A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) keretében működő Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) a legutóbbi időkig az ágazat szinte összes szereplőjét, azaz a hazai értékesítés 95 százalékát lefedő cégeket tömörítette.
Az elmúlt hónapokban azonban szakadás következett be a hazai gyártók és a külföldi importőrök között. Hamarosan kilép a Maveszből a NISZ, önálló érdekképviseletet hozva létre, Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) néven. Ezzel szemben a hazai gyártókat tömörítő Magyar Növényvédőszer-gyártók Szövetsége (MNGYSZ) továbbra is a Mavesz keretein belül tevékenykedik. (Erről megkérdeztük volna az MNGYSZ vezetőjét, ám ő többszöri megkeresésünk ellenére sem állt rendelkezésünkre.)
Toronyi Oszkárné, a jelenleg még NISZ-ként működő másik szervezet szaktitkára lapunknak elmondta, hogy az újonnan alakuló szervezet nem kizárólag az importőröket tömöríti, hanem a hazai gyártók egy részét is tagjaik között tudja. A szakadást elsősorban azzal magyarázta, hogy Magyarország EU-csatlakozásakor azonnali hatállyal alkalmazni kellett a 2076/2002 számú brüsszeli rendeletet, amely számos hatóanyag felhasználási lehetőségét visszavonta az Európai Unióban. Ezek közül Magyarországon többet is gyártottak és e vállalkozások létét veszélyeztette ez a gyökeres váltás. Az érintett hazai gyártók emiatt erős lobbizásba kezdtek. Nem is sikertelenül, mivel így folytatódhat számos magyarországi termék előállítása, olyan készítményeké is, amelyek a nyugati gyáraknál már kifutóban lévő termékeknek számítanak, de a környezetre nem jelentenek a többi szernél nagyobb veszélyt. Az ebből adódó konfliktusok osztották meg a hazai szakmai szervezetet, ezért alakult ki két szövetség - magyarázta a NAPI Gazdaságnak a szaktitkár.
Ugyanakkor a megosztottság hátterében az is meghúzódhat, hogy számos nagy világcég az utóbbi időben jelentősen fokozta Magyarországra irányuló exportját, így a hazai piacon egyre nagyobb részesedésre tett szert, ami szintén kiélezhette az ellentéteket a növényvédő szerek forgalmazói és gyártói között.
