A gazdasági válság kezelése a svéd elnökség kiemelt prioritása lesz, ám a jövőben jobban kell figyelni a maastrichti kritériumok betartására - az európai országoknak vissza kell fogniuk költségvetési kiadásaikat. Cél egy hatékonyabb pénzpiaci felügyeleti rendszer felállítása is - mondta el Cecilia Björner, Svédország budapesti nagykövete a svéd elnökség első napján Budapesten. Az ország, amely másodszor tölti be ezt a tisztet az Európai Unió élén, a közösség történetének egyik legnehezebb, kihívásokkal teli időszakában Csehországtól vette át a stafétabotot. A gazdasági és az annak következtében kialakuló szociális válság kezelése mellett a következő hat hónap során kiemelt figyelmet kap a klímaváltozás ügye. Az év végén az ENSZ Koppenhágában dönthet egy, a kiotói egyezményt felváltó nemzetközi szerződés létrehozásáról, ám a sikert illetően sok múlik az idáig rebellisnek számító Egyesült Államok hozzáállásán is. A prioritások közt szerepel a balti stratégia kialakítása, a lisszaboni stratégia folytatása és megújítása is, a bel- és igazságügy területét érintő hágai programot váltó stockholmi program kialakítása, mindenekelőtt pedig a lisszaboni szerződés hatálybalépésének előkészítése. Ez utóbbi jelentős intézményi átalakulással jár, a felálló új hivatalok hatékonyságának, a döntéshozás átláthatóságának és folyamatosságának garantálása a cél. A francia elnökséget mintául véve az EU globális színtéren való aktívabb szerepvállalása is kiemelt figyelmet kap, ugyanígy a bővítési - a horvát és török csatlakozási - folyamatok elősegítése. A svéd elnökség alatt hét jelentős csúcstalálkozó lesz, többek közt az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával - emelte ki Cecilia Björner.
Szerencsi Ágnes