Az Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló állásfoglalását kifogásolja, mivel abban szerinte olyan előírások szerepelnek, amelyek ellentmondanak a korábbi egyezségnek. Az állásfoglalás szerint a személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve a kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe. Az OKSZ szerint azonban a nemzeti jog személyi hatálya az Európai Unió joggyakorlata alapján akkor érvényes, ha mindkét fél a magyar jogrendnek megfelelően Magyarországon létrehozott vállalkozás. Vagyis ha a szerződő felek két külön országban vannak bejegyezve, akkor a jog szerint kiköthetik, hogy a szerződésre melyik ország törvényeit alkalmazzák, ám az MSZH szerint ez most már nem lehetséges. A szakigazgatási hivatal állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám annak nem teljesítése esetén a hivatal bírságot szabhat ki, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz az OKSZ, mely az Európai Bíróságot is "megkeresi" az üggyel.
