A Euroventures 75 millió eurós alap létrehozásán dolgozik, amely elsőként a magyar piacon magyar és külföldi intézményi befektetőket - főleg nyugdíjalapokat és életbiztosítókat - is be kíván vonni befektetői körébe. Az elsősorban magyar, de regionális terjeszkedésre alkalmas, tőzsdén nem jegyzett vállalatokba egyenként 2-8 millió eurót befektetni szándékozó Euroventures Hungary III. alapba eddig az EBRD alapja, a European Investment Fund és az ABN Amro Bank fektetett be 15-15 millió eurót.
A nyugdíjalapok törvényi korlátozások miatt közvetlenül nem fektethetnek be kockázatitőke-társaságokba. A Euroventures kezelői először olyan megoldást fontolgattak, amelyben kockázatitőke-társaságok egy alapok alapját hoznák létre, amelynek egyik tulajdonosa 10 millió euró erejéig egy - esetleg tőzsdén is jegyzett - társaság lenne, és befektetési jegyeket vagy részvényeket bocsátana ki. A tervek szerint az alapot ilyen közvetett módon a budapesti vagy luxemburgi tőzsdére is bevezették volna, jelenleg azonban úgy tűnik, a törvényi környezet barátságtalan volta miatt a tőzsdei bevezetésről s ezzel a részvények esetében igénybe vehető adókedvezményekről le kell mondani. A kockázatitőke-alapok tőzsdei jegyzésének egyébként kedvezőtlen mellékhatásai is vannak. A teljesítményt rövid távon mérő tőzsde visszafogja az alapkezelőket olyan - hosszú távon előnyös, de rövid távon hozamcsökkentő - lépések megtételétől, mint például az egyes portfólióvállalatok átstrukturálása, kevésbé fejlődőképes üzletágak eladása - állítja az alap körül bábáskodó egyik szakértő.
A létrehozók a tőzsdei bevezetés nehézségei ellenére sem adják fel könnyen, tőzsdei jegyzés nélkül is létrehozható olyan társaság, amelyben az intézményi befektetők tulajdonrészt vásárolhatnak. Az intézményi befektetők az esetleges veszteség korlátozása érdekében állami támogatással vásárolhatnak garanciát a Hitelgarancia Rt.-től, így adott esetben befektetésük névértékét visszakapják. A másik likviditásnövelő megoldást maga a Euroventures alapkezelő kínálja azzal, hogy a nyilvános piacon kívül másodlagos piacot teremt az alap befektetési jegyeinek, a pozíciójukat eladni szándékozókat összehozza a másodlagos befektetőkkel. Tárgyalás folyik olyan megoldásról is, hogy a legnagyobb kockázatitőke-társaságok közül néhány - a Euroventures, a MAVA Hungarian Equity Partners alapjának és a német DGB alapnak a kezelői és a mögöttük álló befektetők - közreműködésével kockázatitőke-alapok alapját hoznák létre, amelybe külföldi alapok és intézményi befektetők is beszállnának. Az alapok alapja részesedést vásárolna a nagyobb kockázatitőke-alapokban, a nyugdíjalapok pedig az alapok alapjába fektetnek be. A létrehozók célja azonban az, hogy lehetőség szerint a magyar kormány is szálljon be az 5 millió eurósra tervezett alapok alapjába, ami nem is kizárt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalat (kkv)-fejlesztési programjának egyik alaptétele a kockázati és magántőkével való együttműködés ezen a területen. Az intézményi befektetők bizalma nyilván nagyobb lenne az új befektetési forma iránt, ha az állam is beszállna 3 milliárd forinttal.
Tóth Katalin