Szerencsi Ágnes

Ismét leértékelték a rubelt

Az orosz központi bank sávszélesítéssel tette lehetővé a rubel leértékelődését, hogy az ország devizatartalékával jobban tudjon takarékoskodni - jelentette a pénzintézet pénteken. A bank november 11-e óta már negyedszer értékeli le a rubelt, ami az augusztusi szintnél most 17 százalékkal alacsonyabb, s múlt pénteken dolláronként 28,1207 rubelre csökkent, ez a 2006. februári szintnek felel meg. Elemzők szerint hat hónapon belül további 15, egy éven belül pedig 20 százalékos gyengülés is elképzelhető, hiszen a jegybank helyteleníti, hogy dollármilliárdokat kell költenie a rubel piaci támogatására, amire a kőolaj alacsony ára és a külföldi tőke kivonásának megakadályozása érdekében van szükség. A valuta leértékelésétől való félelem miatt a lakosság külföldi fizetőeszköz iránti igénye jelentősen megnőtt, a valutaváltók forgalma és a devizaszámlákról felvett összeg októberben 89 százalékkal rekordnagyságúra, 16,9 milliárd dollárra emelkedett. Az elemzők szerint ez a trend folytatódik a jövőben is, s akár 100 milliárd dollár értékű rubelt is átválthatnak más fizetőeszközre. A lakosság euró iránti kereslete októberben a szeptemberi 2,2-szeresére, 8,28 milliárd dollárra nőtt, a dollár iránti kereslet pedig 68 százalékkal, 8,47 milliárd dollárra emelkedett. A bankok megpróbálják a rubel rekordméretű kivonását megállítani, ezért emelik a rubelben tartott betétek kamatlábát, ezzel párhuzamosan a valutabetétekét csökkentik.

A francia csomag is megérkezett

A gazdaság élénkítésére a francia kormány 26 milliárd euró értékű ösztönző csomagot vezet be - jelentette be Nicolas Sarkozy államfő tegnap. Az intézkedéstől az ország gazdaságának 0,6 százalékos növekedését remélik, ugyanakkor a GDP 1,3 százalékát kitevő összeg a költségvetés hiányát a célként kitűzött 3,1 százalékról 3,9 százalékra növeli. Az OECD prognózisa szerint a francia gazdaság az idei 0,9 százalékos bővülés után jövőre 0,4 százalékkal zsugorodni fog, így 1993 óta először süllyedhet recesszióba az ország. A gazdaságélénkítő csomagra a bizalom helyreállítása miatt is szükség volt, az európai országok közt előzőleg már Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország is hasonló lépésre kényszerült. A csomagból 2,5 milliárdot a helyi önkormányzatok pénzkészleteinek biztosítására szánnak, 1,8 milliárd eurót a lakáspiac felkarolására fordítanak, 220 millióval pedig az új autót vásárlókat támogatják. A stratégiailag fontos vállalatok tőkéjének biztosítására hatmilliárd eurót különítettek el, így az autógyártók 300 millió eurós vásárlóihitel-alapjából 200 milliót is a kabinet fedez majd. A nyugdíjak, a szociális és egészségügyi kiadások is tovább nőnek - 370 milliárdos tételt generálva a költségvetésben -, a mintegy 3,8 millió szegény ember pedig egyszeri 200 eurós csekket kap 2009 áprilisában. Ösztönzésre szükség is van Franciaországban: az Insee nemzeti statisztikai hivatal tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a munkanélküliség 7,6-ről a harmadik negyedévben 7,7 százalékra nőtt, az üzleti bizalom novemberben 15 éves mélypontra csökkent, s a kiskereskedelmi eladások is második hónapja zuhannak.

A gázcsap elzárásával fenyeget Putyin

Oroszország elzárja az Ukrajnán át Európába vezető gázcsapot, ha Kijev nem fizeti ki adósságát, vagy a más országoknak szánt mennyiségből saját felhasználásra vesz el - figyelmeztetett az orosz elnök. Vlagyimir Putyin az évente egyszer tartott betelefonálós élő televíziós műsorban ismét hangsúlyozta: azt szeretné, ha a volt szovjet tagállamok is a piaci árat fizetnék a nyersanyagért. Mint mondta, Oroszország a világ többi részéhez hasonlóan szenved a globális gazdasági válság következményeitől, így semmilyen kedvezményt nem engedhet meg, Ukrajnának ráadásul kétmilliárd dolláros kifizetetlen számlája van - tette hozzá a miniszterelnök. Az Egyesült Államokat vádolta a válságért és annak terjesztéséért, de hangsúlyozta, hogy az Obama-kormány új fejezetet nyithat a bilaterális kapcsolatokat illetően. A gazdasági válságról úgy nyilatkozott, hogy az ország képes lesz minimális veszteségekkel átvészelni, a gyengélkedés ellenére nőni fognak a szociális kiadások, a lakosságnak pedig nem kell félnie attól, hogy a rubelt hirtelen és jelentősen leértékelik.

Folytatódnak a leépítések

A második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse AG bejelentette, hogy munkaerő-állományának 11 százalékát kénytelen leépíteni, azaz a jövőben csaknem 5300 munkahelyet szüntet meg, miután októberben és novemberben hárommilliárd frank (2,5 milliárd dollár) veszteséget szenvedett el. A leépítések nagy része, 3800 főé a befektetési banki ágazatban várható, ezt fokozatosan, 2009. június végéig hajtják végre, s mintegy kétmilliárd frank megtakarítást remélnek tőle. A takarékosság jegyében a vezérigazgató és a vezetőség tagjai nem kapnak bónuszt idén. Ugyancsak tegnap jelentette be a legnagyobb japán befektetési bank, a Nomura Holdings, hogy versenyképességének megőrzése érdekében londoni székhelyén ezer munkatársától megválik, papírjainak 26 éves mélypontra zuhanása után. A Nomura szeptemberben kétmilliárd dollárért megvásárolta a csődbe ment Lehman Brothers csendes-óceáni és közel-keleti érdekeltségeit, s átvette annak 8 ezer dolgozóját is, ám az év első felében 149,5 milliárd jenes (1,6 milliárd dollár) veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. November 19-én Kenicsi Vatanabe vezérigazgató még azt nyilatkozta, nem tervez leépítést, sőt a New York-i csapat bővítésére fokuszálnak. A Bloomberg adatai szerint a pénzügyi válság kezdete óta a banki és biztosítási szektorban mintegy kétszázezer ember veszítette el állását és 970 milliárd dollár veszteség keletkezett.

Újraszabályozzák a bankrendszert

A brit banki szabályozás megreformálását helyezte jövő évi programjának középpontjába Gordon Brown - derül ki kormányának a parlament előtt formálisan Erzsébet királynő által tegnap ismertetett programtervezetéből.

Az EdF Buffettet is megpróbálja kiütni a nyeregből

A francia Electricité de France SA (EdF), a világ legnagyobb atomerőmű-üzemeltetője ajánlatot tett az amerikai Constellation Energy nukleáris üzletága 50 százalékának felvásárlására. A vállalat 4,5 milliárd dollárt adna a részesedésért, mellyel a Warren Buffett amerikai üzletember tulajdonában lévő MidAmerican Energy 4,7 milliárdos felvásárlási terveit akarja megfúrni. Az ajánlatból egymilliárdot azonnal átutalna a Constellation likviditási gondjainak megoldására, ráadásul igényt tartanak egy kétmilliárd dolláros opcióra a cég nem nukleáris vagyonának esetleges megvásárlására. Az EdF jelenleg is 9,5 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik az amerikai áramszolgáltatóban, s ezzel a legnagyobb részvényese. Októberben már tett a cég egészére vonatkozó felvásárlási ajánlatot, de a megnehezült hitelfeltételek miatt kihátrált az üzletből. A megállapodás értelmében a franciák egy baltimore-i közműcéggel közös vállalkozást indítanának, mellyel garantálnák az EdF dominanciáját, de a Constellation önálló cég maradna. A Constellation korábban úgy döntött, hogy a Berkshire Hathaway energiaholding leányvállalatának, a MidAmericannek adják el a céget 4,7 milliárd dollárért, s az előzetes megállapodás szerint ha mégis egy másik ajánlat mellett döntenek, 175 millió dolláros fájdalomdíj jár Warren Buffett társaságának. A francia cégnek nem ez lenne az első külföldi tulajdona: szeptemberben 12,5 milliárd dollárért megvásárolta a legnagyobb brit elektromosáram-termelőt, a British Energy Groupot, ám az Európai Bizottság mindeddig nem egyezett bele az ügyletbe.

Új brit banki szabályok jöhetnek

A brit banki szabályozás megreformálását helyezte jövő évi programjának középpontjába Gordon Brown - derül ki kormányának a parlament előtt formálisan Erzsébet királynő által tegnap ismertetett programtervezetéből. Az uralkodó 15, 2009-re vonatkozó törvényjavaslatot ismertetett, a bankrendszeren túl többek között a bevándorlás korlátozásával, a jóléti reformmal, a gyermekszegénységgel, valamint az igazság-, oktatás- és egészségüggyel kapcsolatosan várható változás. Az új banki szabályozás tervezete a betétesek védelmére helyezi a hangsúlyt, engedélyezi a Bank of England (BoE) és más hatóságok számára a bankok kisegítését, és fizetésképtelenség esetére két új rendszert is bevezetnek. A jövőben jelentősen felgyorsulhatnak a kifizetések, hatékonyabbá válhat a hitelezés, és a BoE-nak törvényes feladata lesz a pénzügyi stabilitás megőrzése. A pénzügyi szolgáltatások hivatala a jövőben információt gyűjthet a bajba került bankokról, és megoszthatja azokat a jegybankkal és a pénzügyminisztériummal. A legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, a gazdasági válság kezelése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Gordon Brown visszaszerezte szavazói támogatását: az e heti felmérések szerint az eddig nagy fölénnyel bíró, David Cameron vezette ellenzék támogatottsága jelenleg 37 százalék, szemben a Munkáspárt 36 százalékával. A statisztikák szerint a kormánynak a jövőben is minden eszközre szüksége lesz a gazdaság rendbetételéhez: a munkanélküliség 11 éves, a banki szolgáltatások 12 éves mélyponton vannak, a fizetések rekordmértékű esést produkálnak, a vállalatok minden szektorban leépítenek, a fogyasztók bizalma pedig 2004 óta nem volt ilyen alacsony.

Az orosz bankok is elindultak a lejtőn

Az orosz bankszektor nem jövedelmező - állítja a Kommerszant az orosz központi bank októberi statisztikáit elemezve. A pénzintézet jelentése szerint a tizedik hónapban összesen 39,3 milliárd rubel veszteséget szenvedett el a bankrendszer, az adatbázisban szereplő 970 bank közül 683 összesen 29,7 milliárd rubel nyereséget tudott produkálni, szám szerint 288 viszont 69 milliárdos veszteséget termelt. A legrosszabbul teljesítők közt van a Szvjaz Bank 26,4 milliárd rubeles mínusszal. Az állami kézben lévő VEB, a Vnyesekonombankból létrehozott fejlesztési bank 46 milliárd rubeles vesztesége ugyanakkor még nem szerepel a listán, hiszen állami monopóliumként a szövetségi jogszabályok érvényesek rá, s nincsen banki jogosítványa. A VEB mellett a második legnagyobb orosz bank, a szintén állami tulajdonban lévő VTB is hétmilliárd rubel mínusszal zárta a hónapot, a Gazprombank pedig 3,4 milliárdot bukott. A központi bank számításai szerint január és augusztus között havonta mintegy 44 milliárd rubel hasznot hajtottak a bankok, ez az összeg egyetlen hónap alatt 1,3 milliárd rubelre esett szeptemberben. A Kommerszant által idézett jegybanki jelentés az orosz tőzsdék esését okolja a rendkívül rossz banki teljesítményekért: a rubelalapú MICEX például a 24 százalékos szeptemberi esés után újabb 29 százalékot száguldott lefelé októberben.

Romló kilátások a Baltikumban

A pénzpiaci válság következtében egyre romlanak a Baltikum gazdasági kilátásai - állítja a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Nordea legújabb jelentésében. Az elmúlt időszakban Észtország és Lettország fejlődött a leggyorsabban, így a visszaesés ott lesz a leginkább érezhető, de a növekedés Litvániában, Lengyelországban és Oroszországban is jelentősen lelassul. Az egyes országok részletes elemzésénél a Nordea kiemeli: a 2007-ben még 7,1 százalékos GDP-bővülést felmutató Észtország gazdasága idén és jövőre is zsugorodni fog, 2010-ben pedig csak igen szerény növekedésre lehet számítani. A szakértők kiemelkedően fontosnak tartják, hogy a válság által leginkább sújtott iparágakban munkájukat elvesztők más foglalkozási ágakba integrálását megoldja az ország, s a közgazdászok abban is egyetértenek, hogy az észt korona euróhoz kötöttségét is fenn kell tartani. Lettországban leginkább az ingatlanpiac, a befektetések volumenének visszaesése és a fogyasztás visszaesése okozott gondot, az ország hétfőn bejelentette: 5 milliárd eurós támogatásra szorul a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. A kabinet szerint a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, különben a jövő évi államháztartási hiány elérheti a GDP 10 százalékát. Bár Litvánia 2008 első felében - az év eleji adócsökkentéseknek köszönhetően - még látványos növekedést mutatott, az elemzés szerint a belső piac gyengélkedése és a visszaeső kereslet miatt a gazdaság 2009-ben már zsugorodni fog. Ugyanígy, hiába tartja magát a víz felett Lengyelország, a válság közvetlen hatásai még Varsót is utolérhetik, így az elemzők szerint itt is a hitelezési lehetőségek szigorodása, az exportpiac növekedésének lassulása és a tőkebefektetések beáramlásának lassulása vagy a tőke kivonása várható. 2009 második felére ugyanakkor már ismét növekedést jósolnak az országnak. Oroszországot 2008 harmadik negyedében érte utol igazán a válság, az augusztusi orosz-grúz konfliktus után és az olajárak drasztikus csökkenésével párhuzamosan, ezek következtében a 2007-es és a 2008 elején érkezett befektetések ismét az orosz határokon túlra távoztak. A törvényhozás a GDP 10 százalékának megfelelő összegű mentő csomaggal reagált a történtekre, ennek ellenére a növekedés jelentős lassulása várható 2009-ben.