Az Európai Unió állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy 2010-ig 700 ezer új kutatói munkahelyet teremtenek az EU-ban. Ez nemcsak a költségvetési finanszírozású munkahelyek gyarapítását, hanem a magánszférában, a vállalkozásoknál tevékenykedő tudósok létszámának növelését is jelentené. Mindehhez hozzájárulhat az is, hogy megkönnyítenék a nem EU-tagállamokból származó tudósok munkavállalását, letelepedését.
Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az EU Tudományos Tanácsának tagja ezzel kapcsolatban a NAPI Gazdaságnak elmondta: ambiciózus terveket tűzött ki maga elé az unió, hiszen a közösség szeretné a k+f kiadásokat átlagosan a GDP 3 százalékára növelni. Magyarországon ez az arány jelenleg 1 százalék körüli, s Kroó szerint nem valószínű, hogy 2010-re elérhető nálunk a 3 százalékos „álomhatár”. Az USA-ban a kutatás-fejlesztési kiadások aránya már most majdnem ekkora, 2,9 százalék, az EU ezért tartja fontosnak e hányad elérését.
Kroó szerint ha az unió megerősíti a tudományos szférát, arra Magyarországnak is reagálnia kell. Amennyiben ugyanis az EU is „beindítja az agyelszívást”, akkor még nehezebb lesz itthon tartani a szakértőket, tudósokat, pedig Magyarországon a tudósok aránya így is az EU-átlag alatt van. A magyar tudósok száma egyébként 20 ezer körül mozog, ami jóval kevesebb, mint a feleakkora népességű Finnországban, ahol hatvanezren dolgoznak a szférában – a finn kutatók egyharmadát egyetlen magáncég, a Nokia foglalkoztatja.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben a magyar költségvetés növekvő arányban költött kutatásra és fejlesztésre. Idén pedig létrehozták az innovációs alapot, amely a vállalati befizetésekből finanszírozza a kutatások egy részét. Mindez azonban összességében 2004-ben megtorpant, és csökkentek a k+f-re fordított állami források.
Szegő Miklós Iván