Az EU helyett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lehet a kelet-közép-európai országok első számú pénzügyi kisegítője, az elhúzódó válság kezelésével küszködő térség ugyanis a kilábaláshoz további tőkebevonásra szorulhat, az Európai Központi Bank (ECB) azonban elsősorban az euróövezet tagállamait igyekszik stabilizálni - véli a Reuters. Az IMF idáig már több mint 45 milliárd dollárral segített ki nyolc térségbeli országot, méghozzá az unió által nyújtott összegeket jócskán meghaladó mértékben, a közösség pedig a direkt hitelezés helyett inkább az IMF tőkéjét növelte meg 100 milliárd dollárral. A keleti országok tőkebevonási igénye a jövőben csak tovább nőhet: valószínűleg az EU-n kívüli Ukrajna és a találgatások szerint Magyarország is újabb összegekért folyamodhat a Valutaalaphoz. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a pénzintézet hétvégén tartott éves közgyűlésén ugyanakkor úgy fogalmazott: a Valutaalapra is uniós intézményként kell tekinteni, hiszen tőkéje egy része a kontinenstől származik. Thomas Mirrow azt is bejelentette: az EBRD támogatási terveiben alapvető fordulat következett be, a korábban tervezett kivonulás lekerült a napirendről, s a válság súlyosságára tekintettel a feltörekvő országokba idén rekordösszeget, hétmilliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a 2008-as 5,1 milliárd euró után.
Szerencsi Ágnes