Szerencsi Ágnes

A nap bukása

Zuhanó amerikai ingatlanárak

Leépít a Bank of America

A Bank of America (BoA) bejelentette, hogy 30-35 ezer dolgozójától válik meg a következő három évben, ami a teljes létszám 11,4 százalékát is jelentheti. A döntést a válság következtében visszaeső gazdasági aktivitással és a Merrill Lynch felvásárlását követő párhuzamos tevékenységek felszámolásával magyarázza a pénzintézet, amely 7 milliárd dollár megtakarítást remél az intézkedéstől. A BoA jelenleg 247 ezer, a Merrill Lynch 61 ezer főt foglalkoztat. Az elbocsátás mindkét bankot és valamennyi üzletágat érinti, a végleges számokat jövő év elején teszik közzé. A két bank részvényesei december 5-én hagyták jóvá a felvásárlást és eredetileg 50 milliárd dollárra becsülték a tranzakció értékét, ám azóta ez lecsökkent, mivel a Bank of America részvényei veszítettek értékükből. A január 1-jével lezáruló ügylet révén az Egyesült Államok legnagyobb mérlegfőösszegű bankja jön létre, 960 milliárd dollárt meghaladó betétállománnyal. A hitelválság kitörése óta a nagy nemzetközi pénzintézetek összesen mintegy 250 ezer ember elbocsátását jelentették be.

Oroszország már recesszióban van?

Oroszország gazdasága 1998 óta először recesszióba süllyedt és még legalább fél évig fennmarad ez az állapot - nyilatkozta múlt pénteken Andrej Klepacs orosz gazdasági miniszterhelyettes. A politikus szerint a gazdasági növekedés üteme az idén nem fogja elérni az ez évre prognosztizált 6,8 százalékot, és az ipari termelés is csupán 1,9 százalék körül lesz a tervezett 4,7 százalékkal szemben. A jövő évre a tárca korábban 3-3,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizált, ami megfelel a Világbank és az Nemzetközi Valutaalap előrejelzésének, Oleg Vjugin volt jegybankelnök-helyettes múlt heti nyilatkozatában azonban a 4 százalékos zsugorodást sem zárta ki. Ugyancsak pénteki hír, hogy a Moody's pozitívról stabilra rontotta Oroszország hosszú lejáratú devizaadósságainak kilátását, az ország külső likviditási pozíciójára nehezedő megnövekedett nyomásra hivatkozva. A hitelminősítő szerint nem valószínű, hogy a következő 12-18 hónapban javulni fog a jelenlegi Baa1 besorolás. A Standard & Poor's múlt hétfőn az ezzel egyenértékű BBB pluszról BBB-re minősítette le az ország devizaadósságaira adott osztályzatát és a további leminősítés lehetőségére is utalt. Mindkét hitelminősítő a devizatartalékok apadását emelte ki jelentésében. Ezek összege augusztus óta 585 milliárdról 455 milliárd dollárra csökkent.

Újabb gazdaságélénkítő csomag Japánban

A japán kormány pénteken újabb 23 ezer milliárd jen (255 milliárd dollár) összegű csomagot hagyott jóvá a világ második legnagyobb gazdaságának élénkítésére. A kabinet októberben már elfogadott egy 27 ezer milliárd jenre (275 milliárd dollár) rúgó programot, amely kedvezményes hitelt biztosított a kisvállalatoknak, kétezer milliárd jen (20 milliárd dollár) készpénztámogatást nyújtott a családoknak és csökkentette az autópályadíjakat. A most bejelentett csomag 10 milliárd jen értékben adócsökkentést és kiadási programokat tartalmaz, a további 13 ezer milliárd jen a pénzügyi szektor stabilizálását szolgálja. Az újabb intézkedésekre a gazdaság vártnál is nagyobb mértékű gyengülése miatt volt szükség - kommentálta a bejelentést Aszo Taro miniszterelnök. A gazdaság a harmadik negyedévben a vártnál is mélyebb recesszióba süllyedt: a GDP annualizált szinten 1,8 százalékkal zsugorodott. A nagyvállalatok, köztük a Toyota Motor és a Sony Corp. több ezer fő elbocsátását jelentette be, amihez hozzájárul az exportőröket sújtó magas jenárfolyam. Az elemzők szerint az élénkítőcsomag lassíthatja a gazdaság gyengülését, de nem elég ahhoz, hogy megadja a szükséges lendületet a továbblépéshez.

A kedvezőtlen körülmények miatt itthon nem kutat a Monsanto

Hiányzó engedélyek és a döntéshozók megalapozatlan kockázatokra való hivatkozása miatt nem fejlődik a magyarországi géntechnológiai kutatás, ezzel pedig komoly régióbeli lehetőségektől esik el Magyarország - tartja Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. képviselője.

A német cégek 6,2 százalékos béremelést terveznek jövőre

A Magyarországon működő német tulajdonú cégek átlagosan 6,2 százalékos béremelést terveznek jövőre - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a bécsi Kienbaum vezetői tanácsadó cég által készített tanulmányból. Idén a bérek és fizetések átlagos emelkedése eléri a 8,5 százalékot, meghaladva ezzel a kamara által a gazdaság egészére előre jelzett 7,8 százalékot. A tízezer alkalmazott adatai alapján készült tanulmány 26 tipikus munkahelyre vonatkozóan minden releváns bérezési információt vizsgált. Magyarországon eltúlozzák a bérköltségeknek a befektetésekben játszott szerepét, hiszen a versenyképesség szempontjából ugyanolyan fontos a befektetők számára a munkaerő termelékenysége, a minőségi színvonal, a teljesítményorientáció vagy a szakképzett munkaerő kínálata - mondta Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Az itt beruházni szándékozók számára nem elsősorban a bérköltségek, hanem a magas járulékterhek jelentenek gondot, a kifizetett jövedelmekhez még további 45 százalék egyéb munkaerőköltség járul, ez a régió más országaiban akár 20 százalékponttal is kevesebb lehet. A tanulmány augusztus eleje és október eleje közt készült, tehát még a gazdasági világválság kiteljesedése előtt, így annak hatásaival nem számoltak, ennek ellenére a 6 százalék körüli béremelés továbbra is reálisnak tűnik - mondta el a Napi kérdésére Maria Smid, a tanulmány egyik szerzője.

Gyorsul a rubel értékvesztése

Az orosz jegybank tegnap egy hónapon belül immár ötödik alkalommal szélesítette ki a rubel ingadozási sávját, lehetővé téve a fizetőeszköz leértékelődését. Az intézkedések következtében az elmúlt négy hét során 4,8 százalékkal gyengült a valuta, s az elemzések szerint fél éven belül további 15, egy éven belül pedig 20 százalékos leértékelődés is elképzelhető. A Goldman Sachs szerint az olajárak csökkenése miatt egy év alatt akár 25 százalékot is veszíthet értékéből a rubel. A devizatartalékok eközben megállíthatatlanul fogynak: augusztus eleje óta közel 25 százalékkal csökkent az érték és december 5-én 437 milliárd dolláron állt. Ezen belül az utolsó egy hétben, vagyis november 27-étől 17,9 milliárd dollárral apadt. A rubel a Micex moszkvai tőzsdeindexszel együtt gyengült, miután a nemzetközi válság őszi elmélyülése óta 200 milliárd dollár tőkét vontak ki az országból. Vlagyimir Putyin miniszterelnök a múlt héten közölte: hajlandó a nemzeti tartalékokat is felhasználni, hogy a valuta ingadozását kordában tartsa. A szakértők radikális valutaleértékelést sürgetnek, arra hivatkozva, hogy biztos helyzetet teremtve a tőkekivonás is megfékezhető lenne. Az állami tartalékokat a hitelválság által sújtott vállalatok és bankok megsegítése is apasztja. A VEB állami fejlesztési bank szerdai hír szerint 2 milliárd dollár hitelt nyújt a hazai olajvállalatoknak és a VTB Banknak. Emellett összesen 17,1 milliárd rubel (614 millió dollár) hitelt nyújt különböző hitelintézeteknek: az Alfa Bank 10,2 milliárd, a Nomos Bank 4,9 milliárd, a Hanti-Mansijszk Bank 2 milliárd rubelt kap. Az Interfax hírügynökség értesülése szerint a Gazpromnyefty, a Gazprom olajipari leányvállalata is 1,9 milliárd dolláros refinanszírozási hitelt kért, miután március végéig 1,2 milliárd dollárt kell visszafizetnie. A VEB igazgatótanácsa eddig összesen 11,8 milliárd dollárnyi refinanszírozási hitelt hagyott jóvá különböző orosz cégeknek.

Csökkent az idén a globális olajfelhasználás

Negyed évszázad után az idén először csökken az olajkereslet a világon - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) december havi jelentésében. Az IEA számításai szerint 2008-ban napi 200 ezer hordóval, napi 85,8 millió hordóra esett vissza az olajfelhasználás világszerte. Ez napi 350 ezer hordóval kevesebb a novemberi becslésnél és 0,2 százalékkal kisebb a tavalyi fogyasztásnál. Jövőre a jelentés szerint napi 400 ezer hordóval, azaz 5 százalékkal, 86,3 millió hordóra növekedhet a felhasználás, feltéve, hogy beválik a IMF előrejelzése és az év második felében fokozatosan megindul a világgazdasági fellendülés. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amely a világ olajtermelésének 40 százalékát előállító országokat képviseli, december 17-i tanácskozásán egyes becslések szerint akár 3 millió hordóval is csökkentheti a kitermelést. Az elmúlt hónapokban hozott kitermeléscsökkentési döntések mindazonáltal csupán 50 százalékban teljesültek - állapítja meg az IEA. Ecuador, Venezuela, Líbia és Irán csak részben hajtotta végre a döntéseket.

Többet kereshet jövőre, aki német cégnél dolgozik

Miközben a hazai munkavállalók jó része a fizetések befagyasztásával vagy csökkentésével kénytelen megbarátkozni, a Magyarországon működő német cégek átlagosan 6,2 százalékos béremelést terveznek jövőre.