Szerencsi Ágnes

Jókorát emelt Izland

Az izlandi jegybank tegnap - meglepetésre - 600 bázisponttal megemelte irányadó kamatlábát, mely így hétéves csúcsponton, 18 százalékon áll. A lépésre azt követően került sor, hogy az ország ideiglenes megállapodást kötött a Valutaalappal, amely rendkívüli hitelt nyújt az országnak. Izland 1976 óta az első nyugati ország, mely az IMF-hez fordul hitelért - összesen 2,1 milliárd dollár értékben -, miután bankrendszere lényegében összeomlott a hitelválság nyomán. Az izlandi jegybank Svédországgal, Norvégiával és Dániával is tárgyalásokat folytat, miután további 4 milliárd dollár forrásra van szüksége, de az ECB-nek és a Fednek is jelezte már hiteligényét. A szakértők a segítség ellenére a gazdaság zsugorodását valószínűsítik és növekvő munkanélküliségtől tartanak. Az IMF szerint a gazdaság jövőre akár 10 százalékkal is zsugorodhat. Problémát jelenthet az infláció megugrása is: az első számú cél ugyanis a növekedés biztosítása, így az októberi 15,9 százalék után a pénzromlás a következő hónapokban akár a 75 százalékot is elérheti.

Az Aegon is segítségre szorul

Az ING mellett az Aegon biztosító is állami tőkeinjekcióhoz juthat Hollandiában, miután a vállalat 350 millió euró nettó veszteséget könyvelt el a harmadik negyedévben, részvényeinek árfolyama pedig szeptember eleje óta 60 százalékkal, tizenöt éves mélypontra süllyedt. A vállalat most 3 milliárd euró értékben nem szavazó elsőbbségi részvényeket bocsát ki, melyeket az állam az Aegon legnagyobb tulajdonosi csoportján, egy 34 százalékos részesedéssel rendelkező alapítványon keresztül fog megvásárolni. A holland kormány két igazgatót nevez ki a biztosító felügyelőbizottságába, az ő feladatuk lesz a könyvvizsgálás, a javadalmazás és a kinevezések intézése, a takarékosság jegyében pedig az Aegont vezető menedzsment kénytelen lesz az idén lemondani a teljesítményalapú jövedelmekről. Az Aegon egy év múlva visszavásárolhatja az államtól az értékpapírokat a névérték 150 százalékáért, vagyis részvényenként hat euróért. Az ügylet feltételei szinte teljes mértékben megegyeznek az ING-csoport és a holland állam között a múlt héten létrejött 10 milliárd euró értékű megállapodással. A tőkeinjekció az állami mentő csomag része: a holland állam még október elején jelentette be, hogy 20 milliárd eurót különít el a pénzügyi vállalatok megsegítésére.

Aggódik Bulgária miatt a Világbank

A Világbank (World Bank Group - WB) tegnap felszólította Bulgáriát, hogy készítsen az ország számára gazdasági szükségtervet, mely a világválság további mélyülése esetén szükségessé váló lépéseket tartalmazza. A WB szerint ugyanis nincsenek megfelelő intézkedési tervezetek, annak ellenére, hogy a balkáni ország különösen sebezhetőnek tekinthető, hiszen külkereskedelmi deficitjét és külföldi tartozásait jórészt országon kívüli forrásokból finanszírozza. Ennek következtében a globális hitelfeltételek szigorodásával és a bankközi pénzpiac likviditásának csökkenésével Bulgária fokozott kockázatoknak van kitéve, és elkerülhetetlennek látszik a gazdaság lelassulása. Az előző évek hatszázalékos növekedése után jövőre 4,7 százalékos GDP-bővülést várnak a szakértők, a pesszimistább előrejelzések szerint azonban csak 3-4 százalék közt lesz ez az arány. Ivalio Kalfin miniszterelnök-helyettes a nehézségek ellenére úgy nyilatkozott: az országnak nincs szüksége külföldi hitelforrásokra, a gazdaság jó állapotban van, a nehézségek kezelésére a központi bank deviza- és pénzügyi tartalékait fogják felhasználni, utóbbi értéke az év végére a 13 milliárd levát (8,3 milliárd dollárt) is elérheti.

Válságforródrótot indít az EU

A pénzügyi válságot kezelő új közösségi rendszer felállításáról határozott az unió, amelynek az lesz a feladata, hogy az országok hatóságai közti koordinációt segítse és ezáltal felgyorsítsa a döntéshozatal folyamatát - jelentette a Reuters. A hálózat egy éjjel-nappal működő telefonos forródrót-szolgáltatáson alapul, amely egy várt vagy váratlan eseménynél az uniós pénzügyminiszterek közötti rögtönzött konferenciabeszélgetéseket, vagyis prompt válságkezelést és az intézkedések optimalizálását teszi lehetővé. Erre azért van szükség, mert a pénzpiaci válság kezdetén összehangolatlan volt az EU-nak a felmerülő kihívásokra adott válasza, s a kontinens döntéshozói ezen változtatni akarnak. A rendszert hamarosan üzembe helyezik, azt az unió állam- és kormányfőit tömörítő európai tanács titkársága működteti majd. A hálózat feladata - a tagállamok kölcsönös informálásán túl - az egyes országok válságra adott reakcióinak, cselekvési terveinek összegyűjtése, megvalósítása és koordinálása. A megszerzett információkat az Európai Központi Bankon (ECB) és a tagállamokon keresztül a központi bankoknak is továbbítják. Az eurózóna tizenöt tagállamán kívül az Európai Bizottság, az ECB, valamint az európai tanács is tagja a hálózatnak.

Alaposan megdrágul a gáz Ukrajnában

December elsejétől 35 százalékkal emelkedik a gáz ára Ukrajnában - jelentette be az ország energiafelügyeleti szerve. Az orosz Gazprom már korábban közölte, hogy fokozatosan emelni kívánja a Kijevnek szállított földgáz árát, hogy az egykori szovjet tagállam is előbb-utóbb a többi európai ország által fizetett áron kapja a nyersanyagot. Ukrajna idén 179,5 dollárt fizet a gáz ezer köbméteréért, s a tervek szerint várhatóan három éven belül érik el az európai árszintet. A jövő évi árról egyelőre nincs konkrét megállapodás, a két ország között várhatóan novemberben jön létre a szerződés.

Felrobbant a Volkswagen árfolyama

Egyetlen napon csaknem megduplázódott a Volkswagen AG (VW) részvényeinek árfolyama, miután a Porsche Automobil Holding bejelentette: részesedése immár eléri a 74,1 százalékot Európa legnagyobb autógyártó vállalatában. A vasárnapi közlemény szerint a Porsche 31,5 százalékos opciós részvénnyel és 42,6 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik (utóbbi arányát 2008 végéig 50 százalék fölé kívánja növelni, jövőre pedig 75 százalékra akarja emelni összesített részesedését, ami biztosítaná számára a teljes ellenőrzést). Hétfőn reggel erre a VW-részvény 98 százalékos drágulással reagált Frankfurtban - egy papírja 203,90 eurót ért -, ami az egész DJ Stoxx európai autóipari indexet 31 százalékkal felhúzta, annak ellenére, hogy az ágazat többi szereplője erősen hanyatlott. A Porsche vezetése márciusban közölte, hogy fel akarja vásárolni a VW-t, a német autógyártó azóta a General Motors és a Toyota után a világ harmadik legnagyobb autógyártójává vált. A VW szakszervezete ellenzi, hogy a Porsche elérje a 75 százalékos részesedést, mert ez szerintük "katasztrofális következményekkel" járna a vállalat 360 ezer munkavállalójára nézve. Alsó-Szászország tartomány jelenleg 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a VW-ban, és ez a vállalat szabályzata alapján vétójogot biztosít számára, noha a német törvények értelmében ehhez 25 százalék kellene. A Porsche emiatt perben áll Alsó-Szászország kormányával, az Európai Bizottság (EB) pedig idén júniusban új eljárást indított Berlin ellen, mert az nem szerzett érvényt az Európai Bíróság tavaly októberi ítéletének. A luxemburgi bíróság az uniós jogokkal összeegyeztethetetlennek találta Alsó-Szászország különleges jogait a Volkswagenben.

Rekordmértékű kamatvágás Dél-Koreában

A gazdaság élénkítése érdekében egy hónap alatt már másodszor csökkentette irányadó kamatlábát a dél-koreai jegybank: az október eleji 25 után most 75 bázisponttal, az eddigi 5 százalékról 4,25 százalékra mérséklődött a kamatráta. Kim Dong Szu miniszterelnök-helyettes kijelentette: a kormány jövőre adócsökkentésre és az állami kiadások növelésére készül, a GDP növekedése ugyanis a harmadik negyedévben a négy évvel ezelőtti szintre, 0,6 százalékra lassult év/éves szinten, s az ország könnyen recesszióba süllyedhet. A tőzsde 20 százalékot esett csak a múlt héten, a von pedig az elmúlt hónap során 16 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A kabinet összesen 135 milliárd dollárt szán a bajban lévő ágazatok megsegítésére. Az elemzők az év végéig további kamatvágásokat valószínűsítenek, s erre többször utalt maga a jegybank is.

Rekordmértékben nőtt a svájci órák eladása

A világgazdasági válság ellenére jelentősen nőttek a svájci óraeladások szeptemberben - közölte a svájci óraipari szövetség. A külföldön értékesített órák értéke 15,1 százalékkal, 1,5 milliárd svájci frankra nőtt, ez több mint 310 ezer eladott darabot jelent. Az időmérők exportjának értéke az év első kilenc hónapjában összesen 13,3 százalékkal nőtt. Legnagyobb az érdeklődés a drágakövekkel kirakott és a nemesfém vagy azzal bevont bevont karórák iránt, ebből a tengerentúlon szeptemberben 15,5 százalékkal fogyott több, összesen 1,4 milliárd frank értékben, míg más termékekből 10,2 százalékkal adtak el többet, ez 107,9 millió frankot jelent. Leginkább - 28,2 százalékkal - a 3000 frank feletti órák exportja ugrott meg, míg a 200 franknál kevesebbet kóstálók iránt 20 százalékkal nőtt meg az érdeklődés. A 200 és 500 frank közti árkategóriában stagnált a kereslet, míg az 500 és 3000 frank közötti órák eladásában kisebb visszaesés mutatkozott. A Vacheron Constantin luxusórákat is gyártó Financiere Richemont, a világ legnagyobb ékszergyártója - a dohány- és technológiai ágazatának leválasztása után - tegnap kereskedett először önálló luxusvállalatként a tőzsdén, a svájci órák iránti kereslet a cég részvényeinek értékére is jó hatással lehet.

Gazdasági város épül Indiában

Óriásbefektetésbe kezd Indiában az Egyesült Arab Emírségek (EAE): az ország gazdasági növekedéséért felelős kormányzati szerv, a Ras Al Khaimah befektetésügyi hivatal (Rakia) gazdasági és egészségügyi profilú város felépítését tervezi Hyderabadban, India Andhra Pradesh államának központjában. Az ötmilliárd dolláros megaprojekt keretein belül egyrészt széles körű pénzügyi szolgáltatások kielégítéséhez szükséges infrastruktúrát építenek ki, hiszen a város pénzügyi szolgáltatók, áru- és pénzpiacok, kereskedővállalatok, it-szolgáltatók, bankok és biztosítók központja szeretne lenni. Másrészt az egészségügyi arculatot erősítik, s professzionális egészségügyi infrastruktúrát is kiépítenek, lehetővé téve a klinikai és az azon kívüli kezelések széles sorát. Így világszínvonalú kórházak, egészségügyi oktatási intézmények, kutatóintézetek és igazságügyi intézetek, sejt- és genetikai kutatásokra is alkalmas központok is helyet kapnak majd Hyderabadban. A nagyszabású beruházás csak egy a Rakia indiai projektjeinek sorában, hiszen a szervezet beruházásainak több mint egyötöde az indiai szubkontinensre irányul. A hét emírség és India között az elmúlt évtizedekben intenzívvé váltak a kapcsolatok, olyannyira, hogy ma az EAE a dél-ázsiai ország második legnagyobb piacának számít, a két ország közötti kereskedelem értéke pedig 18 milliárd dollárnál is többet tesz ki, s minden évben dinamikusan növekszik.