Szerencsi Ágnes

A hatékonyságot növeli a lean-menedzsment

A karcsú gyártási rendszerek ma a versenyelőny egyik legfontosabb forrását jelentik az iparban. Magyarországon is sikeres lehet az úgynevezett lean-szervezet, amely gyorsan és rugalmasan képes reagálni a vevők igényeire, miközben hatékonyan használja fel az erőforrásokat.

Összeomolhat a rubel

A rubel hamarosan össze fog omlani, ugyanúgy, mint 1998-ban - riogatnak orosz közgazdászok. A hatóságok tagadják az állítás jogosságát, mondván, az ország elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy ez ne forduljon elő.

A kórházak igent mondanak az egészségügyi törvényre

Egyetért az egészségügyi törvényjavaslatban foglaltakkal a Magyar Kórházszövetség. Varga Ferenc elnök szerint a törvény a jelenleginél több szabadságot enged a kórházmenedzsmenteknek és a fenntartóknak a kapacitások, a területi ellátási szolgáltatások elosztásában. Hasznosnak tartja, hogy a törvény bevezeti a területi ellátási kötelezettséget a járóbeteg-szinten. Fontos szerinte, hogy az alap-, a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátási szinteket párhuzamosan, a kereszthatásokat figyelembe véve változtassák meg: az erre való törekvést pedig fölfedezte a javaslatban. Ráadásul a szakma dönthet arról, hogy a súlyponti kórházakon belül mely intézményekben működjenek a különböző ellátási centrumok (például onkológia, kardiológia). Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átszervezésével nem ért egyet, mert az szerinte lehetőséget teremt egy későbbi magánosításra. A kapacitáselosztásról az a véleménye, hogy alapelvek, célok rögzítése nélkül annyit ér, mint a lábtörlő, amit egyszerre 32 kutya cincál. A kamara független szakértői vizsgálatot kezdeményez Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetének megítélésére. Az átdolgozott költségvetési törvényjavaslat szerintük közel 70 milliárd forintot von ki az egészségügyi ellátásból és a jelenlegi szufficitből mínuszba fordítja a társadalombiztosítás egyensúlyát. A bér jellegű megszorítások tovább növelik a munkaerőhiányt: az egészségügyi intézmények és dolgozók számára ilyen feltételek mellett lehetetlenné válik a biztonságos és a lakosság által elvárt színvonalú betegellátás biztosítása, így a kamara a kilátásba helyezett keretek közt ezt nem vállalja tovább.

Lettországban nem jön még az euró

Legkorábban 2012-ben vezethetik be Lettországban az eurót, de jóval valószínűbb, hogy ez csak 2013-ban fog bekövetkezni - mondta Ilmars Rimsevics, a központi bank első embere a LETA hírügynökségnek nyilatkozva. Rimsevics hozzátette, Lettország számára alapvető fontosságú, hogy a költségvetést egyensúlyban tartsák, ennek sikerén múlhat a fizetőeszköz cseréjének időpontja is. Jelenleg Lettország egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít, ezek eléréséhez viszont népszerűtlen intézkedések egész sorát kell a kormánynak bevezetnie. A rigai kabinet egyelőre azonban még nem állított össze pontos tervet, így sem a társadalom, sem a gazdaság szereplői nem tudják, hogyan fog az átállás megvalósulni. A lett gazdaság jelenlegi helyzete alapján megalapozatlannak tűnhet a sietség, a második negyedévben Észtország után már Lettországot is elérte a recesszió, az infláció augusztusban 15,7 százalék volt, ez Európában a legmagasabb. A pénzügyminisztérium előrejelzésében 2009-re vonatkozóan már jóval alacsonyabb, 7,6 százalékos pénzromlással számolt, a gazdaság növekedését pedig 2 százalék körülire becsülte - a válság robbanása előtt. A kormány a 2009-es költségvetésben jövőre a GDP 1,85 százalékának megfelelő hiánnyal számol, s a tervet el is fogadták, annak ellenére, hogy a jegybankelnök azt elfogadhatatlannak minősítette. Rimsevics azzal indokolta véleményét, hogy a hiány akár a GDP 4-5 százalékára is megnőhet, az unió pedig a 3 százalékos legfelső határt tartja elfogadhatónak. Az ország bevételét 5,46 milliárd latra (10,46 milliárd dollár), a kiadásokat pedig 5,79 milliárd latra becsülik. A büdzsé a minisztériumi megszorításokról is rendelkezik: a tárcáknak jövőre 10,67 százalékkal kell visszafogniuk kiadásaikat, a közalkalmazottak számát pedig 10 százalékkal, csaknem 2500 fővel kell csökkenteni. A gazdaság stabilizálásához Riga 926,9 millió latos EU-s forrásra is számíthat.

Még mindig túl korrupt Bulgária

Hiába tett újabb lépéseket Bulgária a hivatali korrupció visszaszorítása érdekében, nem sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság által befagyasztott 825 millió euró uniós segély folyósítását újraindítsák. A szigorítás közvetlen kiváltója egy februári botrány, kiderült ugyanis, hogy az állami közútkezelő ügynökséget vezető Veszelin Georgijev saját testvére cégét bízta meg egy nagyszabású útfelújítási projekttel. Ennek kapcsán október elején fogadták el az ország első összeférhetetlenségi törvényét, amely arra kötelezi a közszolgákat, hogy írásban vállaljanak kötelezettséget, semmilyen módon nem használják fel hivatali kapcsolataikat és pozíciójukból fakadó befolyásukat. Georgijevhez hasonlóan járt Dimitar Ivanov, az infrastrukturális beruházásokért felelős ügynökség vezetője, aki a múlt héten kétes szerződései miatt volt kénytelen otthagyni állását. Ugyancsak távozni kényszerült Atanasz Kancsev, az állami agráralap vezetője is, mindketten egészségügyi okokra hivatkozva nyújtották be lemondásukat. Brüsszel továbbra is szigorúan figyeli a 2007-ben a közösség legszegényebbjeként csatlakozott Bulgáriát, amely a Transparency International idei rangsora szerint az unió legkorruptabb országa. A bizottság november 23-án hozza meg döntését, hogy továbbra is szünetelteti-e az uniós pénzek folyósítását.

A nap bukása

Elvitte az erős jen a Sony profitját

Csökken a kitermelhető olajmennyiség

Az előzetes becsléseknél gyorsabb ütemben csökken a kitermelhető mennyiség a világ olajmezőin - állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jövő hónapban megjelenő éves jelentésében, amelynek tervezetét a Financial Timesnak sikerült megszereznie. Ez azt jelenti, hogy a felszínre hozott olaj mennyisége a termelés növelését szolgáló további befektetések elmaradása esetén évente 9,1 százalékkal csökkenhet, így hosszabb távon egyre nehezebbé válhat a kereslet kielégítése. Az IEA számításai szerint ahhoz, hogy Kína, India és a többi fejlődő ország növekvő igényét kielégíthessék, 2030-ig átlagosan 360 milliárd dollárt kellene fejlesztési projektekbe invesztálni, és már a mostani kereslet kielégítéséhez is jelentős beruházásokra lenne szükség. A jelenlegi, viszonylag alacsony világpiaci ár ráadásul nem kedvez a beruházási döntéseknek. A jelentés szerint azonban a kitermelés a beruházások megvalósulása esetén is évi 6,4 százalékkal csökken, még ha a közeljövőben ez nem is lesz érezhető a kereslet visszaesése miatt. Mindez azzal jár, hogy a jelenlegi árcsökkenési tendencia új lelőhelyek és további beruházások hiányában pár éven belül a visszájára fordulhat. Az IEA szerint a következő huszonkét évben elsősorban a fejlődő országok nyersanyagigénye nő meg, ezzel párhuzamosan a fejlett államokban visszaesik az olaj iránti kereslet. A szervezet 2030-ra napi 106,4 millió hordó fogyasztást prognosztizál, szemben a tavaly előrejelzett 116,3 millióval, de a becslést tovább módosíthatják lefelé, mivel a számítások még a gazdasági világválság elmélyülése előtt készültek.

Összeomolhat a rubel

A rubel hamarosan össze fog omlani, ugyanúgy, mint 1998-ban - riogatnak orosz közgazdászok. A hatóságok tagadják az állítás jogosságát, mondván, az ország elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy ez ne forduljon elő. Az elemzők számításai szerint a központi bank csak a múlt héten 13 milliárd dollárt költött arany- és valutatartalékaiból, hogy a rubel stabilitását fenntartsa, így az elérhető források nagysága július óta 80 milliárd dollárral csökkent. Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes a múlt héten úgy nyilatkozott, a pénzügyi válság nem vezet recesszióhoz, sem pénzügyi összeomláshoz, a központi bank képes a rubel árfolyam-ingadozásait megakadályozni. Egyes szakértők szerint a leértékelődés elkerülhetetlen, a rubel árfolyama ugyanis a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően kúszott az egekbe, s a nyersanyagárak visszaesésével törvényszerű, hogy az árfolyam is zuhanásba kezdjen. A Bloomberg hírügynökség által megkérdezett tíz bankból kilenc szerint jövőre tovább gyengül az orosz fizetőeszköz, az alacsony olajárak következtében elmaradó bevételek miatt pedig deficites lesz a költségvetés. A Citigroup és a Goldman Sachs hordónként 85 dollár körüli olajárat prognosztizál a jövő évre s a rubel ötszázalékos gyengülését jósolja. A nyersanyagárak nagyarányú csökkenésének következtében és a 200 milliárd dolláros moszkvai piacmentő csomag bejelentése után a Standard & Poor's hitelminősítő Oroszország 2009-re vonatkozó hitelkilátásait stabilról negatívra rontotta. A központi bank a múlt héten bejelentette: valutatartalékai jövőre 4 milliárd dollárra eshetnek - korábban 58,9-120,6 milliárd dollár közötti összeget prognosztizáltak -, jelenleg 516 milliárd dollár az értéke.

A szervezett bűnözés fenyegeti Horvátország EU-tagságát

Október eleje óta már három, bűnszövetkezetekkel összefüggésbe hozható gyilkosság is történt Horvátországban, ezért az EU a múlt héten figyelmeztette az országot, tegye meg a megfelelő lépéseket a szervezett bűnözés, valamint a hivatali korrupció megfékezése érdekében. A mostanihoz hasonló erőszakhullámra Jugoszlávia 1991-es felbomlása és az ország függetlenné válása óta nem volt példa, Ivo Sanader horvát miniszterelnök október elején ezért elbocsátotta belügy- és igazságügyi miniszterét, valamint az országos rendőrfőkapitányt. A leváltássorozattal a kelet-európai ország a bűnözés visszaszorításáért tett erőfeszítéseit igyekszik hangsúlyozni, az EU ugyanis az ezen a téren tapasztalható hiányosságok miatt csaknem 800 millió euró értékben fagyasztott be júliusban pénzügyi alapokat, most pedig a 2005 óta húzódó csatlakozási tárgyalások további halasztásával fenyeget. Horvátország az unióhoz való csatlakozás egyik feltételeként vállalta, hogy átalakítja az igazságszolgáltatást és reformokat vezet be az erőszak és korrupció megfékezése érdekében. Brüsszel minden eddiginél inkább elvárja a kötelezettségek teljesítését, hiszen a 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária hasonló visszásságok miatt szintén rengeteg problémát jelent a közösség számára. Horvátország legkésőbb 2011-ben szeretne az EU huszonnyolcadik tagállamává válni, ám a fentiek tükrében egyelőre kérdéses, hogy ez a céldátum tartható-e.