Szerencsi Ágnes

Félmillió orosz került az utcára novemberben

Novemberben legalább félmillió ember veszítette el az állását Oroszországban - áll a moszkvai egészségügyi minisztérium munkaerő-piaci jelentésében. A tárca prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta év végére 6,1 százalékról akár 7 százalékra is nőhet, s ha a mostani trend folytatódik, 2009 márciusára kétmillióval is emelkedhet az újonnan állás nélkül maradók száma az országban. Év/éves összehasonlításban novemberben 15,8 százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. A számok ugyanakkor nem tekinthetők véglegesnek, hiszen nem minden orosz vállalat szolgáltat pontos adatot, s magas a magukat nem regisztráló állástalanok száma is. A statisztikai hivatal, a Rossztat számításai szerint november 1-jén mintegy 4,6 millió fő, azaz az aktív lakosság 6,1 százaléka volt munkanélküli. A hivatalos adatok szerint októberhez képest novemberben 300-350 ezer fővel voltak többen, a teljes ráta pedig 800 ezer fővel lett magasabb, így jelenleg ötmillió körüli az állástalanok száma. A gazdaság lassulása a jövőbeli kilátásokat is jócskán leronthatja: az orosz elnök gazdasági tanácsadója szerint a GDP-növekedés üteme az idei hétről akár három százalékra is lassulhat, a Világbank októberi jelentésében - a korábbi 6,8 és 6,5 százalékos előrejelzése után - ugyanennyit prognosztizált. A szolgáltatások beszerzési menedzserindexe novemberben történelmi mélypontra, az októberi 47,4-ről 37,2 pontra esett, a hétfőn közölt feldolgozóipari beszerzési menedzserindex szintén negatív rekordot döntve 46,4-ről 39,8 pontra zuhant.

Végleg elalszanak 2012-ben a hagyományos izzók az EU-ban

Betilthatják a hagyományos izzólámpák forgalmazását az Európai Unió tagországaiban, ezek helyét már 2012 szeptemberére az energiatakarékos, környezetbarát égők és lámpák vehetik át.

Végleg elalszanak 2012-ben a hagyományos izzók az EU-ban

Betilthatják a hagyományos izzólámpák forgalmazását az Európai Unió tagországaiban, ezek helyét már 2012 szeptemberére az energiatakarékos, környezetbarát égők és lámpák vehetik át. Utóbbiak negyedannyi energiát fogyasztanak, mint 1879 óta használt társaik, a háztartások évente 25-50 eurót spórolhatnak meg a váltással, uniós szinten Románia áramfogyasztásának megfelelő energia takarítható meg, a közösség pedig minden évben 5-10 milliárd eurót forgathat vissza a gazdaságba. Nem mellékes az sem, hogy évente 15 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerül majd a légtérbe, vagyis a tervezet az uniós klímavédelmi és energiacsomag teljesülését is segíti. A váltás fokozatos lesz, a százwattos izzók már jövő ősszel eltűnnek a kínálatból, majd évente újabb típusoktól válnak meg a gyártók és a kereskedők. Az Európai Bizottság (EB) javaslatát tegnap hagyták jóvá a tagállamok szakminiszterei, ezek után még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a határozatot, a végleges döntést pedig az EB hozza meg, várhatóan 2009 márciusában. A tagországok állam- és kormányfői éppen a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozón vitatják meg a 2020-as terveket, amelyek egyik pontja, hogy az energiahatékonyságot 20 százalékkal növelni kell. A környezettudatosság ugyanakkor 3 ezer európai ember munkahelyébe is kerülhet, hiszen a kontinensen gyártják és árusítják a legtöbb hagyományos izzót, míg az új generációs égőket elsősorban a régión kívüli országokban. Az EU-ban forgalmazott új égők 72 százaléka Kínából származott a 2006 közepéig tartó 12 hónapban. A veszteséget a háztartások energiaköltségeinek csökkentése ellensúlyozhatja - állítja a bizottság.

A nap üzlete

Újabb szolgáltató központ települ Magyarországra

Lassulóban az orosz gazdaság is

A várakozásoknál kisebb mértékben növekedett az orosz gazdaság a harmadik negyedévben: a GDP a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a második negyedévi 7,5 százalék után 6,2 százalékkal bővült. Az építőipar növekedése az előző negyedévi 18,7-ről 9,3 százalékra lassult, a kiskereskedelmi forgalom emelkedésének üteme 11,7-ről 8,4 százalékra esett, a feldolgozóipar bővülése az előző negyedévi 5,6 után 4,9 százalék lett. Az ezredforduló óta átlagosan hétszázalékos növekedést mutató gazdaság a trendek alapján jövőre akár recesszióba is süllyedhet, miután a vállalatok nehezen jutnak hitelhez, az olajárak júliusi tetőpontjuk óta harmadukra csökkentek, a nyersanyagok és fémek iránti kereslet pedig világszerte visszaesett. A legnagyobb problémát a tőkekivonás jelenti, ami számítások szerint augusztus óta a 190 milliárd dollárt is eléri. A gazdasági minisztérium november végén csak kismértékben módosította ez évre szóló prognózisát: a korábbi 7,3 százalék után már csupán 6,8-7 százalék közti GDP-növekedést vár, a Világbank azonban megfelezte korábbi, 6 százalékos előrejelzését. Oleg Vjugin, a harminc legnagyobb orosz bank közé tartozó MDM-Bank igazgatótanácsának elnöke szerint jövőre az optimista forgatókönyv szerint 1-2 százalékos gazdasági növekedés jöhet, a pesszimista szcenárió szerint azonban 1-4 százalékos visszaesés is lehetséges. A kilencvenes években a pénzügyminiszter-helyettesi posztot is betöltő szakember szerint a jövő év a nettó export alakulása szempontjából minden idők legrosszabb esztendeje lehet.

Beindult az üzlet Európában is

A júliusban tetőző magas olajárak, a környezetvédelem és az energiadiverzifikációs célkitűzések miatt mindinkább előtérbe kerül az alternatív energia kérdése Európában is. A francia Éléctricité de France SA (EdF), a világ legnagyobb atomerőmű-üzemeltetője októberben 12,5 milliárd fontért (23 milliárd dollár) megvásárolta a British Energy Plc.-t, a legnagyobb brit áramtermelőt, majd december elején felvásárlási ajánlatot tett az amerikai Constellation Energy nukleáris üzletágának 50 százalékára. Az olasz Enel, a szlovák villamos művek tulajdonosa november elején jelentette be, hogy folytatja a dél-szlovákiai Mohiban lévő nukleáris erőmű bővítését. A harmadik és a negyedik reaktorblokkot 2012-ben és 2013-ban adják át, üzembe helyezésük után az erőmű az ország áramellátásának mintegy egyötödét fogja biztosítani. Az RWE AG, Németország második legnagyobb áramszolgáltatója inkább a megújuló energiákban lát perspektívát: a közműóriás Európa legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója és ez a környezetvédelmi szabályok szigorodása miatt egyre nagyobb kiadásokat okoz neki. A beruházások nagy része ezért a zöld energiaforrásokra épülő energiatermelés arányának növelését szolgálja. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a válság akadályozhatja a megújuló energiával kapcsolatos projektek végrehajtását. Az ebben részt vállaló bankokat és más befektetőket a washingtoni kormány adókedvezménnyel támogatja, s a kedvezményeket épp októberben hosszabbította meg újabb nyolc évre, de az adókedvezményt csak akkor tudják a vállalatok igénybe venni, ha profitot tudnak generálni, ám a cégek többsége az idén inkább veszteséggel kalkulál.

Súlyos helyzetben a német ipar

Elsősorban a gépipari megrendelések elmaradása miatt a vártnál nagyobb mértékben csökkent a német ipari termelés októberben. A szezonális tényezőket figyelembe véve 2,1 százalékkal csökkent a kibocsátás szeptemberhez képest, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa csak 1,9 százalékot prognosztizált. Év/éves összehasonlításban 3,8 százalékos a visszaesés. A feldolgozóipar kibocsátása 2,2, az építőipar teljesítménye 3, az energiatermelés 0,2 százalékkal esett vissza októberben az előző hónaphoz képest. A gazdasági minisztérium prognózisa az ipari termelés további gyengülését valószínűsíti, s az elemzők szerint is igen borúsak a kilátások, olyannyira, hogy az ipar hanyatlása az egész országot a második világháborút követő időszak legsúlyosabb recessziójába döntheti. A visszaesés leginkább az autóipart sújtja, amely 1945 óta legnagyobb krízisét éli: a német autógyártók, köztük a GM Opel, a Daimler és a BMW az idén összesen 200 ezer darabbal csökkenti a kibocsátást. Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi trendek alapján a GDP jövőre akár 4 százalékkal is zsugorodhat.

Leállt az ipar növekedése Szlovákiában

Októberben stagnált a szlovák ipari termelés éves szinten - jelentette a pozsonyi statisztikai hivatal. Az adat jelentősen elmarad a várakozásoktól: a szeptemberi 5,4 százalékos növekedés után a Bloomberg elemzői konszenzusa 4, a Reutersé 4,7 százalékos emelkedést várt. Havi szinten 0,1 százalékkal bővült a termelés. A szakértők szerint az exportorientált szlovák gazdaságban már megmutatkoznak a nemzetközi válság hatásai, a nyugat-európai országokban mutatkozó lanyhuló kereslet leginkább az autógyártást érintette. A szlovák autóipar kibocsátása éves összehasonlításban 12,8 százalékkal esett vissza, pedig előző hónapban még 5,2 százalékkal nőtt. Az építőipari termelés szeptemberhez képest 1,3 százalékkal visszaesett, de éves összehasonlításban még 15,9 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben az elektronikai cikkek gyártása bővült: éves szinten 21,2 százalékkal. Novemberben az előrejelzések szerint már csökkenésnek indulhat az ipari termelés. A kormány már korábban 4,6 százalékra módosította jövő évi GDP-növekedési előrejelzését a korábbi 6,5 százalékról.

Hiányba fordult a cseh külkereskedelmi mérleg

Októberben 4 milliárd koronás (199 millió dollár) hiányt mutatott a cseh külkereskedelmi mérleg a szeptemberi 10,7 milliárd és az egy évvel korábbi 8,1 milliárd korona többlet után. Az idén ez az első hónap, amikor deficites a mérleg, az elemzők 7 milliárd korona szufficitre számítottak. Az export éves összehasonlításban 10,7 százalékkal, 217,4 milliárd koronára csökkent, ami az 1999. februári szintnek felel meg, az import 5,9 százalékkal, 221,4 milliárd koronára esett. A kivitel nagyarányú visszaesését az európai országok gazdaságának gyengeségével, a visszaeső exportkereslettel magyarázzák a szakértők. A legnagyobb mértékben, 14,8 százalékkal a gépek és szállítási eszközök exportja csökkent. Szintén tegnapi adat, hogy a cseh munkanélküliség a szeptemberi 5,2-ről 5,3 százalékra emelkedett novemberben, ami megfelel az előzetes prognózisoknak. Az év/éves infláció az októberi 6-ról novemberben 4,4 százalékra esett a prágai jegybank jelentése szerint. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődtek. A szakértők arra számítanak, hogy a jegybank december 17-i ülésén 50 bázisponttal, 2,25 százalékra csökkenti az alapkamatot.