Szegő Miklós Iván

Új nemzetközi ügyvédi iroda Magyarországon

Szövetségre lépett a Salans valamint a Szabó, Kővári, Tercsák és Társai ügyvédi iroda.

Hipermodern edzőközpontot épít Abramovics a Chelsea-nek

Roman Abramovics, az orosz olajmágnás – aki a Szibnyefty cég meghatározó tulajdonosa, s egyben a szibériai Csukcsföld kormányzója –, bejelentette: újabb összeget invesztál az angol premier ligában szereplő futballklubba, az általa birtokolt Chelsea-be. Az orosz befektető megjelenése óta „Chelski”-nek is gúnyolt együttesre becslések szerint 200–250 millió fontot költött eddig Abramovics, aki most újabb 20 milliót szán a csapatra. Tervei szerint hipermodern edzőközpontot építenének ki a Nagy-London közelében lévő Surrey megye Cobham nevű településén. A cobhami sportkomplexum egy 3338 négyzetméteres ingatlanon valósulhat meg, ahol jelenleg is áll egy bontásra váró épület. Az új sportkomplexumban a felnőtt és az utánpótlás csapatok egyaránt gyakorolhatnak. Állítólag a centrum nincs messze a profi labdarúgók otthonától sem, tehát a közlekedés szintén nem okozhat gondot. A központban több kisebb pálya (összesen tizenöt) is létesül majd, amelyek közül három alulról fűthető. Más egységeket, így például az egészségügyi és rehabilitációs központot a föld alatt, egy bunkerban helyezik el, s a bázist még egy árok is körülveszi majd. Mindennek nyomán a Chelsea játékosai 2006-2007 táján vehetik birtokba az új létesítményt. Abramoviccsal kapcsolatos az a hír is, miszerint nemrégiben az UEFA vizsgálatot indított, vajon nem sérti-e az Európai Labdarúgó Szövetség szabályait az, hogy az orosz mágnás olajcége, a Szibnyefty 30 millió fontos szponzorálási szerződést kötött a CSZKA Moszkva futballcsapatával. Mint utóbb kiderült, a támogatás formailag nem sérti a szabályokat, hiszen Abramovics csak az egyik részvényes – a sok közül – a Szibnyeftyben, az olajcég pedig nem tulajdonosa az orosz klubnak, így semmilyen adminisztratív akadálya nem lehet a szponzorálásnak.

Szakadás előtt a növényvédőszer-ipar

A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) keretében működő Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) a legutóbbi időkig az ágazat szinte összes szereplőjét, azaz a hazai értékesítés 95 százalékát lefedő cégeket tömörítette. Az elmúlt hónapokban azonban szakadás következett be a hazai gyártók és a külföldi importőrök között. Hamarosan kilép a Maveszből a NISZ, önálló érdekképviseletet hozva létre, Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) néven. Ezzel szemben a hazai gyártókat tömörítő Magyar Növényvédőszer-gyártók Szövetsége (MNGYSZ) továbbra is a Mavesz keretein belül tevékenykedik. (Erről megkérdeztük volna az MNGYSZ vezetőjét, ám ő többszöri megkeresésünk ellenére sem állt rendelkezésünkre.) Toronyi Oszkárné, a jelenleg még NISZ-ként működő másik szervezet szaktitkára lapunknak elmondta, hogy az újonnan alakuló szervezet nem kizárólag az importőröket tömöríti, hanem a hazai gyártók egy részét is tagjaik között tudja. A szakadást elsősorban azzal magyarázta, hogy Magyarország EU-csatlakozásakor azonnali hatállyal alkalmazni kellett a 2076/2002 számú brüsszeli rendeletet, amely számos hatóanyag felhasználási lehetőségét visszavonta az Európai Unióban. Ezek közül Magyarországon többet is gyártottak és e vállalkozások létét veszélyeztette ez a gyökeres váltás. Az érintett hazai gyártók emiatt erős lobbizásba kezdtek. Nem is sikertelenül, mivel így folytatódhat számos magyarországi termék előállítása, olyan készítményeké is, amelyek a nyugati gyáraknál már kifutóban lévő termékeknek számítanak, de a környezetre nem jelentenek a többi szernél nagyobb veszélyt. Az ebből adódó konfliktusok osztották meg a hazai szakmai szervezetet, ezért alakult ki két szövetség - magyarázta a NAPI Gazdaságnak a szaktitkár. Ugyanakkor a megosztottság hátterében az is meghúzódhat, hogy számos nagy világcég az utóbbi időben jelentősen fokozta Magyarországra irányuló exportját, így a hazai piacon egyre nagyobb részesedésre tett szert, ami szintén kiélezhette az ellentéteket a növényvédő szerek forgalmazói és gyártói között.

Tőzsdére menne az Őrmester

Tőzsdei bevezetésre készül az Őrmester Vagyonvédelmi Kft., amely ezt a lépést legkorábban a következő 3-5 évben, legkésőbb pedig 6-8 esztendő múlva tervezi. A társaság forgalma tavaly 1,23 milliárd forint volt, ami a cég vezetői szerint még nem elég ahhoz, hogy kilépjenek a börzére. Viszont e szempontból biztató, hogy az idei tervek már 1,7 milliárdos árbevételről szólnak, 125 milliós nyereséggel párosulva. A társaságnak még más feltételeket is teljesítenie kellene a tőzsdére menetelhez, ugyanakkor a részvénytársasággá alakulás hamarosan napirendre kerül a vagyonvédelmi vállalkozásnál. Az Őrmester egyik fő tulajdonosa Kincs István elnök, s a cégben további 12 magánszemély - köztük három egyenruhás biztonsági őr - is részesedéssel rendelkezik. A cég ügyvezető igazgatója, Vida Mihály elmondta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy a társaság tovább terjeszkedik a regionális piacokon, vagyis Szerbia és Montenegró, illetve Szlovákia után megalapították romániai leányvállalatukat is. A szlovák leányvállalat időközben felvásárolt egy másik felvidéki társaságot, így északi szomszédunknál már nemcsak a hagyományos, „szerves fejlődés” révén, hanem akvizíciókkal is terjeszkedik a magyar vagyonbiztonsági cég. Vida beszámolt további terveikről is: így például jelenleg a piackutatás zajlik Szlovéniában és Horvátországban. E két országban készítik elő ugyanis a cég megjelenését. Az ügyvezető igazgató szerint kezdetben általában a magyarlakta területeken terjeszkednek (a szomszédos országokban), azután igyekeznek kiépíteni a további üzleti kapcsolatokat. Pozitív példaként említette, hogy egyik szlovákiai megbízójuk olyan jó tapasztalatokat szerzett, hogy immár a vállalat magyarországi leánycége is az Őrmester Kft.-től rendelte meg a vagyonbiztonsági szolgáltatásokat. Az ügyvezető a NAPI Gazdaság kérdésére üdvözölte azt a kormányzati törekvést, miszerint akár már jövőre újraszabályoznák a biztonsági őrök munkavégzésének feltételeit. Így önfoglalkoztatóvá válhatnak a vagyonőrök, ami a jelenlegi egyéni vállalkozói státus és a más ágazatokban megszokott főállás közötti átmeneti megoldást jelentené. Így például az őrök baleset-biztosítását a nekik munkát adó cégnek kellene fizetnie, maximálnák a munkavégzés időtartamát, és fizetett betegszabadságot is kapnának a biztonsági emberek, de egyéni vállalkozókénti foglalkoztatásukat bizonyos esetekben engedélyezné az állam.

Jelentős beruházások mellett alig nő a termelés

A magyarországi vegyipar teljesítménye igen furcsa képet mutat. A kereskedelmi tevékenység ugyan megélénkült, de az export-import-egyenleg passzívumot mutat. Más oldalról nézve: a beruházások dinamikusan növekednek, ám a termelés néhol inkább csak stagnál.

Tavaly 11 százalékkal emelkedtek a bérek

A vegyipar a teljes hazai iparon belül a kevésbé létszámigényes ágazatok közé tartozik. A szektor tavaly az iparban dolgozók 9,6 százalékát foglalkoztatta. Mindez azt jelenti, hogy közel 77 ezren végezték munkájukat az ágazatban. A létszám - összefüggésben az új technológiák bevezetésével - hosszabb idő óta folyamatosan, éves szinten 1,0-1,5 százalékkal csökken, s növekedésére aligha lehet számítani - legalábbis a Magyar Vegyipari Szövetség szerint. Tavaly az átlagot meghaladóan fejlődő vegyianyag- és vegyitermék-gyártás területén mégis volt létszámbővítésre lehetőség, a másik két alszektorban - a kőolaj-feldolgozásban, illetve a műanyag-feldolgozásban és gumigyártásban - viszont csökkent a létszám. A vegyipari átlagkereset - a termelés növekedésének alacsonyabb szintje ellenére - 2003-ban 10,8 százalékkal emelkedett. (Ez magasabb, mint a versenyszféra átlagosan 8,9 százalékos bővülése.) A vegyiparban dolgozók bruttó 179 ezer forintos átlagkeresete - az ipar egyes ágazataihoz mérve, illetve a nemzetgazdaság egészét tekintve - viszonylag magas. Ennél nagyobb értéket csak a pénzügyi szektorban, illetve a közigazgatásban dolgozók esetében regisztráltak a statisztikusok.

Tőzsdére készülnek a vagyonőrök

Az Őrmester Kft. 3-5, vagy 6-8 éven belül tőzsdére szeretne menni.

Internetes állásbörzébe szállt be a Springer

A német Axel Springer Verlag AG 49,9 százalékos részesedést szerzett a norvég érdekeltségű Stepstone Deutschland AG-ben. A Stepstone állítása szerint a második legnagyobb cég, amely internetes állásbörzét üzemeltet Németországban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzője szerint a Springer lépésével stratégiai szövetség alakulhat, ami az álláshirdetések jobb médiapiaci megjelenését is eredményezheti. Az együttműködés alapja egy közös adatbank létrehozása lenne, amely minden nyomtatott és online-sajtótermékre kiterjedne - közölte a Springer. Az állásbörzével ezentúl olyan német lapok internetes honlapjai is együttműködnek majd, mint a Hamburger Abendblatt és a Berliner Morgenpost. A norvég anyavállalat adatai szerint a Springer hétmillió eurót fizetett készpénzben a német Stepstone-leány kisebbségi részesedésének megszerzéséért. További hétmillió eurót ad a médiakonszern indirekt sajtópiaci szolgáltatások révén. Ez egyfajta barterüzlet, hiszen a Springer így megjelenést biztosít a Stepstone-nak saját lapjaiban. A norvégok közlése szerint az állásközvetítő profitot termel és pozitív cash-flow-val rendelkezik, pontos számokat azonban nem adtak meg eredményeikről.

Négy új magyar OBI-áruház decemberig

Az év végéig négy új áruházat nyit a német érdekeltségű OBI barkácsáruházlánc Dunaújvárosban, Szolnokon, Budapesten és Tatabányán. Ezzel a cég – reményei szerint – magyarországi piacvezetővé válhat a szektorban. A Tengelmann-csoporthoz tartozó lánc az utolsó lezárt üzleti évében 34,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított. Az új áruházak közül a tatabányai beruházás értéke eléri a 2,5 milliárd forintot.