Szerencsi Ágnes

További hiánycsökkentésre van szükség Lettországban

A lett törvényhozás pénteken jóváhagyta a 2009-es költségvetés kormány által benyújtott módosító javaslatait, amelyben az eredetileg vállalt összeg kétszeresét is meghaladó, 9,2 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak. A világgazdasági válság miatt Riga tavaly novemberben szorult a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió segítségére, az IMF akkor 7,5 milliárd eurós készenléti hitelkeretet hagyott jóvá az ország számára, cserébe költségvetési fegyelmet kérve. Az eredetileg vállalt 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány helyett a szervezet Lettország számára a napokban engedélyezte, hogy a deficitet 7 százalékra növelhesse. Ehhez képest a kormány mostani költségvetési tervezetében 2009-re 9,2 százalékos hiánnyal és 18 százalékos GDP-zuhanással számol, és a hiány finanszírozásához rendkívül nagy szüksége lenne a nemzetközi hitel következő, összesen 1,2 milliárd dolláros részletére, aminek folyósítását az IMF egyelőre felfüggesztette. Lettország jó irányba halad, ám a második olvasatban nagyobb hiánycsökkentésre lesz szükség - kommentálta az eseményeket Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja. A módosításokat június 12-én vizsgálják felül, szükség esetén a parlament 17-én tárgyal tovább a költségvetés tervezetéről. Dariusz Filar, a lengyel jegybank monetáris tanácsának tagja is Lettország külső nemzetközi pénzügyi támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet, és figyelmeztetett: a lett válság átterjedhet a térség többi országára is. A múlt hét közepétől jelentősen gyengültek a térségi devizák azon híresztelés következtében, hogy Lettország a jövőben nem fogja az euróhoz kötni a lat árfolyamát, és leértékelést hajt végre. (Lásd még írásunkat a 15. oldalon.)

Nőtt a termelékenység a tengerentúlon

A vártnál többel, 1,2 helyett 1,6 százalékkal nőtt az amerikai munkaerő termelékenysége az első negyedévben - jelentette a washingtoni munkaügyi hivatal tegnap. Eközben a munkaerő költsége az előző negyedév 5,1 százalékos növekedését követően szerényebben, 3,1 százalékkal emelkedett. Az óránkénti kibocsátás és a fizetések növelése a recesszió végéhez vezető út egy-egy fontos állomása - tartják szakértők. A hivatal tanulmányából az is kiderül, hogy a vállalatok átlagosan 9 százalékkal csökkentették a munkaidőt, ami 1975 óta a legnagyobb arány és meghaladja a kibocsátás 7,6 százalékos visszaesését is. Az infláció változásával korrigált órabér 7,1 százalékkal nőtt, szemben az előző negyedév 14 százalékos visszaesésével. A vállalati bevételek összértéke - a leltárértéket és a tőkeberuházásokat is beleszámítva - 3,4 százalékkal emelkedett az első negyedévben, ami csaknem két éve az első növekedés. A világgazdasági válság 2007. decemberi kezdete óta az Egyesült Államokban már 5,7 millió ember veszítette el munkáját, a második világháború óta a legnagyobb növekedést generálva ezzel a munkanélküliségi rátában. Az állástalanok arányának alakulásáról ma közölnek pontos adatokat az Egyesült Államokban.

Zuhanórepülésben a légitársaságok

Alighanem a korábban becsültnél is nagyobb veszteségeket hoz az idei év a légitársaságok számára. A kedvezőtlen események miatt az ágazat 93 százalékát tömörítő légi szállítási szövetség, az IATA jövő héten felülbírálja korábbi, 4,7 milliárd dolláros mínuszt jelző prognózisát. Sem a személy-, sem a teherszállítás terén nem tapasztalható fellendülés, az elmúlt év hasonló időszakához képest az előbbi 10, az utóbbi 21 százalékkal esett vissza az elmúlt három hónap során. Eközben a nyersolaj hordónkénti ára a december végi 32,4 dollárról 66 dollárra emelkedett, a lefoglalt utakat világszerte az április óta 66 országban észlelt sertésinfluenza teszi bizonytalanná, a pesszimizmus alapját pedig a Nemzetközi Valutaalap által 2009-re prognosztizált 1,3 százalékos globális visszaesés adja. Mindezek miatt 2011 előtt nem számíthatunk az ágazat fellendülésére és a helyzet normalizálódására - nyilatkozta Giovanni Bisignani, az IATA vezérigazgatója. Az ágazat visszaesése - az elmúlt hét hónap során először - áprilisban némiképp lelassult, ám ez csupán a húsvéti ünnepek miatti utaknak tudható be, a májusi előrejelzések már ismét két számjegyű forgalomcsökkenésről tanúskodnak. A folyamatok a repülőgépgyártókra is hatással lesznek: a Reuters számításai szerint 2009-re 500 milliárd dollár értékben érkeztek megrendelések, ám a bankkölcsönök nehézkessége miatt a Boeing és az Airbus által leszállított gépek száma 2010-re akár 30 százalékkal is visszaeshet - állítja Bisignani.

Az izlandi jegybank szembe ment az IMF-fel

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) intése ellenére 1 százalékponttal, 13-ról 12 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát az izlandi jegybank. A Sedlabanki az elmúlt három hónapban már negyedszerre vágott az alaprátán, mely tavaly októberben még 18 százalékon állt. Az akkori kamatemelést az IMF kényszerítette ki, miután az ország gazdasága - a pénzügyi válság eszkalálódásának következtében - tavaly ősszel összeomlott, s a szigetország a Valutaalaptól 5,1 milliárd dolláros hitel felvételére kényszerült. A lépcsőzetes kamatvágásra az infláció mérséklődése biztosít teret, a pénzromlás mértéke múlt hónapban egyéves mélypontra, 11,6 százalékra süllyedt. Az IMF képviselői múlt heti, izlandi látogatásukon óva intettek a radikális kamatvágástól, mert az könnyen a korona újabb gyengüléséhez vezethet. A szakszervezetek és a vállalati szféra képviselői viszont a ráta mérséklése mellett kardoskodnak, hiszen ők szenvedik meg a válságos gazdasági helyzetet, az idénre prognosztizált 11 százalékos GDP-zsugorodást. A jegybank tegnap további, kis lépésekben végrehajtott kamatvágásokat helyezett kilátásba, valószínűsítve az infláció további csökkenését: számításaik szerint 2010 elejére akár a 2,5 százalékos célszámig is süllyedhet a pénzromlás mértéke. A Sedlabanki igyekszik megtartani a jelenleg 630 milliárd koronányi (5,12 milliárd dollár) koronában jegyzett eszközt birtokló külföldi befektetőket, akik a hatályos korlátozások miatt egyelőre nem válthatják át azokat más valutában jegyzett eszközökre. Az izlandi jegybank fokozatosan, két év alatt akarja feloldani a korlátozásokat.

Kevésbé tetszik Magyarország a német befektetőknek

A gazdasági válság ellenére továbbra is vonzó beruházási célpont a német cégek számára Közép- és Kelet-Európa, ahová eddig közel 100 milliárd eurót fektettek be - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) negyedik alkalommal elkészített konjunktúrafelméréséből.

Kevésbé tetszik Magyarország a német befektetőknek

A gazdasági válság ellenére továbbra is vonzó beruházási célpont a német cégek számára Közép- és Kelet-Európa, ahová eddig közel 100 milliárd eurót fektettek be - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tegnap bemutatott, negyedik alkalommal elkészített konjunktúrafelméréséből. A tizenöt vizsgált ország összesen 943 térségbeli vállalatvezetőjének válaszain alapuló elemzésből kiderül, hogy a cégek általánosságban elégedettek az üzleti környezettel és a beruházások stratégiai jellegével. Túlnyomó részük pozitívan nyilatkozott a munkaerő-piacról is, a gazdaságpolitikai feltételrendszert viszont kritikával illették. A megkérdezettek a korrupciót, a pályázatok átláthatóságának hiányát, a térségbeli gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát és a bürokráciát nevezték meg a beruházást gátló legfőbb tényezőkként, de ugyanígy a fizetési fegyelem, az adórendszer, valamint az adóigazgatás miatt is elégedetlenek a vállalatok. Javuló tendenciát mutat ugyanakkor a szakemberhiány kérdése, de a munkaerő képzettsége és a munka termelékenysége is jobban megfelel az elvárásoknak, mint az előző felmérések során. A válság következtében viszont az előző évekhez képest minden országban jelentősen romlott a konjunkturális helyzet megítélése. A válaszadók több mint háromnegyede az általános gazdasági helyzet romlásával számol, a vállalatok fele a jövőben beruházásai megkurtítására és foglalkoztatottjai számának csökkentésére kényszerül. A legvonzóbbnak idén Csehország, Szlovákia és Szlovénia bizonyult, míg Magyarország a tavalyi 5. helyről a 9.-re csúszott vissza. Utóbbinak több oka van: a hazai gazdasági helyzetet a vállalatvezetők 83 százaléka, a válságkezelést 78 százaléka ítélte rossznak, míg utóbbi kérdésben közepes osztályzatot is csupán a válaszadók 16 százaléka adna.

Lenyelné a Danone a Parmalatot?

A világ legnagyobb joghurtgyártója, a Danone felvásárolná az olasz élelmiszeripar aranyérmesét, a Parmalatot - röppent fel a hír tegnap az olasz sajtóban. Az Il Sole-24 Ore gazdasági napilap piaci szakértőkre hivatkozó írása szerint az üzlet egyelőre csak ötlet szintjén létezik, a hírt sem a Danone, sem a Parmalat részéről nem erősítették meg. A lap információi szerint a francia óriás a tejtermékek nagykereskedelmével foglalkozó Granarolo S.p.A.-t is meg kívánja szerezni. A legtöbb elemző úgy véli, a Danone-Parmalat házasság terve eleve esélytelen, mivel az olasz kartellellenes rendelkezések köztudottan szigorúak, a Danone pedig így is túlzottan erős pozíciókkal rendelkezik az ország tejiparában. Mindenesetre a vállalat a héten hárommilliárd eurós zártkörű tőkeemelést jelentett be, hogy így csökkentse hitelállományát és növelje pénzügyi rugalmasságát, a spekulációk szerint viszont a Parmalat megvásárlását fedeznék ebből az összegből. A két vállalat egyesüléséről szóló híresztelések már 2003 végén, a Parmalat botrányos csődjekor is szárnyra kaptak, ám a pénzügyi csalás miatt komoly veszteségeket elszenvedő vállalat elutasította kérőjét, így az üzlet végül nem valósult meg. Az olasz cég részvényei a hír hatására tegnap napközben csaknem 12 százalékkal, 1,84 euróra erősödtek, ilyen árszinten legutóbb tavaly szeptember közepén járt a papír.

Csődvédelmet kért a Visteon

Csődvédelmet kért maga ellen az amerikai autóalkatrész-gyártó Visteon, a Ford egykori tulajdonosa, a gazdasági válság következtében visszaeső forgalomra hivatkozva. A vállalat brit egysége a múlt hónapban kényszerült hasonló lépésre, a szigetországban azóta három gyárat bezártak. A Visteon éves szinten kilencedik éve nem termel profitot, 2008 negyedik negyedévében 328 millió dolláros veszteséget szenvedett el, az idei első negyedév végén pedig 4,56 milliárd dollár értékű eszközei és 625 millió dolláros pénzügyi aktívái mellett 3,96 milliárd dolláros tartozása volt. A vállalat gépjárművekbe szerelhető klímaberendezéseket, belső felszerelést, világítási és elektronikus rendszereket gyárt, huszonhét országban - köztük Magyarországon - rendelkezik érdekeltséggel, és összesen 31 ezer főt foglalkoztat. A gazdasági helyzet kikényszerítette átszervezések keretében három éven belül mintegy harminc gyár bezárását tervezik, s eddig 800 fizetett állás megszüntetését jelentették be. Az iparági szakszervezet adatai szerint az Egyesült Államokban aktív több mint négyezer autóipari beszállítójának csaknem egyharmada küzd komoly pénzügyi nehézségekkel. A Visteon Hungary Kft.-nél tegnap senki nem volt elérhető, hogy a magyar vállalat helyzetéről nyilatkozzon.

Kitiltották az autókat a Times Square-ről

Akár piknikezhetnek is a New York-i lakosok az eddig óriási neonreklámjai mellett jobbára baleseteiről és méretes dugóiról híres Times Square-en: egy vasárnap este életbe lépett rendelkezés értelmében a 42. és a 47. utca közti teret autómentessé nyilvánították, csakúgy, mint a 33. és a 35. utca között fekvő Herald Square területét. A város vezetői szerint ezzel nemcsak a balesetek száma szorul majd vissza, de csökken a levegőszennyezés, és a város összességében is élhetőbbé válik. A változást a városlakók és a turisták döntő többsége örömmel fogadta, de hogy az előírás az üzleti életre milyen hatást gyakorol, az csak ma, a hétfői ünnepnap utáni nyitáskor derül ki. A járókelő-övezetté nyilvánított utcák boltosai egyelőre bizonytalanok, s csak óvatosan optimisták, a taxisok azonban már most hevesen ellenzik a változtatást, s minden lehetséges fórumon tiltakoznak az eddigi legnagyobb forgalmat generáló övezetből való kiűzetésük ellen. A Times Square és a Herald Square sétálóutcává alakítása még nem végleges: a kialakult helyzetet az év végén értékelik, s a város vezetése ezután dönt a terek sorsáról.