Tőzsdei bevezetésre készül az Őrmester Vagyonvédelmi Kft., amely ezt a lépést legkorábban a következő 3-5 évben, legkésőbb pedig 6-8 esztendő múlva tervezi. A társaság forgalma tavaly 1,23 milliárd forint volt, ami a cég vezetői szerint még nem elég ahhoz, hogy kilépjenek a börzére. Viszont e szempontból biztató, hogy az idei tervek már 1,7 milliárdos árbevételről szólnak, 125 milliós nyereséggel párosulva. A társaságnak még más feltételeket is teljesítenie kellene a tőzsdére menetelhez, ugyanakkor a részvénytársasággá alakulás hamarosan napirendre kerül a vagyonvédelmi vállalkozásnál. Az Őrmester egyik fő tulajdonosa Kincs István elnök, s a cégben további 12 magánszemély - köztük három egyenruhás biztonsági őr - is részesedéssel rendelkezik.
A cég ügyvezető igazgatója, Vida Mihály elmondta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy a társaság tovább terjeszkedik a regionális piacokon, vagyis Szerbia és Montenegró, illetve Szlovákia után megalapították romániai leányvállalatukat is. A szlovák leányvállalat időközben felvásárolt egy másik felvidéki társaságot, így északi szomszédunknál már nemcsak a hagyományos, „szerves fejlődés” révén, hanem akvizíciókkal is terjeszkedik a magyar vagyonbiztonsági cég.
Vida beszámolt további terveikről is: így például jelenleg a piackutatás zajlik Szlovéniában és Horvátországban. E két országban készítik elő ugyanis a cég megjelenését. Az ügyvezető igazgató szerint kezdetben általában a magyarlakta területeken terjeszkednek (a szomszédos országokban), azután igyekeznek kiépíteni a további üzleti kapcsolatokat. Pozitív példaként említette, hogy egyik szlovákiai megbízójuk olyan jó tapasztalatokat szerzett, hogy immár a vállalat magyarországi leánycége is az Őrmester Kft.-től rendelte meg a vagyonbiztonsági szolgáltatásokat.
Az ügyvezető a NAPI Gazdaság kérdésére üdvözölte azt a kormányzati törekvést, miszerint akár már jövőre újraszabályoznák a biztonsági őrök munkavégzésének feltételeit. Így önfoglalkoztatóvá válhatnak a vagyonőrök, ami a jelenlegi egyéni vállalkozói státus és a más ágazatokban megszokott főállás közötti átmeneti megoldást jelentené. Így például az őrök baleset-biztosítását a nekik munkát adó cégnek kellene fizetnie, maximálnák a munkavégzés időtartamát, és fizetett betegszabadságot is kapnának a biztonsági emberek, de egyéni vállalkozókénti foglalkoztatásukat bizonyos esetekben engedélyezné az állam.
Szegő Miklós Iván