Szerencsi Ágnes

Árvízfronton a helyzet változatlan

Lassú az apadás, nem változott jelentősen az árvízi helyzet Magyarországon, a kormány 500 millió forintot juttatott a vízügyi tárcának.

Idén nem lesz gabonarekord Kelet-Európában

A rendkívül száraz márciusi és áprilisi időjárás miatt a tavalyinál kevesebb gabona teremhet idén az Európai Unióban - állítják európai mezőgazdasági elemzők. A Strategie Grains francia intézet előrejelzése szerint a huszonhét tagállamban összesen 128,9 millió tonna búzát takaríthatnak be 2009-ben, 1,7 millió tonnával - nyolc százalékkal - kevesebbet, mint tavaly. Az egész kontinensen 289,7 millió tonna gabonatermés várható, 4,5 millióval kevesebb az előzőleg prognosztizáltnál. Ugyan a május eleji esők némi reményt hoztak, a legnagyobb kelet-európai búzatermelő, Lengyelország legalább ötszázalékos visszaesést valószínűsít, így náluk 26,3-26,6 millió tonna gabona várható. Csehország idén átlagos, vagyis hétmillió tonna körüli betakarításban reménykedik, szemben a tavalyi 8,43 millió tonnával, Szlovákiában ennél borúlátóbbak a gazdák, hiszen a mezőgazdaság központjának számító északi területeken az eső elmaradása akár 40 százalékkal is kisebb termést eredményezhet, s ezt az aggályt osztja a pozsonyi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kamara is. Románia gabonatermő területének eddig az egyhetedét érintette a fagy és a szárazság, a várható aszály pedig az ez évre várt hétmillió tonna búzatermést akár meg is felezheti - tájékoztatott május végén Ilie Sarbu román mezőgazdasági miniszter. Júniusra az év elején még a mezőgazdaság szempontjából rekordévet valószínűsítő Bulgária is módosította prognózisát: az ágazat képviselői szerint a tavalyi 4,5 millióról idén 4 millió tonna alá is eshet a betakarított gabona mennyisége, a gabonatermesztők szövetségének véleménye szerint pedig még az átlagot sem fogja megközelíteni az idei év, és hektáronként mindössze 3,2 tonna termés várható. A szárazság következtében Magyarországon 30 százalékkal csökkenhet a gabonatermés - becsülik a szakértők -, búzából mintegy 3,5-4 millió tonna termés várható, szemben a tavalyi 5,6 millió tonnával.

Kötelező a hitelezés Oroszországban

Október elsejéig legalább 500 milliárd rubelt (16 milliárd dollár) kell az állami kézben lévő orosz bankoknak a vállalatok megsegítésére fordítaniuk - határozott Vlagyimir Putyin miniszterelnök. Az összegből 300 milliárd rubelt az orosz állam garantál. Az intézkedésre azért van szükség, mert a kabinet által meghirdetett 2,5 ezer milliárd rubeles ösztönző csomag és három kamatcsökkentés sem bizonyult elégnek, hogy a hitelezést fellendítsék és a gazdaság zsugorodását megállítsák. Az ország teljesítménye az első negyedévben tizenöt éve nem látott mértékben, 9,8 százalékkal esett vissza, s a gazdasági minisztérium legutóbbi prognózisa szerint a recesszió miatt a GDP csökkenése egész évre vetítve akár a 8,5 százalékot is elérheti (korábban 6 százalékot becsültek). A hivatalos álláspont szerint az államháztartási hiány is biztosan a korábban prognosztizált öt százalék fölé nő idén, ráadásul a bevételek nagy részét biztosító olaj ára sem marad meg a jelenlegi, 70 dollár közeli szinten. A büdzsén keletkező lyukakat némiképp betömendő Putyin az adóemelés lehetőségét sem zárta ki, ez elsősorban a gázkitermelést, a dohánytermékeket és az üzemanyagot érintené - tette hozzá Alekszej Kudrin pénzügyminiszter.

Sok célra koncentrál a svéd uniós elnökség

A gazdasági válság kezelése a svéd elnökség kiemelt prioritása lesz, ám a jövőben jobban kell figyelni a maastrichti kritériumok betartására - az európai országoknak vissza kell fogniuk költségvetési kiadásaikat. Cél egy hatékonyabb pénzpiaci felügyeleti rendszer felállítása is - mondta el Cecilia Björner, Svédország budapesti nagykövete a svéd elnökség első napján Budapesten. Az ország, amely másodszor tölti be ezt a tisztet az Európai Unió élén, a közösség történetének egyik legnehezebb, kihívásokkal teli időszakában Csehországtól vette át a stafétabotot. A gazdasági és az annak következtében kialakuló szociális válság kezelése mellett a következő hat hónap során kiemelt figyelmet kap a klímaváltozás ügye. Az év végén az ENSZ Koppenhágában dönthet egy, a kiotói egyezményt felváltó nemzetközi szerződés létrehozásáról, ám a sikert illetően sok múlik az idáig rebellisnek számító Egyesült Államok hozzáállásán is. A prioritások közt szerepel a balti stratégia kialakítása, a lisszaboni stratégia folytatása és megújítása is, a bel- és igazságügy területét érintő hágai programot váltó stockholmi program kialakítása, mindenekelőtt pedig a lisszaboni szerződés hatálybalépésének előkészítése. Ez utóbbi jelentős intézményi átalakulással jár, a felálló új hivatalok hatékonyságának, a döntéshozás átláthatóságának és folyamatosságának garantálása a cél. A francia elnökséget mintául véve az EU globális színtéren való aktívabb szerepvállalása is kiemelt figyelmet kap, ugyanígy a bővítési - a horvát és török csatlakozási - folyamatok elősegítése. A svéd elnökség alatt hét jelentős csúcstalálkozó lesz, többek közt az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával - emelte ki Cecilia Björner.

Lassú a konszolidáció

A vártnál kevésbé esett vissza a feldolgozóipar aktivitása az eurózónában: a beszerzési menedzserindex a májusi 40,7-ről júniusban 42,6 pontra nőtt, ám még így is a zsugorodást jelentő 50 pont alatti tartományban maradt. A tagországok közül igen jól teljesített Franciaország, ahol a mutató tizenegy havi csúcsra, 43,3-ről 45,9 pontra nőtt, de nyolchavi rekordot produkált Németország is, 39,6 után 40,9 pontra emelkedve. Európa legnagyobb gazdasága májusban a kiskereskedelmi eladások terén is - a stagnálást előre jelző várakozásokkal szemben - pluszt jelentett, a forgalom 0,4 százalékkal nagyobb volt az áprilisinál. A vásárlók bizalmának fokozatos erősödését az alacsony infláció is erősíti: a német árak májusban stagnáltak és az előzetes adatok szerint júniusban is mindössze 0,1 százalékponttal emelkedtek. Az Egyesült Államokban az Institute for Supply Management (ISM) beszerzési menedzserindexe szintén javulást mutat: a májusi 42,8-ről 44,8 pontra emelkedett, amit az elemzők annak jeleként értékelnek, hogy a recesszió nehezén már túl van a gazdaság.

Negatívba fordult az európai infláció

Éves bázison negatívba fordult az infláció az eurózónában, amire az Európai Unió több mint fél évszázados történelmében nem akadt még példa - jelentette az Eurostat. A májusi stagnálás után a júniusi fogyasztói árak 2008 hasonló időszakához képest 0,1 százalékkal estek vissza, havi bázison 0,2 százalékos volt az emelkedés. A recessziót jelzi a háztartásoknak és vállalatoknak folyósított hitelek alakulása is: az Európai Központi Bank (ECB) adatai szerint a magánszektor hitelfelvétele éves bázison mindössze 1,8 százalékkal nőtt, havi összehasonlításban pedig csak 0,2 százalékkal tudott bővülni. A kölcsönzés fellendítése a gazdaság talpra állásának egyik sarokköve, így az ECB a jövőben valószínűleg a mostaninál is nagyobb nyomást fejt ki a kereskedelmi bankokra. A válság hatásait minden ország megszenvedi, nem kivétel Németország sem. Európa legnagyobb gazdaságában kétéves csúcsra, 3,5 millió főre emelkedett az állástalanok száma, ami - bár valamelyest elmarad az előzetes becslésektől - kétéves csúcsot és 8,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A központi bank előrejelzése szerint a következő hónapokban még többen veszíthetik el állásukat, így számuk jövőre akár 4,4 millióra nőhet.

Kiűzik a svájci bankokból az amerikaiakat

Svájc "gazdasági háborúban" áll a világ többi részével - olvasható egyre gyakrabban a külföldi gazdasági sajtóban. A diszkrét pénzügyi szolgáltatásairól elhíresült ország azok ellen harcol, akik a banktitok védelmének feloldását sürgetik, mint az Egyesült Államok és Németország. Legutóbb többek közt az UBS, a Credit Suisse és több kisebb pénzintézet - például a Mirabaud & Cie. - is bejelentette: amerikai ügyfeleinek az USA-ban bejegyzett speciális alegységekbe kell áthelyezniük a pénzüket - ezzel elveszítve a Svájc nyújtotta védelmet -, vagy megszüntetik a náluk lévő betétjeiket. Az amerikai ügyfeleket az elmúlt időszakban nem szívesen látják a kliensek közt, hiszen a kormányuk mindent megtesz azért, hogy az adóelkerülést minimálisra csökkentse, emiatt pedig gyakoribbá váltak az ellenőrzések s komoly büntetés fenyegeti a törvény ellen vétőket: akár tíz év börtönnel és félmillió dollár bírsággal is sújthatják azt, aki szeptember közepéig nem jelenti be minden külföldi bankszámláját. Ahhoz, hogy a svájci bankok megtartsák amerikai ügyfeleiket, regisztrálniuk kellene a washingtoni értékpapír- és tőzsdefelügyeletnél, ám erre a legtöbben nem hajlandóak. A svájci bankok nem akarnak amerikai ügyfeleket, mert túl sok vesződség van velük és nem hajtanak hasznot - hangzik az általános vélekedés. A külföldön élő ötmillió amerikai közül 30 ezren élnek Svájcban, ám egyelőre nem lehet tudni, hány embert érint a változtatás.

Vagyonelkobzás után életfogytiglan Madoffnak

Életfogytiglani börtönbüntetést kértek vádlói az évszázad legnagyobb Wall Street-i csalását elkövető Bernard Madoff egykori Nasdaq-vezér számára, s gyakorlatilag a bíróság is így döntött a zárótárgyaláson. Áldozatai száma és a csalás nagyságrendje miatt a bíróság 150 éves büntetésre ítélte, ezzel biztosítva a tényleges életfogytiglant. (Az őt segítő könyvelőre korábban 105 évet kértek.) Madoff azonban már 71 éves, vagyis várható élettartama még nagyjából 13 év, így legfeljebb 12 év börtönbüntetés indokolt - replikázott hiába a csaló védőügyvédje. Ira Lee Sorkin meg sem próbálta védence ártatlanságát bizonyítani, ám enyhítő tényezőként említette többek közt Madoff jó magaviseletét, valamint hogy önként adta fel magát. A bíróságon mind ez ideig 1341 pórul járt befektető jelentkezett, az őket ért összes kár a 13 milliárd dollárt is meghaladja, közülük többen teljes vagyonukat elveszítették. Az okozott kár elérhette a 65 milliárd dollárt. A bíróság Madoffot megfosztotta 80 millió dolláros vagyonától, közte három ingatlanától - egyedül a feleségénél hagyott 2,5 millió dollárt a testület - , az ezek értékesítéséből befolyt összeget az áldozatok kompenzálására fordítják.

Németország befelé fordul?

Németországnak lazítania kell exportfüggőségén, és a jövőben a belső kereslet erősítésére kell koncentrálnia - nyilatkozta Peer Steinbrück pénzügyminiszter a BBC-nek. A World Factbook adatai alapján 2008-ban a világ legnagyobb exportőrének számító ország bevételeinek 45 százaléka a nemzetközi kereskedelemből származik, ami egyben kiszolgáltatottá teszi a kivitelnek. A kormány prognózisa szerint a GDP idén 6 százalékkal esik, aminek fő oka az export hanyatlása. A függőség csökkentése érdekében Steinbrück a szolgáltató ágazat fellendítését szorgalmazza, emellett a fiatalok képzésére nagyobb figyelmet fordítana, hogy a társadalom elöregedése ne jelentse szakmák eltűnését. A külpiacokra való termelés visszaszorításának terve egyelőre nem konkretizálódott, az ezzel elérendő jövedelemátcsoportosítás nagysága pedig a pénzügyminiszter szerint meghatározhatatlan. Németország a jövőben is a legnagyobb exportőr országok között kíván maradni - hangsúlyozta Steinbrück. Arra a kérdésre, hogy a gazdasági visszaesés elérte-e már mélypontját, nem tudott válaszolni, bár szerinte ezt senki más sem tudja ma megmondani.