűleg a másikon kaphat kompenzációt. Budapest az átmeneti mentességet szeretné kiharcolni a beruházóknak, ezt azonban az unión belül politikailag nehéz elfogadtatni akkor, amikor Brüsszel a mostani tagállamokkal szemben is egyre szigorúbban lép fel. Brüsszel inkább a kedvezmények EU-konformmá alakítását szeretné elérni. Harmadik lehetőségként felvetődhet, hogy a svédekhez és a dánokhoz hasonlóan a magyarok a bizottságra hagyják a döntést. A csatlakozás után a brüsszeli bizottság tetszése szerint határozhat az adókedvezmények sorsáról.
Tóth Katalin
