- Hogyan ítélik meg a külföldi befektetők a jelenlegi magyar viszonyokat? Elriasztja-e a befektetőket a belpolitikai helyzet? - kérdezte a Napi tavaly novemberben Varga Istvánt, aki akkor még a Shell Hungary vezetője volt.
- Itthon leginkább a kiszámíthatóság hiányzik, a távlatos, négyéves periódusokon túlmutató tervezés és az országképben való gondolkodás - hangzott a válasz. - Fel kell építeni egy programot, amely előretekint, amelyben rögzítjük, hogy hová szeretnénk eljutni és milyen utat választunk ehhez, valamint hogy milyen alternatívák és milyen elágazások vannak. Ebből a befektetők le tudnak vonni bizonyos következtetéseket és kapcsolódásokat, ennek hiányában viszont lehetetlen tervezni. Az országnak alapvetően megtisztulási folyamatra van szüksége. Bár ma mindenki a pénzügyi és gazdasági válságról beszél, nem lehet elfelejteni, hogy itthon erkölcsi és morális válság is van. A baj az, hogy nincs az a kényszerítő erő, amely kizökkentene minket abból a megszokott rendetlenségből, amelyben ma leledzünk, s amelyben mi - valljuk be őszintén - megtanultunk jól élni. A befektetők a munkaerőpiacot értékelve úgy fogalmaznak, hogy a magyarok kreatívak, tudnak variációkban gondolkodni. Ez igaz, hiszen mi mindig ügyeskedünk, "vircsaftolunk", ám amikor be kell ágyazódni egy más értékekkel, elvekkel, normákkal rendelkező nemzetközi közösségbe, amely az egyéni boldogulást összeköti a rendezett, szervezett együttműködésre építő együttéléssel, ez bizony konfliktusokat eredményez, és nemritkán kudarcot is vallunk. Ezen kellene változtatni. (Napi, 2008. november 14.)
Szerencsi Ágnes