Szegő Miklós Iván

Az ingatlanárak csökkenésére figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap, az IMF arra figyelmeztet, hogy az ingatlanárak növekedésének lassulásához vezethet a kamatok emelkedése a világ legnagyobb gazdaságaiban. A kamatok szempontjából legkockázatosabb, legérzékenyebb ingatlanpiacok közé a leggazdagabb országok tartoznak, ezekben az államokban ugyanis az ágazat komoly növekedést regisztrálhatott az elmúlt években. Így például a lakóházak, lakások értéke legalább 50 százalékkal növekedett Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Írországban és Ausztráliában. Az IMF most arra figyelmeztet, hogy az efféle értéknövekedés nehezen igazolható, s az árak könnyen csökkenésnek indulhatnak, így a világgazdaság is kárát láthatja majd ennek a tendenciának. A Nemzetközi Valutaalap közgyűlése elé kerülő World Economic Outlook (Világgazdasági kilátások) részét képező mostani jelentés megállapítja: a magasabb kamatlábak fenyegetése áresést válthat ki az említett négy országban. Ugyanakkor az IMF hangsúlyozza: míg Nagy-Britanniában az árak csökkenése sem kizárt, az Egyesült Államokban mindössze az árnövekedés megtorpanására lehet számítani. A BBC mindennek kapcsán emlékeztet arra, hogy az USA jegybankja szerepét betöltő Fed legutóbb negyed százalékponttal, 1,75 százalékra emelte az irányadó kamatlábakat, s ez az idén immár a harmadik ilyen lépése volt a Federal Reserve-nek. A Bank of England tavaly november óta még radikálisabb lépésekre szánta el magát: összesen ötször emelte a kamatokat, legutóbb például augusztusban. Az angol jegybanknál most 4,75 százalékos az irányadó kamat.

Majdnem magyarországi árak az erdélyi nagyvárosokban

Az erdélyi, partiumi ingatlanárak ma már közelítik a magyarországi színvonalat, legalábbis a városokban. A falvakban és kistelepüléseken viszont sokkal olcsóbban lehet telkekhez, hatalmas házakhoz jutni.

Maradnak az off-shore cégek 2005 után is?

Magyarországon a jövő év végén megszűnik az off-shore cégek státusa, a továbbiakban nem működhetnek olyan vállalkozások nálunk, amelyek tényleges tevékenységet nem végeznek, és így csupán 4 százalékos társasági adót kell fizetniük. A 2005. december 31-éig működő speciális vállalkozások ennek ellenére várhatóan nem fogják nagy számban elhagyni az országot – ez a véleménye legalábbis Rybaltovszki Péternek, a Crystal WorldWide Limited ügyvezető igazgatójának. Az off-shore cégek alapításával és adótervezéssel foglalkozó társaság vezetője úgy véli, hogy Magyarország előnyös kétoldalú megállapodásai, illetve a jogdíj- és kamatbevételek kedvező adózási szabályai elősegíthetik a különböző off-shore cégek itt maradását. Mindezt arra alapozza a menedzser, hogy nálunk 4 százalékos adó terheli az off-shore cégeket (ez év óta, korábban három volt), s itthon olyan vállalkozások telepedtek meg elsősorban, amelyek jogdíj- és kamatügyletek lebonyolítására szakosodtak. Ezeknek a tranzakcióknak az adózása a jelenlegi törvények szerint „nem off-shore” cégek esetében is lehet 8 százalékos. A 2005-ben kifutó off-shore kedvezményeket ellensúlyozhatja, hogy a nemzetközi jogdíjak átutalását és a kamatkifizetéseket alacsonyabb adózási sávba helyező jogszabályok továbbra is vonzóvá tehetik Magyarországot. Ennek lényege az, hogy a jogdíjak és a kamatok mozgását Magyarország több mint ötven országgal megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei könnyítik meg. Így például azok a cégek, amelyek hasonló tranzakciókat hajtanak végre, csak a szokásos társasági adó felét, vagyis 8 százalékot kötelesek megfizetni. Ennek megfelelően, ha valaki eddig olyan off-shore céget működtetetett, amely szellemi termékek jogdíját vagy nagyobb pénzösszegek kamatait kezelte, akkor mindössze négy százalékkal nagyobb közterheket kell vállalnia 2006-tól, s ez nem akkora emelkedés, ami egy jól bejáratott adóminimalizálási rendszert felborítana – vélekedik Rybaltovszki. Ha valaki azonban nem Magyarországon akar off-shore céget a jövőben, akkor különböző lehetőségek között választhat. A legolcsóbb off-shore társaságokat Panamában és a Brit Virgin-szigeteken lehet bejegyeztetni, tehát a karibi térségben – mondta el a NAPI Gazdaságnak Hidvégi János, az ILS (International Legal Services) Kft. igazgatója. Panamában például 1700 dollárért bejegyzik az efféle cégeket, de e vállalkozások presztízse természetesen sokkal kisebb, mint például a tizenötször drágábban létrehozott svájci megfelelőiké. Igaz, Svájcban sokak szerint nincsenek off-shore cégek, de a kantonális adórendszer számos „finomságot” tesz lehetővé, ezért aztán a szakértők változatos konstrukciókat ajánlanak. Európai országokban azért érdemes egyébként ilyen adótervezési szempontból kedvező társaságokat alapítani, mert ezek rendelkeznek adószámmal, megkövetelik tőlük a könyvvitelt, a könyvvizsgáló alkalmazását, vagyis nem okozhat gondot a tőlük származó számla befogadása. A karibi térségben viszont azoknak ajánlatos továbbra is off-shore céget működtetniük – magyarázták a szakértők a NAPI Gazdaságnak –, akik az anonimitásukat akarják megőrizni, bár ez sem a hatóságok előli bujkálást segíti elő, hanem a „civil” érdeklődőket tarthatja távol.

Rendőri vezetőkre vallott Kulcsár Attila

Az Országos Rendőr-főkapitányság több vezetőjére tett terhelő vallomást Kulcsár Attila, a brókerbotrány főszereplője. A Magyar Nemzet (MN) szerint a rendőrök különböző szívességeket tettek Kulcsárnak, aki erről részletesen beszámolt az ügyészségnek. Kulcsár vádjait az országos rendőrfőkapitány csütörtökön cáfolta. Bene László vezérőrnagy – aki alig egy hete irányítja a rendőrséget – hangsúlyozta, hogy jogi lépéseket fontolgatnak az újságcikk kapcsán, amely bizonyítékok nélkül vádolja meg a bűnüldöző hatóság legfelsőbb szintű vezetőit. Bene szerint felmerülhet: a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának felderítő munkája is szükségessé válhat, hogy kiderüljön, közreműködött-e a testületek bármely tagja a vallomás nyilvánosságra hozásában. A vezérőrnagy beszélt munkatársaival, akik szerint minden valóságalapot nélkülöz az MN cikke, s ezért Bene László „pillanatnyilag nekik hisz”. A tábornok hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, s Kulcsár Attila vallomásának megítélésekor figyelembe kell venni: súlyos büntetés fenyegeti a szóban forgó személyt. Kulcsárt esetleg a későbbi – az eljárás bírói szakaszában valószínűsíthető – kedvezmények elnyerése is motiválhatta. A rendőrség egyébként nem rendelkezik a vallomás jegyzőkönyvével, a dokumentumot csak az ügyészség és Kulcsár védőügyvédje ismerheti.

Folytatódik a Józsefváros rehabilitációja

Józsefváros önkormányzata eladja a Dobozi utca 41. szám alatti épületét, a vevőnek le kell bontania a házat és újat kell emelnie.

Szeged Rózsadombján vevőre vár egy 13 hektáros telek

Szeged egyik legértékesebb részén kínál eladásra az önkormányzat egy 12,7 hektáros területet, ahol társasházak, sorházak és családi házak építhetők. Az újszegedi ingatlan alapára nettó 507,8 millió forint.

Az Alkotás Pointot 62 millió euróért adták el

Összesen csaknem 130 millió eurót fektet be magyarországi ingatlanokba az idén a német SachsenFonds, amely korábban a Skanskától 67,5 millióért megvette a Science Parkot, most pedig az AIG/Lincolntól 62 millió euróért az Alkotás Pointot szerezte meg.

Tilalom a horvát tengerparton

A horvátországi ingatlanok iránt az utóbbi években megugrott a kereslet. Az apartmanházak, lakások és üdülők esetében azonban nem árt figyelni az új szabályokra. Így például a part menti övezetben immár tilos az új épületek felhúzása.

A hónap végétől kapható a magyar Glamour

Tovább bővül a női lapok piaca Magyarországon, mivel szeptember 28-án megjelenik egy új divatmagazin, a 18--35 közötti korosztályt megcélzó Glamour - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Maróy Krisztina, az újság főszerkesztője. Maróy szerint a Glamour Lengyelországban és Oroszországban már közvetlenül a bevezetése után nagy sikert aratott. Az orosz kiadásnak például már az első számát is teljesen felszívta a piac. Magyarországon ennek megfelelően százezres nyomott példányszámmal jelennek majd meg. Maróytól megtudtuk, hogy a Glamour eddig minden piacon megelőzte a versenytársait. (Magyarországon egyébként az első „valódi divatmagazin” - a kiadó szerint - a Glamour lesz, az eddigi lapok inkább életmódmagazinnak minősíthetők.) Az újság úgynevezett premierlap, amely az igényes, jól szituált olvasókat célozza meg, s így is tulajdonképpen a Vogue nemzetközi magazin „kistestvérének” számít. A szintén a CNI tulajdonában lévő Vogue bevezetésére azonban a következő tíz évben nem lehet számítani, mert ennek az újságnak annyira exkluzív a közönsége, hogy a magyar piac alighanem képtelen lenne az eltartására. A Condé Nast International a világ egyik legismertebb kiadócsoportja, a Vogue és a Glamour mellett a Vanity Fairt és a GQ férfimagazint is ez a társaság adja ki. A CNI Magyarországon azért keresett licencpartnert, mert ezen a piacon eddig nem volt jelen. Az AS-M viszont jól ismeri a hazai közönséget, ezért adta el a licencjogot neki a CNI - tudtuk meg.