Szerencsi Ágnes

Részvényopció helyett béremelés

Ötven százalékkal emeli vezető alkalmazottainak alapfizetését a Citigroup, miután tavaly a hitelválság egyik okának tartott óriási bónuszok csökkentésére kényszerült - tudósít a Bloomberg. A legnagyobb fizetésemelésre a befektetési bankárok és a kereskedők számíthatnak, a lakossági, a hitelkártya- és a kockázatkezelési üzletágaknál kisebb lehet a plusz. A bank emellett a részvénytulajdonok értékvesztése miatt több millió új munkatársi részvényopció kibocsátását tervezi. A mostani nehézségekkel teli időszakban is figyelni kell az értékes alkalmazottak megtartására - indokolta döntését a Citi vezetősége. A Citigroup nem az egyetlen pénzintézet, ahol növelik a juttatásokat, hasonló döntést hozott korábban a svájci UBS és a Morgan Stanley menedzsmentje is. Utóbbi esetében az egyik legnagyobb amerikai szakszervezet (AFSCME) tegnap a vállalati vezetők fizetésemelésének visszavonását kérte, mondván, az nem ösztönöz hosszú távú értékteremtésre, amivel rontja a pénzintézet működésének hatékonyságát.

Eladják az artmozikat

Három budapesti artmozi is bezárhatja ősszel kapuit: a Bem, a Hunnia és az Európa ingatlanainak megvételére a fenntartó Budapest Film Zrt. június 6-án nyílt pályázatot írt ki, amelynek különlegessége, hogy az nem tartalmaz kizárólagosságot a három létesítmény moziként való továbbüzemeltetésre. Az eladás döntő okaként Port Ferenc, a Budapest Film Zrt. vezérigazgatója a látogatószám visszaesését jelölte meg, ami egy szűkebb, de hatékonyabb hálózat létrehozását indokolja. A huszonhat teremmel működő tizenhárom budapesti artmozi vendégeinek száma a kilencvenes években 800 ezer körül mozgott, ám az elmúlt években drasztikusan csökkent: 2004-ben még 900 ezren, tavaly azonban már csak 611 ezren látogattak az elsősorban magyar és európai művészfilmeket vetítő filmszínházakba. A Bem az első negyedévben mindössze 3300 jegyet értékesített, ami a teljes látogatószámnak mindössze két százaléka. A mozi Margit körúti ingatlanát a jelenlegi üzemeltetőnek is felkínálta a Budapest Film, ám az a gazdasági nehézségei miatt elállt az üzlettől. A pályázat nem tartalmaz irányárat, meghirdetése előtt pedig nem végeztek előzetes értékbecslést, így egyelőre nem lehet megbecsülni, mekkora összeg folyhat be az értékesítésből. A bevételt a Budapest Film a Művész mozi felújítására kívánja fordítani - árulta el Port. A pályázat augusztus végén zárul, az új tulajdonosok személye - és a mozik további sorsa - szeptemberben dől el. Rendeződhet a nyolc éve bezárt Átrium mozi helyzete is, amely több sikertelen pályázat után egy-másfél hónapon belül hivatalosan is új tulajdonoshoz kerülhet. A főváros tulajdonában lévő, 75 éves, műemlék jellegű létesítmény a jövőben is kulturális központként - moziként, színházként, esetleg kiállítóteremként - működik tovább.

A dollár verhetetlennek látszik

Nincs valós alternatíva a dollárral mint tartalék valutával szemben - állítja a Moody's hitelminősítő, amely, részben emiatt, annak ellenére tartja az Egyesült Államok adósságának AAA besorolását, hogy a költségvetés hiánya idén a tavalyi négyszeresére nőhet. Az állami bankmentő lépések és ösztönző csomagok miatt idén 1,85 ezer milliárd dollárra nő az USA költségvetési hiánya, ami abszolút rekordnak számít az ország történetében. Részben erre hivatkozott a világ első és harmadik legnagyobb valutatartalékával rendelkező Kína és Oroszország, amelyek egyrészt devizatartalékaik diverzifikálását tervezik, másrészt az elmúlt hónapokban felvetették egy új tartalék valuta bevezetésének lehetőségét. Pierre Cailleteau, a Moody's kockázatkezelő részlegének vezetője szerint azonban az USA adósságbesorolása még akkor is tartható lenne, ha a tartozás elérné a GDP 100 százalékát. A Moody's számításai szerint egyébként ez az arány 59,9 százalékot tehet ki 2009-ben. Barack Obama azt ígéri, elnöki ciklusa végére felére csökkentik a most megugró költségvetési hiányt.

Brutális influenzajárványt jósol a Világbank

Az új típusú influenza legalább olyan komoly gazdasági következményekkel járhat, mint amilyet az 1968-69-es hongkongi vírus, amely a becslések szerint a világgazdaság GDP-jének 0,7 százalékát kitevő károkat okozott - valószínűsíti tegnap kiadott jelentésében a Világbank. A H1N1 vírus akár 2,2 százalékkal is megkurtíthatja Mexikó második negyedéves GDP-jét, a helyi üzleti életre és az idegenforgalomra gyakorolt negatív hatása miatt. Utóbbi ágazat bevételei az elmúlt hónapokban 43 százalékkal estek, a légi utasok száma 80 százalékkal csökkent, a hotelek pedig alig 20 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek. A déli féltekén ráadásul most kezdődik az influenzaszezon, amely aztán az északi részekre is visszatér. Évente átlagosan 1,5 millió ember hal meg influenzában, amit az új típusú megbetegedés újabb 1,4 millió halálesettel növelhet. A járvány kitörése óta kilencven országból mintegy 52 ezer megbetegedést jelentettek, a halálos áldozatok száma 231.

Zöld jelzést kapott a Siemens

A következő három évben összesen 15 milliárd euró bevétel folyhat be a Siemens számláira a világ országaiban indított gazdaságélénkítő programoknak köszönhetően - közölte Európa legnagyobb gépipari vállalata. A Siemens vezetése az Egyesült Államokban, Kínában és Németországban számít a legnagyobb beruházásokra. Az összeg részben pótolja a válság miatt kieső bevételeket, ami stabilizálhatja a cég helyzetét - nyilatkozta Peter Löscher vezérigazgató. A pénz több mint 40 százaléka a környezetbarát technológiák terjedéséből és a zöld infra-struktúra fejlesztéséből folyhat be, így középtávon ez az ágazat lehet a Siemens növekedésének motorja. Az elmúlt pénzügyi évben a zöld portfólió - szélerőművek, gőzturbinák, víztisztító technológiák és füstfilterek előállítása - 19 milliárd eurót hozott a vállalatnak, ami a teljes forgalom csaknem negyede. A cég 2011-ig 25 milliárd eurót kíván invesztálni környezetbarát technológiái fejlesztésébe. A sokat ígérő kilátások ellenére a Siemens szeptemberben végződő pénzügyi éve harmadik és negyedik negyedében még teljesítményének visszaesésére számít.

Brüsszel kényelmes, óvatos munkavégzésre ösztönöz

Sikeresnek ítéli a brüsszeli adminisztrációban dolgozó magyarok munkáját Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa, aki vállalkozott arra, hogy saját munkáját és Magyarország EU-ban töltött első öt évét is értékelje lapunknak.

Felülreprezentáltak a magyarok

Kiemelkedően sikeresek a Brüsszelben dolgozó magyarok - mondta el a Napinak Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának stratégiai igazgatója. A bizottságban jelenleg mintegy 550 magyar dolgozik köztisztviselőként, közülük több mint 300 fő úgynevezett AD-kategóriás állásban, vagyis tisztviselői beosztásban, a többiek adminisztratív, asszisztensi munkakörben (AST-besorolás). A legmagasabb szinteken a legkirívóbb felülreprezentáltságunk: két főigazgató-helyettessel és nyolc igazgatóval a több mint 38 milliós népességű Lengyelországgal teljesítünk egy szinten. Az Európai Parlament adminisztrációjában összesen mintegy 100 fő képviseli hazánkat, de dolgoznak magyarok a tanács főtitkárságán, a régiók bizottságában, a gazdasági és szociális bizottságban, valamint az Európai Bíróságon is, az összlétszám ezer fő körül alakul. A magyarok kezdetektől fogva sikeresen pályáznak, az új tagállamiság semmilyen szinten nem jelent hátrányt - teszi hozzá Szűcs. A 2004-ben csatlakozottak képviselete az alacsonyabb szintű pozíciókban arányos, míg a közép- és felsővezetői szintekre egyelőre nem jellemző. A huszonhét tagállam ügyeivel foglalkozó huszonötezer fős bizottsági apparátus viszonylag kicsi, a bürokráciát illető mind gyakoribb kritikák ellenére nem csökkenteni, éppen növelni kellene a létszámot, hiszen a nemzeti közigazgatásokhoz képest itt jóval nagyobb az egy főre háruló felelősség - állítja Szűcs Tamás, hozzátéve, ennek nincs esélye, hiszen a tanács a létszám stabilizálására törekszik és több éve létszámstop van érvényben.

Nem kell az orosz bolt a franciáknak?

Felfüggeszti az orosz Seventh Continent szupermarket-hálózat felvásárlására vonatkozó tárgyalásait a legnagyobb európai kiskereskedelmi lánc, a Carrefour SA - értesült a Vedomosztyi című orosz napilap. A két fél között már 45 napja húzódik az egyeztetés, az elemzők pedig május végére várták az akvizíció bejelentését. Meg nem nevezett befektetői forrásokra hivatkozva az újság már az üzlet meghiúsulásáról ír - a bizonytalanságot fokozza, hogy az érintettek közül senki nem nyilatkozik. Az orosz hálózat piaci értéke jelenleg mintegy 21 milliárd rubel (673 millió dollár) - miután árfolyama az idén eddig 47 százalékkal emelkedett -, papírjainak 75 százaléka fölött 2007 óta a Deutsche Bank AG rendelkezik, mert ez annak az 560 millió dolláros hitelnek a fedezete, amelyet a német pénzintézet nyújtott a jelenlegi tulajdonos Alekszandr Zsanadvorovnak, hogy az partnerétől meg tudja venni részesedését. Az ügylet meghiúsulása azért is meglepetés lenne, mert az Európán kívül Közép- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is jelen lévő Carrefour hosszú távú célja, hogy Oroszország egyik vezető kiskereskedelmi láncává váljék. A feltörekvő országok sorában Oroszország India után a második legvonzóbb befektetési célpont: a Renaissance Capital becslése szerint a tavalyi 28 százalék után a 13,9 ezer milliárd rubeles (446 milliárd dollár) orosz kiskereskedelmi piac az idén 11 százalékot nőhet. A Carrefour tegnap nyitotta meg első saját üzletét az országban, és Moszkva után az ország déli és középső részében készül még az idén megjelenni.

Rendszerváltás a Londoni Magyar Filmfesztiválon

Tizenegy filmmel és számos kísérő rendezvénnyel várja a látogatókat a június 23-án kezdődő Check the Gate Londoni Magyar Filmfesztivál. Az egyhetes fesztiválon a húszéves évforduló apropóján az idén a rendszerváltás lesz a kiemelt téma; a játékfilmes program többek között Szabó István, Makk Károly, Jancsó Miklós, Tarr Béla, Fonyó Gergely és Török Ferenc klasszikussá vált munkáival igyekszik bemutatni az 1989 előtti és utáni világot. Egyebek közt A tanú, a Moszkva tér, a Sose halunk meg és a Szerelem című filmeket vetítik le - ismertette a Napinak a programot Takács Ildikó, a fesztivált szervező Londoni Magyar Kulturális Központ (LMKK) igazgatója. A filmek mellett korabeli reklámokat és dokumentumfilmeket is megtekinthetnek az érdeklődők, a június 25-i szakmai napon pedig szakértők angol filmesekkel beszélgetnek a hazai filmgyártás jelenlegi helyzetéről, a brit-magyar szinergiákról, az együttműködési lehetőségekről. A húsz évvel ezelőtti hangulatot megidézendő a HVG és az MTI jóvoltából egy plakát- és egy fotókiállítás is színesíti a programot. A fesztivál védnöke David Korda, a magyar producerkirály, Korda Sándor unokaöccse.