Jót-rosszat mondanak a magyarok az EU-ra
Jót-rosszat mondanak a magyarok az EU-ra
Sokba kerül a magyar uniós elnökség
Teherbíró képességének megfelelő, racionális elnökségi költségvetése van Magyarországnak, az előirányzott 30 milliárd forintos büdzsé megfelel az elnökségüket először teljesítő tagállamok átlagának - mondta el a Napinak Faller Jenő, a Külügyminisztérium szakállamtitkára. A spanyol-belga-magyar trió harmadik tagjaként 2011 első felében esedékes hazai elnökség előkészületeire tavaly és azt megelőzően összesen hárommilliárd forintot költött a tárca, 2010-re kilenc, 2011-re pedig 16,9 milliárd forint az előirányzott összeg. Eddig javarészt az infrastruktúra fejlesztése, vagyis távközlési, informatikai berendezések beszerzése szerepelt a kiadási oldalon, idén ugyanakkor - az eddig lekötött 4,2 milliárdból - már a személyi kiadások jelentették a legnagyobb tételeket. Egymilliárd forintba kerül az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet létszámának 29 fővel való növelése (az elnökség ideje alatt az eredetileg 96 fős képviselet 190-195 szakemberrel működik majd), de megkezdődött a multilaterális képviseletek és a belföldi tárcák állományának bővítése is, utóbbiak 500-500 millió forintból. Az év hátralévő részében szükség lesz a Külügyminisztérium belföldi munkatársi létszámának 42 fővel történő megemelésére, ezzel pedig egy pótlólagos irodaépület kibérlésére is, az informatikai és kommunikációs rendszer védelmét szolgáló Védett Külügyi Hálózat (VKH) fejlesztésére, és egy, a külföldi delegációk fogadására is alkalmas repülőtéri kormányváró felszerelésére. Jelentős tételt, a négy év során összesen mintegy 4,5 milliárd forintot jelent a rendezvényekhez és kulturális eseményekhez kötődő kiadások finanszírozása, 80 millió forintos keretet kap a közvélemény tájékoztatása.
Magyarországon még kezdetleges a csr-tudatosság
A gazdasági válság következtében a bankok és a vállalatok iránti bizalom is megingott az emberekben, ez azonban a társadalmi felelősségvállalás szerepének felértékelődését és a csr iránti elkötelezettség megerősödését hozhatja Európában - állítják egyhangúan a trendeket monitorozó uniós szakértők és bizottságok.
Panelgyár Tamásiban
Négymilliárd forintos beruházással, a nemzeti fejlesztési terv 387 millió forintos támogatásával tervez panelgyártó üzemet építeni Tamásiban a Steinwand Bau Kft. - tudta meg az MTI. A vállalat háromezer négyzetméteren fog gyártani könnyített betonpaneleket - mondta Marian Judit, a cég ügyvezető igazgatója. A tervek szerint a beruházás még az idén elkezdődik és 2011-ig tart, jövőre már teljes kapacitással folyhat a termelés. Ez az első évben ezer darab, száz négyzetméteres lakóházhoz gyártott, égetett agyagkavics hozzáadásával készülő panelt jelent, amit a magyar piacon terveznek értékesíteni. A beruházással 130 munkahelyet hoznak létre a Tolna megyei településen.
Miniszteri rendelet szabályozza a közlekedési hálózat finanszírozását
Ma lép életbe a közlekedési hálózat finanszírozásáról szóló, 54 milliárd forint felhasználását szabályozó miniszteri rendelet. Külön nevesített összeget kapnak az M60-as autópálya Pécs-Szentdénes és az M44-es Kecskemét-Békéscsaba szakaszának előkészítési munkái. A költségvetés Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezetében található elkülönített pénzt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) kezeli, működtetése nem kerülhet többe, mint a kiadási előirányzatok öt százaléka. Az országos közúthálózatot - a gyorsforgalmi utak nélkül - a KKK-val kötött szerződés alapján a Magyar Közút Zrt. kezeli, a gyorsforgalmi utak kezelésére - a koncessziós szakaszok kivételével - pedig az Állami Autópálya Kezelő Zrt. köt szerződést a KKK-val.
Erős Fidesz-kormányt várnak
Egy erős Fidesz-kormány lenne a legjobb a magyar gazdaságnak az áprilisi választások után, mivel az végre tudná hajtani azokat a reformokat, amelyek a gazdaságot versenyképesebbé tennék - írta a Reuters 23 magyarországi gazdasági elemző megkérdezése alapján készült elemzésében. A megkérdezettek közül 21 elemző fő aggodalma a következő kormánnyal kapcsolatban, hogy esetleg nem képes kihasználni széles támogatottságát a kulcsfontosságú szerkezeti reformok keresztülvitelére.
Az AB-hez fordult az OKSZ
Az Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló állásfoglalását kifogásolja, mivel abban szerinte olyan előírások szerepelnek, amelyek ellentmondanak a korábbi egyezségnek. Az állásfoglalás szerint a személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve a kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe. Az OKSZ szerint azonban a nemzeti jog személyi hatálya az Európai Unió joggyakorlata alapján akkor érvényes, ha mindkét fél a magyar jogrendnek megfelelően Magyarországon létrehozott vállalkozás. Vagyis ha a szerződő felek két külön országban vannak bejegyezve, akkor a jog szerint kiköthetik, hogy a szerződésre melyik ország törvényeit alkalmazzák, ám az MSZH szerint ez most már nem lehetséges. A szakigazgatási hivatal állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám annak nem teljesítése esetén a hivatal bírságot szabhat ki, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz az OKSZ, mely az Európai Bíróságot is "megkeresi" az üggyel.
Megállapodást sürget a VDSZSZ
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kössön középtávú közszolgáltatási megállapodást a pályavasúttal - áll a szakszervezet csütörtöki közleményében. A VDSZSZ szerint ezzel véget lehetne vetni az évek óta tartó bizonytalanságnak, ami ellehetetleníti a MÁV Zrt. működését. A magyar törvények, illetve az európai uniós szabályozások értelmében a közszolgáltatás megrendelőjének kötelezettsége kifizetni az ellenértéket, ennek a kötelezettségnek a magyar állam az elmúlt húsz évben alig tett eleget - emlékeztet a közlemény. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium kedden hozta nyilvánosságra, hogy véglegesítette a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. 2010-2012 közötti időszakra szóló közszolgáltatási szerződését, amely a pénzügyminiszter ellenjegyzésére vár. A MÁV személyszállító leányvállalatának közszolgáltatási szerződése a társaság 1+3 éves üzleti tervén alapul. A szolgáltatási szerződés megkötése a MÁV-Starttal a MÁV Zrt. üzleti tervének véglegesítését is lehetővé teszi.
A saját márkák viszik el a diszkontforgalom felét
Érezhetően megnőtt a boltláncok saját márkás termékeinek értékesítése, ezek forgalma tavaly már 300 milliárd forintot tett ki - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat jelentésében. Értékét tekintve a saját márkás termékek részaránya az élelmiszerek teljes bolti forgalmából 23, a háztartási és vegyi áruk esetében 17 százalékot tett ki, ami elsősorban a diszkontokban történő értékesítésnek köszönhető, ahol arányuk az élelmiszereknél 54, a háztartási vegyi áruknál, valamint a kozmetikumoknál 56 százalékra nőtt. A hipermarketekben vásárolt élelmiszereknél 14, a háztartási és vegyi áruknál 9 százalék az arányuk, szupermarketeknél 24, illetve 17 százalék. Különösen az állateledelt és háztartási papírárut vásárlók részesítik előnyben a kereskedelmi márkákat, amelyekre a kategória forgalmából 49, illetve 44 százalék jutott múlt évben. Mennyiségben még nagyobb a kereskedelmi márkák piaci részesedése, mivel azok viszonylag olcsók: a háztartási és vegyi áruk, kozmetikumok teljes bolti forgalmából tavaly 49 százalékot vittek el, az élelmiszereknél a mutató 30 százalékra nőtt.
Vezetőváltás történt az EB magyarországi képviselete élén
Szűcs Tamás kapott megbízást az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezetésére, aki 2006-2009 között az EB kommunikációs főigazgatóságának stratégiai igazgatója volt, 2004-től Balázs Péter, majd Kovács László uniós biztosok kabinetfőnöki posztját töltötte be. 1995-2004 között diplomáciai megbízást teljesített Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletén Brüsszelben, ahol fő felelősséget viselt a csatlakozási tárgyalások koordinációjáért és az EU intézményi reformját célzó tárgyalásokért (amszterdami és nizzai szerződés, európai konvent), valamint az Antici-csoport első magyar tagja is volt. Szűcs több európai integrációs szakkönyv és kiadvány szerzője, illetve szerkesztője. Elődjének, György Gábornak 2009. december 31-ével lejárt a mandátuma.