Sorozatban negyedik negyedéve esik vissza az eurózóna gazdasági teljesítménye: a 16 tagú valutaövezet az első negyedévben minden eddiginél nagyobb, az előző negyedévhez képest 2,5, éves bázison pedig 4,6 százalékos zsugorodást produkált - derül ki az Eurostat pénteken közzétett jelentéséből. Az elmúlt év utolsó három hónapjának 1,6 százalékos visszaesése után az elemzők előzetesen 2-2,2 százalékos negyedéves, illetve 4,1 százalék körüli év/éves mínuszt valószínűsítettek. A 27 tagú Európai Unióban negyedéves bázison az eurózónával megegyező, 2,5 százalékos, éves összehasonlításban 4,4 százalékos volt a visszaesés. Az Európai Bizottság május eleji prognózisa szerint 2009-ben 4, 2010-ben pedig 0,1 százalékos zsugorodással számol.
A legnagyobb európai országok gazdasági teljesítménye kivétel nélkül visszaesett, Németország és Olaszország esetében rekordmértékben. Európa legnagyobb gazdasága, a német az előző negyedévhez képest 3,8 százalékkal esett vissza, amire az adatfelvétel 1970-es kezdete óta nem akadt példa. Éves bázison 6,9 százalékot tett ki a zsugorodás, szemben az előzetesen várt 6,2 százalékkal. A kormány hivatalos prognózisa szerint egész évre vonatkozóan 6 százalékos lehet a visszaesés. Az elemzések ugyanakkor már a befektetői hangulat javulását mutatják, és azt vetítik előre, hogy az export alakulásától erősen függő német gazdaság elérte a gödör alját, lassan megindulhat a konszolidáció.
Olaszország gazdasága 2008 negyedik negyedévéhez képest 2,4 százalékkal, éves bázison 5,9 százalékkal csökkent - az olaszok 2001 óta már a negyedik recesszióval küszködnek és a válságkezelő intézkedések nyomán csak az első három hónapban 21 százalékkal megnövekedett kormányzati kiadások komoly hiányt generálhatnak a költségvetésben. Itáliában a munkahelyteremtés is sikertelennek bizonyul: a Nemzetközi Valutaalap az idén 8,9, jövőre pedig 10,5 százalékos munkanélküliségi rátával számol. Harmadik negyedéve mínuszos Franciaország teljesítménye is, a második legnagyobb európai gazdaság negyedéves összevetésben 1,2 százalékkal zsugorodott január-márciusban, némi vigaszt jelent ugyan, hogy ez az eredmény kevéssel jobb az előző negyedév 1,5 százalékos visszaesésénél.
Az Európai Központi Bank - a válságkezelést segítendő - május elején egy százalékra mérsékelte irányadó kamatlábát, és jelzáloglevelek, állami kölcsönnel fedezett értékpapírok vásárlását jelentette be 60 milliárd euró értékben, hogy ezzel segítse a gazdaság fellendülését. Az elemzők az irányadó ráta további csökkentését sem tartják kizártnak júniusban.
Szerencsi Ágnes