Szerencsi Ágnes

Változatos benzinárak

Magyar fizetőeszközre átszámolva 172 és 320 forint között alakul a 95-ös benzin ára a környező országokban, így tartózkodási helytől függően jelentős különbségek is lehetnek a töltőállomásokon. Legdrágábbnak Szlovákia, legolcsóbbnak Ukrajna ígérkezik. A gázolajra ennél is nagyobb szórás jellemző, hiszen például Ukrajna 138 forintos átlagával szemben az eurót használó Szlovákiában már 309 forint egy liter üzemanyag ára - derül ki a holtankoljak.hu portálon összegyűjtött adatokból. A magyarországi átlagárak jelenleg 295 és 278 forint körül alakulnak, de az országon belül is igen nagyok a különbségek. A holtankoljak.hu adatai szerint a nyugati országrészben olcsóbb a tankolás, a legalacsonyabb árakat pedig Hévízen találjuk. A fővárosban található töltőállomások is jelentősen eltérő áron kínálják az üzemanyagot, a portál számára információt szolgáltatók közt 283,9 forinttal egy XXIII. kerületi benzinkút bizonyult a legolcsóbbnak, ezzel szemben a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban már 307,9 forintot taksál egy liter. A benzin ára a Mol budapesti kútjain 289-304,9, a Shell töltőállomásain 291,9-306,9 forint közt alakul.

Keretek és lehívások

A június végi adatok alapján a Nemzetközi Valutaalap 16 országnak összesen 71,16 milliárd dollár készenléti hitelkeretet nyitott, amiből a likviditási gondokkal küszködő érintettek eddig 33,12 milliárd dollárt le is hívtak. A legnagyobb kerettel továbbra is Románia rendelkezik, őt Ukrajna követi, a dobogósok sorát pedig Magyarország zárja. A legnagyobb összeget azonban eddig éppen hazánk hívta le - szemben Costa Rica, Salvador, Gabon és Guatemala országokkal, melyek eddig egyetlen SDR-t sem vettek ki a közös kasszából. A márciustól elérhető, kifejezetten válságmegelőzési szándékkal bevezetett rugalmas hitelvonalat (FCL) Mexikón, Lengyelországon és Kolumbián kívül más ország továbbra sem vette igénybe, a rendelkezésre álló 77 milliárd dollár egyelőre felhasználatlanul áll. A hitelt igénybe vevő országok számára továbbra is a költségvetés kordában tartása jelenti a legnagyobb gondot. Legutóbb a válságban egyik legnagyobbat bukó Lettország bizonyult képtelennek az előírt öt százalék alá nyomni kiadásait, az országban 10-11 százalékos hiány valószínűsíthető a komoly megszorító intézkedések dacára is. Az IMF azonban bizalmat szavazott, így Riga még ebben a hónapban megkapja a túléléshez elengedhetetlen hitel következő részletét. Megfenekleni látszik ugyanakkor a megegyezés Bosznia-Hercegovinával egy 1,2 milliárd eurós kölcsönről. A problémát az okozza, hogy a horvát-bosnyák föderáció kormányzata nem járult hozzá az IMF által javasolt költségcsökkentéshez szociális téren, a szervezet pedig nem fogadja el az országrész módosított költségvetését.

Mínuszban a Vatikán is

Mintegy 0,9 millió eurós hiánnyal zárta a 2008-as költségvetési évet a Vatikán, a Szentszék büdzséje - a 2007-es 9,06 millió eurós mínusszal együtt - már a második egymást követő évben deficites - jelentette az MTI-Eco. A pápai adminisztráció tavaly 253,9 millió euró bevételből gazdálkodhatott, kiadásai 254,8 millió euróra rúgtak. A legnagyobb kiadási tételt XVI. Benedek és a vatikáni hivatalok, valamit a Vatikáni Rádió és egyéb sajtószolgálatok jelentették, de jelentős összegbe került a kulturális kincsek tárolása és biztonságuk garantálása is. A hívők közvetlen támogatásként 2007-ben összesen 79,8 millió euró, tavaly pedig 75,8 millió euró úgynevezett péterfillért - Denarius Sancti Petri - adományoztak a római pápának, a legnagyobb összegek az Egyesült Államokból, Olaszországból és Németországból érkeztek. Ennek nagy részét a szegény országok templomainak fenntartására és egyéb jótékony célra költötték. A Vatikán 1981 óta teszi közzé pénzügyi beszámolóját. A gyakorlatot II. János Pál pápa vezette be, hogy eloszlassa azt a hitet, miszerint a Szentszék gazdag lenne.

Hét bankot zártak be egy nap alatt

Hét bankot zártak be a múlt héten egyetlen nap alatt az Egyesült Államokban, ezzel 52-re emelkedett az idén bedőlt amerikai pénzintézetek száma. Erre 1992 óta nem volt példa, akkor 181 bank volt kénytelen bezárni a kapuit, míg tavaly egész évben összesen huszonöt, 2007-ben pedig csak három. A hét pénzintézet közül hat Illinois, egy pedig Texas államban található, többnyire kicsi, illetve közepes bankok voltak: betéteik összege 34 és 147 millió dollár között mozgott, a legnagyobb, a Founders Bank 848,9 millió dollár értékű betéttel és 962,5 millió dolláros eszközállománnyal rendelkezett. A hét bank csődje összesen 314,3 millió dolláros költséget okozott a szövetségi betétbiztosítási alapnak (FDIC), ám a szakértők szerint még koránt sincs vége a csődhullámnak. Az FDIC tagjait számlánként 250 ezer dollárra biztosítja. A csődök földrajzi versenyében Illinois állam vezet, ahol idén eddig 12 bankot kellett bezárni. Ez az állam azok egyike, amelyeknek nincs érvényes költségvetésük, ugyanis kormányzója, a demokrata Pat Quinn nem volt hajlandó aláírni a büdzsét, miután a képviselők nem hagyták jóvá a személyi jövedelemadó és a társasági adó felemelését.

A krízis hosszabb távon visszaveti Európát

A válság legrosszabbján már túl vagyunk, ám annak következményeit még hosszú éveken keresztül nyögi majd Európa. A gazdasági növekedés üteme nem fog visszatérni a krízist megelőző szintre, a bővülés ráadásul jelentősen lelassul, többek közt az innovációra és kutatás-fejlesztésre fordítható összegek elapadása miatt - olvasható a pesszimista prognózis az Európai Bizottság legújabb tanulmányában. A mostani számítások szerint idén és jövőre 0,7 százalék körüli bővülés várható, és középtávon is csak fokozatosan növekedhet ez az érték. A szakértők már a válság előtt is úgy becsülték, Európa gazdasági növekedése 2007-2020 között 2,2, 2021-2030 közt 1,5, 2041-2060 közt pedig csupán 1,3 százalékos lesz - emlékeztet a jelentés. Komoly problémát jelent a jövőben az egyes országok külső adósságállományának megnövekedése: az eurózóna kormányainak hitelállománya 2010-re a GDP 83,8 százalékát is elérheti, szemben a 2007-es 66 százalékkal, Belgiumban, Görögországban és Olaszországban pedig akár a 100 százalékot is meghaladhatja. Összességében a 16 tagállam közül 11 az előírt 60 százalékos határ felett lesz. A munkaerő-utánpótlás szempontjából a társadalom elöregedése már középtávon is érezteti hatását: jelenleg az unió lakosságának csaknem fele 50 éves vagy idősebb, 2060-ra viszont az 55 évesek aránya alakul hasonlóképp, és kétszer annyi öreg lesz, mint fiatal.

Új közgyűlésen döntenek a Malév tőkeemeléséről

Újabb rendkívüli közgyűlésen döntenek majd a Malév Zrt. 10 millió eurós tőkeemelésének tervéről - ismertette a közgyűlés legutóbbi döntését az MTI-Eco. A HVG értesülése szerint a könyvvizsgáló a tőkeemelést és a cég további működéséhez szükséges forrásokat hiányolja. A tulajdonosok legutóbb elfogadták a légitársaság 2008. évi, 15,1 milliárd forintos veszteséget jelentő beszámolóját, amely szerint a mínuszból 8,7 milliárd forint a magas kerozinárak következménye. A közgyűlésen lemondott igazgatósági tagságáról Nagy Csaba, helyére Martin Gausst, a Malév vezérigazgatóját választották meg.

Másfél évig nőhet még a munkanélküliség

Májusban tízéves csúcsra, az áprilisi 9,3 százalékról 9,5 százalékra nőtt a munkanélküliség az euróövezetben, ez egytized ponttal meghaladja az előzetes várakozásokat - jelentette az Eurostat. A huszonhét tagú Európai Unióban az előző hónap 8,7 százalékával szemben 8,9 százalékos volt ez az érték. A hivatal adatai szerint egy hónap alatt 385 ezer ember veszítette el állását, közülük 273 ezren az euróövezet valamelyik tagállamában. Jelenleg összesen 21,5 millió munkaképes felnőttnek nincs állása, közülük 15 millióan euróövezeti országbeliek, tavaly május óta 5,1, illetve 3,4 millióval nőtt a számuk. Az emelkedés elsősorban annak következménye, hogy a bankok, építőipari vállalatok és légitársaságok további elbocsátással próbálják túlélni a recessziót. A tagállamok sorában 18,7 százalékos munkanélküliségi rátával továbbra is Spanyolország áll az élen, majd a balti államok következnek: Lettországban 16,3, Észtországban 15,6, Litvániában 14,3 százalékos ez az érték. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban 7,7 százalékon stagnált a ráta, Franciaországban 9,1-ről 9,3 százalékra nőtt. Magyarország a hetedik helyen áll - az Eurostat számításai szerint 10,2 százalékos az állástalanok aránya. Az Európai Bizottság az emelkedő trend folytatódására számít, és a 2008-as 7,5 százalék után ez évre 9,9, 2010-re pedig 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsít. A fordulat ez után, 2010 közepétől várható - áll az EB jelentésében.

Újra akcióban a fogyasztóvédők

Kánikula II. elnevezéssel újabb fogyasztóvédelmi ellenőrzés-sorozat indult július elsején, 11 hatóság részvételével. Az egy hónapig tartó akciósorozatban a hatóságok a belföldi turizmus szempontjából kiemelt területeken, így a vendéglátóhelyeken, az idényjellegű rendezvényeken, fesztiválokon, strandokon, fürdőkben végeznek ellenőrzéseket, és a szezonális foglalkoztatást is vizsgálják. Az akcióban többek közt az APEH, a VPOP, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az ÁNTSZ, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vesz részt.

Tízéves csúcson az olasz költségvetési hiány

Az év első három hónapjában a GDP 9,3 százalékának megfelelő szintre nőtt az olasz költségvetés hiánya, ami tízéves rekordnak számít, éves szinten pedig a statisztikák történetében az eddig látott legnagyobb visszaesés - tájékoztatott a római statisztikai hivatal tegnap. A megelőző negyedévben mindössze 2,6 százalékos volt a deficit, és június végén még Silvio Berlusconi miniszterelnök is "csupán" 5 százalékkal számolt. A visszaesés elsődleges oka az adóbevételek 4,9 százalékos csökkenése. A kormány becslése szerint az adóbevételek apadása mintegy 37 milliárd eurós kiesést jelenthet 2009-ben. A kedvezőtlen adatok ellenére nem valószínű, hogy 2011 előtt adóemelésre kerülne sor, ráadásul a recesszió elleni küzdelem közepette a kormány sem fogja vissza kiadásait, a hiány azonban az év folyamán mérséklődhet, mivel az adóbevételek nagy része a későbbi statisztikákban jelenik meg - nyugtatnak az elemzők. Olaszország nem az egyetlen Európában, mely az Európai Unió 3 százalékos határértékét jelentős mértékben átlépi: Németország 2009-re 4-4,5, Spanyolország pedig 9,5 százalékos deficitet valószínűsít.