Szerencsi Ágnes

Hármas válság előtt állunk

Nehéz évek várnak a könyvpiacra, melyet jövőre ér el a válság, amelynek nyomán jelentős átrendeződés várható - véli Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Hármas válság vár a magyar könyvpiacra

Nehéz évek várnak a könyvpiacra, melyet jövőre ér el a válság, amelynek nyomán jelentős átrendeződés várható - véli Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Emelkedik a gépkocsik importvámja Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök tegnap aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében 25-ről 30 százalékra emelkedik az új autók beviteli vámja az országban, és jelentős mértékben növelik a használt autók vámját is, ennek mértéke azonban még nem ismert. A jövőben már az ötéves autó is használtnak számít, korábban hét év volt a határ. A duma által még novemberben jóváhagyott intézkedéssel a belföldi gyártást kívánják fellendíteni, a külföldi autógyártókat pedig oroszországi összeszerelésre próbálják ösztönözni. A külföldi autók értékesítése így is 31 százalékkal visszaesett január és november között, szemben az egy évvel korábbi 63 százalékos növekedéssel, miután megszűntek a korábbi kedvező vásárlási hitelek. A Hyundai eladásai 36, a Mitsubishiéi 51 százalékkal estek vissza éves összehasonlításban. Putyin egy kormányrendeletet is aláírt, amelynek értelmében egyes foglalkozásoknál átmenetileg csökkentik a külföldiek munkavállalására vonatkozó eddigi kvótákat. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a világgazdasági válság miatt számottevően csökkent az álláshelyek száma, így külföldieknek is kevesebb munkát tudnak nyújtani.

Kiadáscsökkentéssel próbálkoznak világszerte

Bizonytalanság és idegesség jellemzi a könyvpiacokat és kiadókat és az Egyesült Államokban és az elmúlt hónapok forgalma alapján nem is alaptalanul. A könyveladásokat monitorozó Nielsen BookScan vállalat december eleji adatai szerint az értékesítés az elmúlt öt hétben átlagosan 4,5 százalékkal esett vissza, az adatfelvétel 2001-es kezdete óta ez volt az első eset, hogy mínuszba fordult a mutató. A Rupert Murdoch milliárdos tulajdonában lévő News Corporation könyvrészlege, a HarperCollins nyeresége a pénzügyi év első negyedében a tavalyi 36 millió után 3 millió dollárra csökkent a rendkívül népszerű Oprah Winfrey regényének megjelentetése ellenére is. A világ ötödik legnagyobb könyvkiadója, a Doubleday Publishing Group november közepén alkalmazottainak 10 százalékától volt kénytelen megválni, az egészségügyi és fitnesz témájú könyvek és magazinok legnagyobb kibocsátója, a Rodale csak november során dolgozóinak 7 százalékát küldte el. A kiadók most minden lehetséges módon megpróbálják kiadásaikat csökkenteni: mérséklik a nyomtatás költségeit, minimalizálják az eladatlan példányok számát, a vezetőség pedig visszafogja utazási és egyéb költségeit. Ugyancsak aggodalomra van okuk az úgynevezett középlistás szerzőknek, mivel szerződéskötéskor most a tavalyi összeg alig felét kaphatják, a keresett írók számára azonban továbbra is biztosítva van a hét számjegyű honorárium. Nagy-Britanniában hasonló trend figyelhető meg: a Nielsen statisztikái szerint a november 22-ét megelőző hét napban 5,1 százalékkal kevesebb könyvet adtak el, mint 2007 hasonló időszakában. A válság hatására ugyanakkor megnövekedett a gazdasági szakkönyvek iránti kereslet: a New York Times eladási listáját a Warren Buffett milliárdos üzletember életéről szóló könyv vezeti, egy hónappal a polcokra kerülése után. Az Amazon a pénzügyi tanácsadó könyvek iránti kereslet növekedését is kiemelte, emellett szakácskönyvekből is sokkal többet vásárolnak az emberek - nem a közelgő ünnepek miatt, hanem mert spórolnak és étterembe járás helyett inkább otthon főznek.

A volt szovjet tagállamokat édesgeti Európa

Az Európai Bizottság az unióval határos egykori szovjet tagállamok Nyugathoz való kötődésének megerősítését szorgalmazza - tudósít az EUobserver.com. Az unió egy új gazdasági közösség kialakítását tervezi, mégpedig Oroszország jóváhagyásával. Az új politika lényege, hogy az uniós tagállamok a következő évek során Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal együttműködési megállapodásokat kötnek, melyben azok az európai identitás mellett kötelezik el magukat. A szerződés tervezete ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy európai részről az aláírás nem jelent tárgyalási alapot az unióhoz való csatlakozáshoz, csupán világos és hosszú távon is érvényes szolidaritást jelez, ami a jövőbeli együttműködés kiindulópontja lehet. Ez a kooperáció a tervek szerint egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását jelenti, ami egy közös belső piac alapja lehet, mint az európai gazdasági térség (EGT), amely az EU-n kívüli országokkal, így Izlanddal, Norvégiával és Liechtensteinnel is működőképesnek bizonyult. A gazdasági közösség létrehozásához a hat államnak adaptálnia kell az unió közösségi jogainak és kötelezettségeinek összességét (ez az ún. acquis communautaire), így többek között az Európai Bíróság szabályait. Az új keleti partnerség a jövőben vízummentes utazás lehetőségét is megteremtené, s addig is megkönnyítenék az engedélyhez jutás folyamatát. Az energiakérdéseket illetően az EU energiabiztonságát garantáló megállapodásokat kötnének a nyersanyag-szolgáltató, a tranzit- és a fogyasztó országok közti közös vezetékhasználatra és -tulajdonlásra vonatkozóan. A tervezet elvárásokat is tartalmaz, többek közt hogy Örményország állítsa le a medzamori atomerőművét, de az EU a konfliktusos övezetek energia-infrastruktúrájára vonatkozó félelmeinek is hangot adott, ilyen például a Transznyisztrián keresztül húzódó Oroszországból a Balkánra irányuló vezeték. A bizottság december 3-ra készíti el a végleges változatot, s még a francia elnökség vége előtt szeretnék elfogadtatni azt. Az első keleti partnerségi csúcsra 2009 júniusában kerülhet sor, amikor elindítanák a projektet, ezt követnék minden év tavaszán a rendszeres, külügyminiszteri szintű találkozók. Az együttműködéssel a mostani 6 euróról 2013-ra 12 euróra nőhetne az unió egy főre jutó régiós kiadása, s 2020-ra ez a 20 eurót is elérhetné. A megegyezés hivatalos szövegének politikai preambuluma azt is tartalmazza, hogy az EU-orosz kapcsolatok mindenkor prioritást élveznek a keleti partnerséggel szemben, s azok az előző kiegészítését jelentik. Ha Oroszországgal nem is lesznek problémák, a hat állam eltérő politikai berendezkedése egymás közti konfliktusok kiindulópontja lehet - írta az EUobserver.

A közeljövőben nem tervez expanziót a Libri Kft.

A világgazdasági válság a könyvpiacot sem hagyta érintetlenül, ez visszafogottabb tervezésre, új stratégiák kidolgozására kényszerítheti a kereskedőket - mondta lapunknak Dékány László, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. értékesítési igazgatója.

Internetes áruházat indított a Sanoma

November közepén indult a Sanoma Budapest Zrt. önálló fejlesztésű internetes könyváruháza, a polc.hu. A portál a könyvek mellett hangos könyveket, cd-ket, dvd-ket és magazinokat kínál, több tízezer cím található a választékban. A Sanoma arra számít, hogy a polc.hu képes lesz az internetes könyváruházak piacán részesedést szerezni; az eddigi tapasztalatok is optimizmusra adnak okot - mondta a Napinak a honlap vezető szerkesztője. Szemere Gabriella szerint - várakozásaiknak megfelelően - a portálon az első két hét során több mint ezer megrendelést regisztráltak, ez többek között a december végéig a Sanoma lapjaiban és online felületein futó kampánynak és a vásárlói akcióknak köszönhető. A könyvek árából a polc.hu 20 százalékos alapkedvezményt biztosít, emellett folyamatosan kínál a bolti árnál 25-50 százalékkal olcsóbb könyveket is, év végéig pedig a 25 ezer forint felett vásárlókat a Sanoma-csoport magazinjaira való előfizetéssel jutalmazzák. A jövőben évi 200-300 millió forintos forgalomra számít a cég. Az áruházat a logisztikában az Alexandra könyvkiadót és könyvhálózatot tulajdonló Matyi Dezső által irányított Pécsi Direkt Kft. segíti.

Első kapitalista válságával szembesül Bulgária

A bolgár kormány hajlandó kifizetni az Európai Unió által megvont 75 millió eurót - jelentették be a múlt héten Szófiában. Az Európai Bizottság múlt hónapban döntött úgy, hogy elvon 220 millió eurót az előcsatlakozási alapból (PHARE), a ténylegesen elvesztett összeg az aláírt szerződések alapján ennél kevesebbet, 75 millió eurót tesz ki - nyilatkozta Meglena Plugicseva, az EU- alapokért felelős bolgár miniszterelnök-helyettes. A bizottság még júliusban befagyasztott 825 millió eurót, amit a mezőgazdaság és az infrastruktúra feljavítására és a regionális fejlesztésekre fordítottak volna. A döntést azzal indokolták, hogy Szófia nem hozta meg az EB által kért intézkedéseket, nem gondoskodott megfelelően szakképzett munkatársakról, akik az ellenőrzéseket végezhetnék, továbbá Brüsszel számos szabálytalanságot is felfedezett - a csalásoktól kezdve az összeférhetetlenségekig -, és egyelőre nem lát garanciát arra, hogy a helyzet a jövőben bármit is változna. Bulgária idén november 30-áig hívhatta volna le az uniós forrást, ám most végképp le kell mondania az összegről, a már megígért, leszerződött pénzeket a költségvetésből fogják kifizetni. Bulgáriának egyébként 2013-ig a strukturális alapokból 11 milliárd euró jut, amelynek eddig csupán öt százalékát kötötte le. Az EB szerint a PHARE-pénzek körül tapasztalt szabálytalanságokból nem következik, hogy az ország ne felelne meg a többi pénz felhasználása feltételeinek. A pénzre pedig szüksége is van Szófiának, az ország ugyanis a kommunizmus összeomlása óta első ízben kénytelen egy valódi kapitalista válsággal szembesülni - fogalmazott a miniszterelnök. Szergej Sztanyisev hozzátette: minden minisztériumot válságkezelő tervezet összeállítására kötelezett, amelyek 2009 első felében léphetnek életbe. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a bankoknak nincs likviditási gondjuk, így állami kisegítésre sincs szükség, nem megalapozottak tehát azok a vádak, miszerint Bulgária lesz a következő az IMF-hitelt igénybe vevők listáján.

Nem lesz olcsóbb az autópálya-használat Szlovéniában

Szlovéniának meg kell oldania az útépítések hosszú távú finanszírozását, szűkre szabott költségvetés és lassuló gazdasági növekedés mellett is - fogalmazott Patrick Vlacic közlekedési miniszter a múlt héten Ljubljanában. Az autópálya-ügynökségnek, a Darsnak 1,3 milliárd euró tartozást kell 2012-ig visszafizetnie, ezért nem változik a jelenlegi rendszer: Szlovénia nem tervezi a jelenleginél rövidebb időtartamra érvényes autópálya-matricák bevezetését. A júliustól hatályos rendszerben ugyanis az autósoknak egyszeri átutazás esetén is fél- vagy egyéves matricákat kell vásárolniuk, 35, illetve 55 euró értékben. Janez Jansa korábbi miniszterelnök kabinetjét számos kritika érte a rendelkezés miatt, elsősorban a környékbeli országok, Ausztria, Németország, Olaszország, Magyarország és Horvátország lakói és autóklubjai panaszkodtak az ügyben az Európai Bizottságnál. Szlovéniának azonban minden lehetőséget ki kell használnia az ország 35 milliárd eurós gazdaságának fellendítéséhez. December közepén jelentik be az ezzel kapcsolatos új intézkedéseket, hiszen a tárca mindenképpen el akarja kerülni, hogy az ügynökség kölcsönét a költségvetés terhére kelljen visszafizetni - mondta Vlacic. A miniszter ezért a pénzügyminisztérium hivatalnokaiból álló speciális csapat felállítását jelentette be, ennek feladata lenne, hogy a finanszírozás kérdésére megoldást találjon.