Szerencsi Ágnes

Az Ericssonnál nincs krízis

A vártnál kevésbé esett vissza az Ericsson nyeresége a harmadik negyedévben - jelentette be a cég vezetése tegnap. A vezeték nélküli telefonhálózatok világvezető gyártójának nettó profitja július és szeptember között 2,84 milliárd svéd koronát tett ki, szemben a tavalyi 3,97 és a Bloomberg elemzői konszenzusa által várt 2,21 milliárd koronával. A vállalat a tavalyi 5,6 milliárd után 5,7 milliárd korona üzemi nyereséget könyvelt el, ami jócskán felülmúlja a Reuters által várt 4 milliárdot. A cég vezetése az erős hálózati forgalommal indokolta a pénzügyi válság idején kellemes meglepetést hozó eredményeket, melyek nyilvánosságra kerülése után a vállalat papírjainak értéke fél éve nem látott mértékben, 21 százalékot erősödött a részvénypiacon. Az Ericsson februárban nagyszabású költségcsökkentési programot hirdetett, melynek keretében összesen mintegy 4000 munkahelyet számolnak fel, a kiadásokat pedig négymilliárd koronával csökkentik jövőre. A költségek visszaszorítása már a most közzétett eredményekben is jelentkezik, ezenkívül - Nyugat-Európát kivéve - a társaság értékesítése minden régióban növekedett, csak az Észak-Amerikából származó bevételek 44 százalékkal gyarapodtak az elmúlt időszakban.

A Bundesbank gazdasági stagnálást jósol

A második negyedév 0,5 százalékos zsugorodása után a harmadik negyedévben stagnált a német gazdaság - állítja a Bundesbank tegnap közzétett havi jelentésében. A frankfurti központú német jegybank a világgazdasági válság következtében visszaeső fogyasztást és a gyengélkedő exportot jelölte meg fő okokként, utóbbi a július-szeptemberi három hónap során éreztette először igazán hatását. A kivitel augusztusban az előző hónaphoz képest 2,5 százalékkal esett vissza, amire hat éve nem volt példa. A belföldi keresletet a magas infláció fogja vissza, bár a csökkenő üzemanyagárak és a növekvő foglalkoztatottság miatt a Bundesbank a háztartások fogyasztásának stabilizálódására számít. A Reuters által megkérdezett közgazdászok a harmadik negyedévre 0,1 százalékos zsugorodással számolnak, ez Európa legnagyobb gazdasága számára technikai értelemben vett recessziót jelent. A legnagyobb német gazdaságkutató intézetek október 14-i előrejelzésükben a korábbi 1,4-ről 0,2 százalékra módosították a 2009-es gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket, az idei prognózisukat ugyanakkor változatlanul, 1,8 százalékon hagyták.

Egy számjegyűre lassult a kínai növekedés

A harmadik negyedévben 9 százalékkal nőtt Kína gazdasága, így 2002 óta idén először produkálhat egy számjegyű növekedést a távol-keleti ország. A második negyedéves GDP-bővülés még 10,1 százalékot tett ki, a pénzpiaci válság hatásaként elkönyvelt visszaesés pedig azt bizonyítja, hogy Peking nem függetlenítheti magát a világgazdaságtól, így a szakemberek a negyedik negyedévre még ennél is alacsonyabb értéket prognosztizálnak. A harmadik negyedéves adatokat ugyanakkor az olimpia miatti termeléskiesés, a gyárbezárások és az építkezések leállítása, a szállítások korlátozása is torzítja. A tavalyi 11,9 százalék után az idei év első kilenc hónapjában 9,9 százalékos volt az éves növekedés, a szakértők most a monetáris és fiskális politika enyhítését várják a kormánytól. A hét végén hivatalosan is megerősítették, hogy a kormány a növekedést segítő intézkedéseket készít elő, így a közgazdászok most adó- és kamatcsökkentést várnak; utóbbihoz jó környezetet biztosít az augusztusi 4,9 után 4,6 százalékra mérséklődő infláció is.

Egyre kevesebben dolgoznak Londonban

A pénzügyi válság hatására négy év óta idén először esik vissza a Londonban munkát vállalók száma - derül ki a város gazdasági hivatalának legújabb negyedéves jelentéséből. Az év végére 0,7 százalékkal, 4,64 millió főre, jövőre pedig még tovább, akár 4,59 millió főre is csökkenhet a fővárosban alkalmazottak száma. A szakértők a kilátásokat mérlegelve sem optimisták, az előrejelzések szerint ugyanis a város munkaerő-állománya 2010-ig nem bővül. A pénzpiaci válság hatására bekövetkező elbocsátások elsősorban a fővárosban dolgozók számarányában mutatkoznak meg: az európai bankszektorban eddig 40 180 állás szűnt meg, s ennek csaknem fele Londonban, 2009 végéig pedig 62 ezerre is nőhet ez a szám - áll a jelentésben. Szeptember végén 39 ezerrel, 304 ezer főre nőtt az állástalanok száma a városban, a munkanélküliségi ráta így 6,6 százalékról 7,5 százalékra emelkedett. A város gazdaságának növekedését eddig a pénzügyi szolgáltatószektor teljesítménye fűtötte, 400 ezer embert, a munkaerő-állomány 7 százalékát foglalkoztatta, a város gazdaságának egyötödét, s az Oxford Economics kutatóintézet számításai szerint az ország 1300 milliárdos gazdaságának is csaknem 4 százalékát ez az ágazat biztosította. A világgazdasági válság hatására azonban mindennek vége, London és környékének növekedése idén 0,8, 2009-ben pedig csak 0,2 százalék lesz, szemben a tavalyi 4,3 százalékkal.

Teljesítik a kiotói szerződésben vállaltakat az EU-tizenötök

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint a EU régi tagállamai teljesítik a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeket. Az egyezményt 1997-ben aláíró 38 ország azt vállalta, hogy 2012-re az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez az EU-tizenötök számára tizenöt év alatt 8 százalékos kibocsátáscsökkentési kötelezettséget jelent, melyet a tagországok egymás között kvótaszerűen osztottak fel. A jelentésben foglalt megállapítás mindazonáltal csak a közösség átlagában mondható el, hiszen 2006-ban mindössze négy ország - Franciaország, Görögország, Svédország és az Egyesült Királyság - kibocsátása maradt a kiotói szint alatt, más országok - köztük Dánia, Olaszország vagy Spanyolország - elmaradásban vannak a csökkentéssel kapcsolatban. Az üvegházhatást okozó gázok tényleges kibocsátása már összesen 2,7 százalékkal esett vissza, ezt 2010-ig 3,6 százalékra kell növelni. Az emissziókereskedelem értelmében lehetővé válik kibocsátási kreditek vásárlása, ami újabb három százalékot jelent, az új erdők telepítése pedig 1,4 százalékkal járul hozzá a nyolcszázalékos cél eléréséhez. A legtöbb tagállam egyébként utóbbit tekinti a leghatásosabb módszernek, bár az évente a légkörből kivonható szén-dioxid mértéke relatíve alacsony, az 1990-es értéknek mindössze 1,4 százaléka. A 2004 után csatlakozott tizenkét tagállamból tíz szintén 6 vagy 8 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt - csak Ciprusnak és Máltának nincs konkrét előirányzott célja -, de az új tagállamok szeretnék, hogy az 1990-es évek óta végrehajtott környezetvédelmi beruházásaikat is ismerjék el.

Rendkívüli értekezletet tart az OPEC

Emelkedni kezdett az olaj ára csütörtöki, tizenhárom havi mélypontjáról pénteken annak hírére, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) már e hét péntekén rendkívüli értekezletet tart, amelyen várhatóan a kitermelés csökkentése mellett dönt. A 147,27 dolláros júliusi csúcs után összesen több mint 50 százalékkal esett az olaj ára, főképp a recesszió miatti keresletcsökkenéstől való félelem és a pénzpiaci válság miatt megcsappant hitellehetőségek miatt. Csütörtökön a New York-i tőzsdén a novemberi szállításra egészen 70,04 dollárig ment le a hordónkénti ár, ami péntek délután 73 dollár fölé emelkedett. A novemberről előrehozott értekezleten a szervezet akár napi egymillió hordós kitermeléscsökkentésről is dönthet az ár feltornázása érdekében. A tizenkét tagállam kitermelése az augusztusi napi 33,05 millió után szeptemberben 3,8 százalékkal, napi 31,8 millió hordóra csökkent, elsősorban a szaúd-arábiai és iráni olajeladások visszaesése következtében. Az OPEC vezetői 70-90 dolláros hordónkénti minimálárat tartanak elfogadhatónak.

Behúzza a féket a Tesla Motors

A pénzügyi válság következtében kénytelen elhalasztani ötszemélyes akkumulátoros modelljének piacra dobását az elektromos autókat gyártó amerikai Tesla Motors. Emellett meneszti vezérigazgatóját, bezárja két irodáját és - egyelőre meghatározatlan mértékű - létszámleépítést is tervez, miután a hitelválság következében rendkívül megdrágult a projektek finanszírozása. A februárban bemutatott kétüléses sportautóval, a Roadsterrel debütáló kaliforniai székhelyű vállalatnak új autójához, a 60 ezer dollárt kóstáló S Modellhez a meglévő 140 millió dollár mellett további 100 milliós forrásra lenne szüksége, ezt a mostani pénzpiaci válság közepette a cégvezetés nem látja kivitelezhetőnek. Emiatt legalább 2011-ig elhalasztják az új típus gyártását. A Tesla fő céljának tekinti, hogy a szükséges forrásokat 6-9 hónapon belül biztosítsa, ezért most a nyereséget hozó két üzletágára fokuszál. Ennek megfelelően továbbra sem állítja le a 109 ezer dolláros Roadster gyártását, sőt évi 1800 darabra kívánja növelni a kibocsátás mértékét - jelentette be Elon Musk, az új vezérigazgató. A cég a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, ám ma már több tucat versenytársa van a piacon, köztük a General Motors, a Nissan vagy a kevésbé ismert BYD kínai autógyártó. Az elmúlt öt évben olyan hírességeket állított maga mellé, mint George Clooney, Arnold Schwarzenegger vagy a Google alapítói.

Nem tervez elbocsátásokat a Bosch Magyarországon

A világ legnagyobb autóipari beszállítója, a Bosch-csoport a gépjárműipari termelés-visszafogás ellenére nem tervez elbocsátásokat Magyarországon. Ha jelentősen csökkennek a megrendelések, akkor szükség esetén a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg - mondta el Thomas E. Beyer, a csoport magyarországi képviselője. A vállalat 13 társasággal van jelen hazánkban és több mint 7500 alkalmazottat foglalkoztat. A már itthon is érezhető autóipari lassulás, a partnerek eladásainak csökkenése miatt a Bosch is kisebb megrendeléseket kap, ezért az előzetes becslések alapján a vállalat várhatóan nem éri el az idei évre tervezett forgalomnövekedést - fűzte hozzá Beyer. A cégvezető hangsúlyozta: a válság közvetlenül nem érinti a csoportot, mert nemzetközi és magyar szinten is masszív tőkeállománnyal rendelkeznek. A Bosch-csoport hazánkban főként autóipari alkatrészeket, kéziszerszámokat gyárt, a termékek döntő többségét exportálja. 2007-ben 1,47 milliárd euró bevételt könyveltek el Magyarországon, 28 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, a csoport belföldön szerzett bevétele pedig 70 százalékkal, 323 millió euróra nőtt tavaly.

Szigorúbb ellenőrzést akarnak a biztosításfelügyelők

A pénzügyi válság miatt a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének (IAIS) fő feladata ma az, hogy tagszervezeteik megfelelően reagáljanak a válság kapcsán felmerült aktuális eseményekre, illetve nagyobb hangsúlyt kapjon a biztosítási termékeket igénybe vevő fogyasztók védelme - mondta el Peter Braumüller, az IAIS végrehajtó-bizottságának alelnöke csütörtökön, a szervezet 15. budapesti konferenciáján. A válság mostani időszakában az egyes biztosításfelügyeletek közötti gyors információcserére esik a fő hangsúly, ám hosszú távon a cél az együttműködés erősítése a biztosításfelügyeleti ellenőrzés területén, az azonos normák, a hatékonyabb kockázatkezelés alkalmazása az egyes biztosítók, illetve pénzintézeti csoportok tevékenységében. Ennek érdekében a biztosításfelügyelőknek irányelveket kell kidolgozniuk s a biztosítások ellenőrzése terén erősíteni kell a pénzügyi csoportok felügyeletét, egyúttal a biztosítók ügynökeinek, illetve a biztosítási alkuszoknak a munkáját is jobban kell ellenőrizni.