Nem változott jelentősen az árvízi helyzet Magyarországon, jelenleg 853 kilométernyi szakaszon van védelmi készültség - közölte az MTI-vel a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság.
A legfrissebb adatok szerint 36 kilométeren van harmadfokú készültség a Lajtán. Másodfokú a védekezési szint a Dunán Dunakilitinél, Győrnél, Komáromnál, Esztergomnál, a fővárosban és a Rábán Sárvár alatt, összesen 345 kilométer hosszúságban. Elsőfokú készültség van a Dunán az Ipoly-torkolattól a déli országhatárig, a Rábán és Mura mentén, valamint az Ipolyon összesen 472 kilométer hosszan. Budapesten 87 kilométernyi védvonalon van készültség, a becslések szerint legkorábban vasárnap vagy hétfőn nyithatják meg újra az autósok előtt a rakpartokat.
Az igazgatóság tájékoztatása szerint a Duna Komáromnál az éjszakai ismételt tetőzés után újra apad, míg Budapesten jelenleg is a tetőzéskori, 716 centiméteres vízszint van. Az alsó szakaszon lassan, folyamatosan árad, Dunaföldvár és Paks térségében csütörtökön várják a tetőzést. A Rábán elindult harmadik árhullám a folyó magyarországi felső szakaszáról levonult, intenzív az apadás, ugyanakkor a folyó alsó szakaszán, Körmendnél továbbra is áradás tapasztalható.
A kormány 500 millió forintot juttatott a vízügyi tárcának a központi költségvetés általános tartalékából az árvízi védekezéshez, amelynek eddigi költségei megközelítik a 700 millió forintot - közölte Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Magyarország folyóin 853 kilométer hosszon van készültség, ebből harmadfokú, 36 kilométernyi szakasz a Lajtán - mondta a miniszter, kiemelve, hogy most leginkább a Rába területén, Körmendnél van szükség segítségre, ezért oda 800 embert vezényeltek át. Szabó Imre véleménye szerint hosszabb ideig tartó és lassúbb apadásra lehet számítani a Dunán, így a következő héten is indokolt lehet a készültség fenntartása.
A miniszter tájékoztatása szerint az igényelt árvízvédelmi eszközök időben eljutottak mindenhová. Példaként említette, hogy 300 ezer homokzsákot, 3200 négyzetméternyi fóliát, 1500 fáklyát, 365 köbméter homokot és 3567 tonna kavicsot küldtek a különböző helyszínekre. Szabó Imre hangsúlyozta: a tapasztalatok egyértelművé teszik, hogy a Dunán és a Lajtán ki kell jelölni vésztározókat.
Beszámolt arról is, hogy a jövő héten avatják a tiszaroffi árapasztót és még ősszel megkezdik a nagykunsági és a hanyi-tiszasülyi tározók építését. Ezek eredményeként a Tiszán 50-60 centiméterrel csökkenhet majd a vízszint - tette hozzá.
