Az elmúlt évtizedben egyre divatosabbá váló csr idén kiemelkedő figyelmet kap a kontinensen, 2010 ugyanis hivatalosan is a szegénység és a szociális kirekesztés elleni küzdelem éve az EU-ban, s az ehhez kapcsolódó rendezvények, konferenciák és kampányok is a kollektív felelősségre, valamint a társadalmi kohézió fontosságára próbálják felhívni a figyelmet. Emellett az unió hivatalos kommunikációja szerint a csr a lisszaboni stratégia fő célkitűzéseinek, a fenntarthatóságnak és a versenyképességnek az előmozdításában is kulcsszerepet játszik, segít a több és a jobb minőségű munkahely létrehozásában, ösztönzi a tagállamok közötti kooperációt és integrációt.
Európa hagyományosan is a csr egyik legaktívabb támogatójának és fő szószólójának, Jacques Delors-nak, az Európai Bizottság egykori elnökének kezdeményezésére már 1995-től közösségi szinten, a CSR Europe nevű ernyőszervezeten keresztül fogja össze a társadalmi felelősséget hirdető vállalatokat, s a szociális misszió terjesztésén túl a tagállamokban sikeresnek bizonyuló gyakorlat (úgynevezett best practice) exportálása és az innováció ösztönzése is a feladatai közé tartozik.
Kiemelt szerepet kap az érintett csoportok, vagyis a vállalatok, a társadalom és a döntéshozók közötti párbeszéd segítése, a tapasztalatcsere, a trendek figyelemmel kísérése és az eredmények folyamatos publikálása. A CSR Europe-nak mind a 27 uniós ország tagja, ami több mint kétezer közvetlen vállalati kapcsolatot jelent, ezenfelül 75 meghatározó multinacionális cég - többek között a Coca-Cola, a Canon, az IBM, a JPMorgan, a L'Oréal, a Vodafone vagy a Procter and Gamble - is csatlakozott már a szervezethez.
Az elmúlt évek eredményeinek és a gazdasági válság következményeinek dokumentálására tavaly mutatták be az európai csr-kalauzt (A guide to CSR in Europe), amely egyedülálló kezdeményezésként az egyes országokra jellemző trendek, prioritások, fejlődési irányok tömör, tényszerű tükrét adja. A szervezet jelenleg futó nagyobb szabású projektjei közé tartozik a TRAIN4CSR, amely egy kétéves képzésprogram keretében modern, interaktív eszközökkel segíti a csr gyakorlati megvalósítását, valamint a BRC, amely kifejezetten az építőiparban való felelős vállalatirányítást ösztönzi az Európai Bizottság társfinanszírozásának segítségével.
Magyarországra vonatkozóan a CSR Europe jelentése kiemeli, hogy a közvélemény csr-tudatossága még igen kezdetleges szinten áll, kevés és nem kielégítő az egyeztetés a vállalati és a magánszféra között, valamint a társadalmi elégedettség szintjének monitorozására sem fordítanak kellő figyelmet. Jelentős hiányosságok mutatkoznak a média részéről is, igen kevés ugyanis azon napi- és hetilapok, valamint magazinok száma, amelyek folyamatosan és mélységeiben foglalkoznak a témával. Az üzleti élet és a társadalom közötti intenzívebb demokratikus párbeszéd ösztönzésére lenne szükség, s ugyanilyen fontos a civil társadalom megerősítése is. A cégek részéről az átláthatóság és a bizalom fokozása az elsődleges cél.
A nemek közti egyenlő bánásmódot, az emberi jogokat és a környezettudatosságot illetően ugyanakkor Magyarország megfelel a nemzetközi normáknak. Ezen túl növekszik a csr-tevékenységet segítő egyesületek és szervezetek száma is, a fő aktorok között szerepel - többek között - a Követ Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Démosz Alapítvány, a Club of Budapest, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Kurt Lewin Alapítvány is.
