A hazai vegyipar jelentős része külföldi befektetők kezében van, s a meghatározó magyar vállalatok is a nemzetközi erőviszonyokhoz kénytelenek alkalmazkodni. A legnagyobb kérdés éppen ezért vegyipari szakmai körökben az, hogy mi történik a következő időkben az olaj- és gáziparban, vagyis mi lesz a Mollal és a BorsodChemet irányító csoportosulással. A Mol sokkal inkább belátható pályán mozog, de természetesen a gázüzletág eladása körüli kérdések és a regionális fúziók lehetősége még nagyban kihathat a legnagyobb magyar vállalat helyzetére.
A Mol regionális politikája nagyban befolyásolhatja ugyanis petrolkémiai leányvállalatának, a TVK-nak a jövőjét. Ha a Mol irányítójává válik egy közép-európai nagyobb cégcsoportnak, akkor a TVK is hosszú távra stabilizálhatja piaci pozícióját. Ha nem, akkor viszont a nemzetközi tényezők válnak döntővé, amelyek természetesen teljesen kiszámíthatatlanok - vélik vegyipari elemzők. A Mol kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a cég jó üzleti eredményei ellenére a kőolajipar főbb mutatószámai 2002-höz viszonyítva visszaestek tavaly: összehasonlító áron a termelés és az értékesítés is közel 10 százalékkal csökkent - legalábbis a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) adatai szerint. A visszaesés oka döntően a hazai kiskereskedelmi üzemanyag értékesítéscsökkenése (a környező országokhoz képest magasabb jövedéki adók miatt), továbbá az ipari földgáz eladásának 9 százalékos mérséklődése volt.
Annyi bizonyos azonban, hogy a világtendencia a vegyiparban is ugyanaz, mint a többi szektorban: a gyártás, a termelés egyre inkább Ázsia felé tolódik el, s egyre inkább kivonul Nyugat-Európából. Hogy ebben a folyamatban Magyarország átmeneti stáció-e vagy tényleg gyökeret is verhetnek itt újabb beruházások, azt most nehéz lenne eldönteni - vélekednek a szövetségnél. Ugyanis vannak jelek arra, hogy nálunk is érdemes bizonyos fejlesztéseket végrehajtani, minthogy a tendencia ugyan a tőke keleti irányú mozgása, de ez kedvező is lehet Magyarország számára (Nyugat-Európa után régiónk általában a következő állomás a beruházások színhelyének kiválasztásakor).
Jól bizonyítja ezt, hogy 2003-ban a vegyipari beruházások értéke 238 milliárd forint (938 millió euró) volt nálunk, ami az iparban végrehajtott beruházások közel 23 százalékát tette ki - a Mavesz szerint. Az előző évhez viszonyítva az invesztíciókra fordított összeg folyó áron több mint 50 százalékkal nőtt. A beruházások döntően a műanyagalapanyag- és késztermékgyártásra, a kőolaj-feldolgozásra, illetve a gyógyszeripari ágazatokra koncentrálódtak. A vegyipar legjelentősebb beruházásai a petrolkémia és a kapcsolódó műanyagalapanyag-gyártás területén megindított projektek.
Ha a beruházásokon túl is tekintenünk, akkor kevésbé kedvező a helyzet: a statisztikák szerint 2003-ban a hazai vegyipar teljesítménye csak kismértékben javult, termelése mindössze 1,6 százalékkal emelkedett. A folyó áron mért termelési érték 1850 milliárd forint (7,3 milliárd euró) volt. Szerény mértékű növekedést mutat az értékesítés is (0,9 százalék), amely az 5,2 százalékos exportbővülés eredménye, hiszen a belföldi értékesítés 2002-höz mérve 2,7 százalékkal csökkent.
Ami a vegyipar termelési volumenét illeti, ez 2003-ban az ipar átlagát meghaladó mértékben, 7,6 százalékkal emelkedett. A termelés változása az egyes szakágazatokban jelentősen eltérő. A kulcságazatnak számító gyógyszergyártás 21,5 százalékkal bővült, a növényvédő szerek 27,9 százalékkal, a háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek előállítása pedig 14,2 százalékkal növekedett. Ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent a vegyi szálak, a szerves vegyi anyagok, illetve a műtrágyák termelése. Az évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújtó műanyagalapanyag-gyártás növekedése megtorpant, a termelés értéke összehasonlító áron 3,3 százalékkal csökkent.
A műanyag termékek (nem az alapanyagok) előállítása az utóbbi években a teljes vegyipar leggyorsabban fejlődő területe volt. A termelés - az előző évinél mérsékeltebb ütemben ugyan, de - továbbra is bővült, méghozzá 4,5 százalékkal, és jelentősen, 8 százalékkal nőtt a belföldi értékesítés volumene is. Ugyanakkor az export csökkent. Megtorpant a gumiipari szakágazat évek óta megszokott növekedése. 2003-ban az export még emelkedett (1,6 százalékkal), a belföldi értékesítés jelentős visszaesése miatt viszont a termelés 1,7 százalékkal elmaradt az előző évitől.
Szegő Miklós Iván