Teherbíró képességének megfelelő, racionális elnökségi költségvetése van Magyarországnak, az előirányzott 30 milliárd forintos büdzsé megfelel az elnökségüket először teljesítő tagállamok átlagának - mondta el a Napinak Faller Jenő, a Külügyminisztérium szakállamtitkára. A spanyol-belga-magyar trió harmadik tagjaként 2011 első felében esedékes hazai elnökség előkészületeire tavaly és azt megelőzően összesen hárommilliárd forintot költött a tárca, 2010-re kilenc, 2011-re pedig 16,9 milliárd forint az előirányzott összeg. Eddig javarészt az infrastruktúra fejlesztése, vagyis távközlési, informatikai berendezések beszerzése szerepelt a kiadási oldalon, idén ugyanakkor - az eddig lekötött 4,2 milliárdból - már a személyi kiadások jelentették a legnagyobb tételeket.
Egymilliárd forintba kerül az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselet létszámának 29 fővel való növelése (az elnökség ideje alatt az eredetileg 96 fős képviselet 190-195 szakemberrel működik majd), de megkezdődött a multilaterális képviseletek és a belföldi tárcák állományának bővítése is, utóbbiak 500-500 millió forintból. Az év hátralévő részében szükség lesz a Külügyminisztérium belföldi munkatársi létszámának 42 fővel történő megemelésére, ezzel pedig egy pótlólagos irodaépület kibérlésére is, az informatikai és kommunikációs rendszer védelmét szolgáló Védett Külügyi Hálózat (VKH) fejlesztésére, és egy, a külföldi delegációk fogadására is alkalmas repülőtéri kormányváró felszerelésére. Jelentős tételt, a négy év során összesen mintegy 4,5 milliárd forintot jelent a rendezvényekhez és kulturális eseményekhez kötődő kiadások finanszírozása, 80 millió forintos keretet kap a közvélemény tájékoztatása.
A tárca a nem várt események finanszírozására is felkészült egy büdzséarányos alap létrehozásával. A költségvetés legtöbb tétele az uniós gyakorlatnak megfelelően rögzített, a minisztériumnak így kevés mozgástere van. Az előkészületek az ütemtervnek megfelelően, késés nélkül zajlanak, jelenleg a szponzorációs elemek kidolgozása jelenthet gondot. Az előző elnökségek tapasztalata azt mutatja, hogy a szponzorcégek hozzájárulása a kiadások elenyésző, átlagosan mindössze három százalékát fedezi, ám a válság miatt megjósolhatatlan, mekkora összeget is lesznek hajlandók áldozni Magyarországon a vállalatok.
A válság és a 2009-es, az előkészületeket 600 millió forintos mínusszal érintő megszorítások hatását némiképp enyhíti, hogy idén 40-ről 60 milliárd forintra növekedett a Külügyminisztérium költségvetése, de a képviseleti rendszer tavalyi átalakításából, racionalizálásából származó egymilliárd forintos bevétel egy részét is a magyar elnökségi előkészületekre fordítja a tárca. Emellett a lisszaboni szerződés tavalyi hatálybalépésének következtében csökken az elnökség feladatainak száma, ami tovább szűkíti a költségvetést.
