Szerencsi Ágnes

Nyártól olcsóbban telefonálunk az EU-ban

Júliustól több mint 60 százalékkal csökken az EU-tagállamokban a több országot érintő üzenetküldés díja, és olcsóbb lesz az adatroaming, a mobiltelefonos internetezés nagykereskedelmi ára is - áll az MTI-Eco tudósításában. Az új jogszabályt tegnap fogadta el az Európai Parlament. Az előírások értelmében a mostani 29 centes átlagárral szemben a jövőben legfeljebb 11 centbe kerül majd egy sms küldése, az adatátvitel ára pedig a jelenlegi 1,7-ről egy euróra, 2011 nyarától pedig 50 centre mérséklődik. A határozat értelmében csökkennek a külföldi mobiltelefonálás, a roaming díjai is: 2011 júliusára két lépcsőben 0,46 euróról 0,35 euróra esik a híváskezdeményezés, 0,22-ről 0,11 euróra pedig a hívásfogadás díja, emellett kötelezően bevezetik a másodpercenkénti számlázást is. Az új jogszabályokat a tagállamok távközlési minisztereinek is jóvá kell hagyniuk, ám mivel előzetesen már megállapodtak a tegnap megszavazott szövegben, ez nem lehet kétséges. A fogyasztóvédelmi szervezetek üdvözölték a változást, kifogásolták ugyanakkor, hogy az adatroaming esetében csak a nagykereskedelmi korlátozásról döntöttek, így a végfogyasztók számára a felső korlátot nem lehet garantáltnak tekinteni.

Kisebb veszteségnek örül az Electrolux

Meglepően jól teljesített az első negyedévben a svéd Electrolux: a háztartási gépeket gyártó vállalat a várt 423 millióval szemben az első három hónapban csekélyebb, 346 millió koronás (40,5 millió dollár) veszteséget szenvedett el. A bejelentés hírére héthavi csúcsra emelkedett a vállalat papírjainak árfolyama, az idei 26 százalékos erősödés után jelenleg 3 milliárd dollárra értékelik a céget. A negyedév során a forgalom 6,7 százalékkal, 25,82 milliárd koronára nőtt. Az emelkedést elsősorban a gyenge korona segítette és a kínai, valamint az oroszországi gyárbezárások. A kellemes meglepetés ellenére borúlátó a vállalatvezetés. Hans Straaberg vezérigazgató drámainak nevezte a jelenlegi piaci folyamatokat, ugyanakkor kiemelte: a csoport cash-flow-ja stabil, a takarékossági intézkedések hatása is lassan érezhetővé válik. Az Electrolux Magyarországon is jelen van: a jászberényi Electrolux Lehel Kft. 2008-ban 194,6 milliárd forintos árbevételt ért el, 3,3 százalékkal elmaradva a 2007-es teljesítménytől.

Harminc év után deficites a japán külker

Harminc éve először zárta külkereskedelmi deficittel a pénzügyi évet Japán: a március 31-ével végződő 12 hónapban a szigetország 725,3 milliárd jen mínuszt volt kénytelen elkönyvelni - jelentette be a kormány tegnap. A hiányt az alapvető árucikkek év eleji drágulásával és az export nagymértékű visszaesésével magyarázzák a szakértők. Utóbbit illetően ugyanakkor múlt hónapban már némi javulás mutatkozott: az éves bázison februárban 49,4 százalékos csökkenés után márciusban 45,6 százalékra javult az érték, havi bázison pedig 2,2 százalékkal tudott nőni a kivitel, amire tavaly november óta nem volt példa. A közgazdászok szerint a második világháború óta nem látott recesszió vége legkorábban év végén köszönthet be, ám a felépülés igen lassúnak ígérkezik. Szintén az óvatosságot indokolja, hogy az első negyedévben 10,9 százalékkal zsugorodott a gazdaság, s ennek alapján a kormány a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó előrejelzéseket is módosította, az eddigi stagnálás helyett 3 százalékos zsugorodást prognosztizálva.

Olcsó EP-kampányt hirdetnek a pártok

A korábbiaknál lényegesen szerényebb és az elektronikus médiában kevesebb megjelenéssel készül az európai parlamenti választásokra az MSZP - mondta a Napinak Nyakó István, a párt szóvivője. Az elmúlt időszak belpolitikai eseményei miatt kissé megkésve kezd bele a kampány szervezésébe, így a személyes megoldások kerülnek előtérbe. Nyakó konkrét összegről vagy a kampányköltségek maximumáról nem nyilatkozott. Az MSZP keddi elnökségi ülésén döntött arról, hogy a kampánypolitikát Lamperth Mónika vezeti, a kampányigazgatói posztot pedig Gál J. Zoltán tölti be. A Fidesz is hasonlóan olcsó kampányról beszél, tartja a januárban meghirdetett 100 millió forintos felső kiadási plafont - mondta lapunknak Nyitrai Zsolt, a párt operatív igazgatója. A Fidesz januári ötpontos javaslatában szerepel, hogy a pártok kizárólag a közszolgálati médiában hirdessenek, hiszen a kiadásokban a kereskedelmi médiában való hirdetés jelenti a legnagyobb tételt. A párt javarészt a polgárokkal folytatott személyes párbeszédre és az internetre fokuszál. Hivatalosan május 1-jén kezdődik a kampány, mindössze 30 napos lesz, a spórolás részeként pedig elsősorban önkéntesek és aktivisták segítségére kívánnak támaszkodni. Az SZDSZ választási költségvetése jelenleg is formálódik, a párt 100 millió forintos keretből gazdálkodik - mondta Horn Gábor kampányfőnök. A 2004-eshez képest a szabad demokraták idei kampánya rövidebb lesz, ennek egyrészt a válság, másrészt a belpolitikai helyzet az oka. A párt 12-15 fős kampánystábbal dolgozik és szintén kiemelt figyelmet fordít a közvetlen megkeresésekre. Sem az EP-kampányra fordítható keretéről, sem a tervezett kampányeszközök köréről nem adott tájékoztatást Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum elnökhelyettese, mondván: a pártoknak csak utólag kell elszámolniuk a kampány során elköltött pénzekkel. A parlamenten kívüli pártok közül a Lehet más a politika az EP-kampányban mintegy 15-20 millió forintból gazdálkodhat - mondta lapunknak Hámori Hanna sajtófőnök. Terveik szerint a legnagyobb kiadásokat az óriásplakátok és a 150 ezer példányban megjelentetett kampányújság jelenti majd, a hagyományos eszközök mellett pedig nagymértékben használják az internet adta web-közösségi megoldásokat is. A nagy pártok minden bizonnyal a korábban bevallott 100 és 300 millió forint közötti összegeknél kevesebbet költenek a különböző kampányelemekre, bár felső korlát ebben az esetben nincs - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint leginkább azért nem szállnak el a költségek, mert egyik nagy pártnak sem éri meg az elnyerhető néhány mandátum megszerzésére hatalmas összegeket költeni. Ráadásul a jelenlegi helyzetben egy előrehozott választás sem kizárt, ami újabb költségeket jelent - fejtette ki a szakértő. A csendesebb kampány azt is jelenti, hogy a plakátokkal, televíziós megjelenésekkel szemben felértékelődik az olcsó, célzott és gyors, úgynevezett médiahekkek, internetes közösségi megoldások szerepe.

Egységes európai energiapolitikát sürget a Baltikum

Mind hevesebben sürgetik az egységes európai energiapolitika kialakítását a balti államok, a közösségi érdekek mellett Észtország, Lettország és Litvánia az Oroszországtól való függőségén is lazítani akar. A három ország ma különálló energiaszigetet képez az unión belül, hiszen az 1991-es rendszerváltás óta nem épültek őket a kontinenssel összekötő vezetékek. A közös balti energiapiac már 2010 elején valósággá válhat, az Európai Bizottságnak július végéig kell az erről szóló tervet elkészítenie. A három ország vezetője tavaly év végén a balti és az észak-európai energiapiacok integrációjáról is döntött, a továbbiakban a finn, a svéd és a lengyel vezetékekre csatlakozva enyhítetnének kiszolgáltatottságukon. A projektek egy része uniós forrásból valósulhat meg, a tervek szerint legkésőbb 2013-ra. Az azonos versenyfeltételek garantálása mellett a piacegyesítés a külföldi befektetők és a működőtőke számára is vonzerőt jelent - emlékeztetnek a szakértők. A tárgyalás az elmúlt hónapokban is intenzíven folyt, Észtország és Litvánia szakminiszterei a múlt héten a sokat vitatott ignaliai atomerőművet 2010 után felváltani hivatott - észt, litván, lett és lengyel kooperációban megvalósítandó - új nukleáris erőműről is tárgyaltak, ami a jelenlegi tervek szerint 2015-re készülhet el.

Egyre több ország szorul az IMF hitelére

E hét végén tartja tavaszi ülésszakát Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) monetáris és pénzügyi, valamint a Világbankkal közös fejlesztési tanácsa, a tanácskozás során az intézmények működését és az eddig elért eredményeket veszik nagyító alá. Magyarország részéről Oszkó Péter pénzügyminiszter vesz részt az ülésszakon, tárgyalásainak célja a személyes bemutatkozás, illetve a hétvégén hozott kiadáscsökkentő és adóintézkedések bemutatása - mondta el tegnap Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtófőnöke. A magyar kormány a továbbiakban is tartja magát az IMF-fel és a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodáshoz - felelte a sajtófőnök arra a kérdésre, hogy mi lesz a válasz, ha esetleg felmerül a Magyarországgal tavaly ősszel, még a Gyurcsány-kormány idején kötött, 2010 tavaszán lejáró hitelszerződés meghosszabbítása. A magyar kormány vállalta a kétoldalú szerződésben, hogy ha év közben hoz intézkedéseket a hiány tartása érdekében, akkor tájékoztatja a Valutaalapot, illetve az Európai Uniót. Az IMF a gazdasági válság tavaly szeptemberi eszkalálódása és 2009. március vége között több mint 33 milliárd SDR (49,5 milliárd dollár) értékben nyújtott készenléti hitelt a likviditási problémákkal küszködő országoknak, ebből Magyarország kapta a második legnagyobb összeget a maga mintegy 10,5 milliárd SDR-es keretével. Ezen túlmenően április eleje óta Mongóliának biztosítottak 229,2 millió dolláros kölcsönt a gazdasági stabilizációs program kivitelezéséhez, és az IMF elvben Törökországgal is megállapodott egy három évre szóló kölcsönről, amelynek összege a 45 milliárd dollárt is elérheti. Április közepén Romániával is megegyeztek a Bukarestnek nyújtandó 17,51 milliárd dolláros kölcsönről, de a hírek szerint Horvátország is hitel felvételét fontolgatja. A legnagyobb összeget, mintegy 16,4 milliárd dollárt Ukrajna kapta két évre a pénzügyi és a gazdasági stabilitás, az ország iránti bizalom helyreállítása céljából. Az IMF szakértői számára fontos érv volt, hogy a fő ukrán exportcikk, az acél világpiaci árának esése megtépázta a belső gondokkal is terhelt gazdaságot. Az első, 4,5 milliárdos részt rögtön lehívhatta Kijev, a második, 1,9 milliárdos részletet viszont februárban felfüggesztette az IMF, mert nem látták biztosítottnak a költségvetési hiány finanszírozhatóságát. A két fél a múlt héten végül megállapodott, hogy május közepén újraindul a folyósítás. Hasonlóan járt Lettország is: márciusban nem kapták meg az esedékes kölcsönrészletet, mert Riga nem hajtotta végre a megszabott költségvetési módosításokat. A lett pénzügyminisztérium jelezte, hogy az ország valutatartalékai több hónapra elegendőek, mindazonáltal azóta se cáfolták Valdis Dombrovskis miniszterelnök szavait, hogy ha nem férnek hozzá az IMF és az EU támogatásaihoz, akkor június végére államcsőddel kell számolni. A pénzügyi válság egyik fő érintettjeként számon tartott Izlandon a valutaalap 2,1 milliárd dolláros hitele nem sokat segített: az ország további 2,5 milliárd dollárt kapott az északi országoktól, de félmilliárd dolláros hitelre számít Oroszországtól is. Az IMF márciusban jelentette be, hogy megújítja hitelezési gyakorlatát és megalkotják a rugalmas hitelvonalat (FCL), kifejezetten válságmegelőzési szándékkal: a készenléti hiteltől eltérően ebből a keretből bármikor lehívható a pénz. Eddig Mexikó (47 milliárd dollár), Lengyelország (20 milliárd dollár) és legutóbb Kolumbia (10,4 milliárd dollár) jelezte, hogy élne a rugalmas hitelfelvétel lehetőségével. Az IMF ma teszi közzé a világgazdaságra vonatkozó 2009-es prognózisát. A visszaesés még a márciusban jósolt 0,5-1 százalék közötti mínusznál is erőteljesebb lehet - nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn IMF-vezér vasárnap a Handelsblattnak. A várakozások szerint a jövő évi növekedési ütem sem éri majd el a korábban prognosztizáltat, 3 százalék helyett 1,7-1,9 százalék között mozoghat. Strauss-Kahn szerint a válság még nem jutott túl mélypontján, de az IMF arra számít - tette hozzá -, hogy 2010 első felében megkezdődhet az élénkülés.

Továbbra sincs döntés a DAM-ról

A diósgyőri kohászati cég, a Diósgyőri Acélművek 2004. Kft. (DAM) helyzete továbbra sem ad okot a bizakodásra, hiszen a gazdasági válság még mindig érezteti a hatását - mondta Almási Alex ügyvezető a Kohászati Krízis Munkacsoport hétfőn megtartott újabb ülésén, a miskolci városházán. A cég likviditása biztosított, s jelenleg is több forgatókönyv van a nehéz helyzet enyhítésére, ezekről a napokban egyeztetnek a szakszervezet képviselőivel - tette hozzá a Mladen Pejkovics korábbi vezetőt április elején váltó Almási. Káli Sándor miskolci polgármester kérdésére, hogy mikor tudnak végleges választ adni a DAM sorsáról, Almási Alex azt válaszolta: várhatóan egy hónapon belül dönt a tulajdonos arról, mit tesz a cég diósgyőri gyárával. A korábbi értesülések szerint a lehetséges elképzelések között szerepel a vállalat működésének átmeneti felfüggesztése, illetve az értékesítés is. Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt szorgalmazta, hogy a DAM tulajdonosa minél hamarabb adjon világos állásfoglalást, mert az ott működő többi cég sorsát is befolyásolja a döntésük.

Oracle-tulajdonban a Sun

Derűs napra ébredtek a Sun Microsystems részvényesei tegnap, az Oracle Corporation ugyanis bejelentette: a pénteki záró árfolyamnál 42 százalékkal magasabb árat ajánlva, 7,4 milliárd dollárért megvásárolja a társaságot. Ez részvényenként 9,5 dollárt jelent, szemben a korábbi tulajdonosjelölt IBM papíronkénti 9,4 dolláros ajánlatával. Az IBM-Sun üzlet azért nem jött össze, mert utóbbi visszavonta az IBM kizárólagos vásárlási jogát, mire az visszalépett az akvizíciótól. A tranzakció lezárását követő egy évben a Sun több mint 1,5 milliárd dollárral járulhat hozzá a cég kiigazított profitjához, a második évben pedig már kétmilliárd dolláros nyereséget is generálhat a vállalat - adott hangot optimizmusának Safra Catz, az Oracle első embere. A két cég több mint húsz éve működik együtt, a Java- és a Solaris-programokat kifejlesztő Sun szoftveróriás és az adatbázis-kezelő, vállalatirányítási rendszereiről, üzleti alkalmazásairól híres Oracle egyesülésével az egész it-ágazat átalakulását prognosztizálják a szakértők. Az akvizíciót a Sun igazgatótanácsa egyöntetűen jóváhagyta, az ügylet már az idén nyáron megvalósulhat. Az Oracle az elmúlt időszakban egyre aktívabbnak bizonyul a technológiai iparágban: az utóbbi hónapokban több szoftvergyártót is felvásárolt, legutóbb például a BEA Systemst szerezte meg.

Óriási hiánnyal küzd az orosz állam

Megcsappant bevételei és növekvő kiadásai miatt akár 30 százalékkal is visszafoghatja tervezett kiadásait jövőre az orosz kormány - közölte Tatjana Nyesztyerenko pénzügyminiszter-helyettes. Főnöke, Alekszej Kudrin a múlt héten még csak 10 százalékos kiadáscsökkentésről beszélt. Az olajárak és az exportkereslet drasztikus csökkenése mellett az adóbevételek is jelentősen visszaestek, ez pedig 800 milliárd rubeles hiányhoz is vezethet idén, vagyis a költségvetés hiánya a 10 százalékot is meghaladhatja (a hivatalos prognózis jelenleg 7,4 százalék). Összehasonlításképp: az Egyesült Államok 13,5, Nagy-Britannia 9,3, Franciaország 6,6 százalékos deficittel számol. Oroszországban az idei büdzsét már módosították, s a korábban alapul vett hordónkénti 91 dollár helyett már csupán 41 dolláros átlagárral számolnak. Az előzetes becslések szerint a költségvetés idei bevételei 4213 milliárd rubel körül alakulnak, ez mintegy 38,6 százalékkal kevesebb a tavaly novemberben előre jelzettnél. A pénzügyminisztérium szerint a válság hatásainak enyhítésére az állam április közepéig 124 milliárd rubelt használt fel az olajbevételekből évek alatt felhalmozott pénzügyi alapból, így Oroszország már idén, egyetlen év alatt ennek a tartalékának több mint felét felhasználhatja, komoly aggodalmat okozva a gazdasági szektorban. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter a jövőt illetően is pesszimista, s úgy fogalmaz, a 2000-2008-as évek növekedési potenciálja a következő tíz, húsz vagy talán ötven évben se jön vissza.