Szegő Miklós Iván

A Belga snack Dél-Alföldön

Közel egymilliárdos, zöldmezős beruházással új üzemet épít Magyarországon a Vanreusel Snacks N.V. Az elsősorban pástétomokat és konyhakész érteleket gyártó belga cég telepének befogadására már csak három dél-alföldi városnak van esélye.

Csődbe ment a nagy hamburgi ingatlancég

Csődbe jutott egy nagy hamburgi ingatlancég, amely Németország-szerte hatvan nagyobb vagyonelemmel rendelkezik. A társaság tulajdonosai közül többen jelezték: megmentenék a bajba jutott Agivot.

Tényleg a magyarok találták ki a floppyt?

Régóta tudjuk, hogy mindent a magyarok találtak ki. Főleg a XX. században: az atombombát Szilárd Leó szabadalmaztatta, Neumann János a számítógép atyja, a Basic nyelvet Kemény János fejlesztette ki, a Wordöt Charles Simonyi dolgozta ki, de, hogy még a floppy is magyar invenció – nos, ezt aligha gondoltuk volna. Pedig így van, és a történet sajátosan magyar: a feltaláló, Jánosi Marcell ma kisnyugdíjas, a hetvenes években senki sem volt kíváncsi a találmányára, a nyolcvanas években pedig, amikor elkezdték gyártani, akkor nem szabadalmaztatták, így kedvére lophatta el bárki az ötletet. Története nem az egyetlen fél siker, amelyről beszámol a Magyar Design című album, amelyet az Octogon könyvek sorozatban jelentetett meg a Vertigo Kiadó. A Rubik-kockától kezdve az Ikarus-formatervekig számos világhírű termék sorsáról kapunk információt a kötetből, amely a két szerkesztő, Bojár Iván András (az Octogon című folyóirat főszerkesztője) és Vadas József (a Szalon című lap főszerkesztője) munkáját dicséri. Érdekes a két szerkesztő együttműködése, hiszen első pillantásra a magyar művészeti lappiacon nincs két egymástól ennyire eltérő folyóirat: a konzervatív Szalon és a modernista Octogon vezetői mégis remek szintézist alkottak. Szinte mindenki jól ismeri a Tungsram 1913-as plakátját, amely minden magyar plakátgyűjtő álma, népszerűsége évtizedeken, sőt, immár évszázadokon át vitathatatlan. Ugyanakkor a magasba tekintő nőalakot megformázó alkotó, Faragó Géza neve viszonylag ismeretlen, ő az a tervező-festő, akinek a munkáit sokan látták, de mégsem tudják, ki a tervező. A Kassák Lajos tipográfiai megoldásaira, az első Orion rádiókra, a Ganz gyár sínautóbuszaira a két világháború közti időszak designja közben csodálkozhatunk (ismét) rá, majd a szocializmus különböző évtizedeiből a Vénusz tévé, a Réka elemes bútor, a fakagylót idéző, „lyukas” Erika-fotel, a Pajtás fényképezőgép, a Csepel motor, az MK 27-es magnó sorolható mindennapi tárgyaink közé. Még inkább hozzászokhattunk a „négyes-hatos”, vagyis a nagykörúti villamosokhoz vagy a régi Ikarus buszokhoz, amelyek még ma is végigkísérik hétköznapjainkat, a világvárost építő budapesti városvezetés ugyanis képtelen volt 15 évvel a rendszerváltás után lecserélni ezeket. A kötet négy részéből a legutolsó a jelenkorral foglalkozik. Kiderül, hogy ma már nincs magyar formatervezési ipar. Gyártanak ugyan sokféle terméket a hazai üzemekben, de ezek nagyrészt külföldi tervezők munkáját dicsérik (vagy éppen siratják). Ma legfeljebb egy-egy külföldre vetődő vagy külföldi pályázatra dolgozó magyar designer képes feltűnő teljesítményekre. Ilyen az Alesi cég által felkért Ekler Dezső vagy éppen a cseh Skoda-gyárban dolgozó Kukorelli Péter. Ők reményt adnak arra, hogy a magyarok invenciója nem apadt el, csupán a megrendelések hiánya okozza azt az érzést, hogy a hazai formatervezők nem tudják kibontakoztatni tehetségüket.

Kábítószer-ellenőrzés a munkahelyen

Itthon egyelőre még szinte ismeretlen szolgáltatást vezetett be egy őrző-védő cég: igény esetén ügyfelei munkatársait rapid drogteszteknek veti alá, hogy megállapítsák, jelentenek-e kockázatot az adott vállalat, intézmény számára.

Visszaesett a fővárosi ingatlanindex

Nem túl kedvező a helyzet a fővárosi ingatlanpiacon. Némi pozitív elmozdulás csak a budai A kategóriás irodaházaknál látszik, ott némileg javult a kihasználtság.

Megújul a Lánchíd-palota

Négymilliárd forintot költ a vételár kifizetésével együtt a Lánchíd Palota Kft. a hasonló nevű épületre. A beruházó exkluzív irodaházat kíván kialakítani a Clark Ádám téren.

Milliárdokat költ városrehabilitációra a Belváros

A napokban adták át a forgalomnak a felújított Fehér Hajó utcát Budapest V. kerületében. A Szomory Dezső térhez kapcsolódó korszerűsítések keretében kiszélesítették a járdát és 771 négyzetméteren új díszburkolatot kapott a Fehér Hajó utca. (A korszerűsítés első ütemében a Szomory Dezső tér újult meg.) A 48,4 millió forint összértékű beruházást 10 százalékban önkormányzati forrásból, 90 százalékban pedig a fővárosi stratégiai alapból kapott pályázati támogatásból finanszírozta az V. kerület - mondta Steiner Pál, Belváros-Lipótváros polgármestere. A korszerűsítés harmadik üteme a Bárczy István utca burkolatcseréjével folytatódik. Ugyancsak Belváros-Lipótváros önkormányzatához kapcsolódó hír, hogy a kerületi lakásprogram második ütemében tíz új lakást adtak át, a folyamatban lévő, még e hónapban befejeződő harmadik ütem eredményeként összesen 29 lakás készül a Báthory, az Arany János és a Sas utcában. Ezeket funkcióváltás révén alakították ki a Belügyminisztérium által biztosított 270 milliós pályázati keret felhasználásával, és piaci alapú bérlakásokként adja bérbe az önkormányzat. A két ütemben elvégzett munka összesen 533 millió forintba kerül. A városrehabilitációs program keretében az idén szeptemberben adta át az önkormányzat a Molnár utca 31. alatti, teljesen felújított műemlék épületet, 146 millió forintos beruházással. Folyamatban van a Bástya utca 25. és a Ferenczy István utca 5. számú épület korszerűsítése, ez a két munka összesen 360 millió forintba kerül, s 2005 második felében fejeződik be. Emellett jövőre kezdődik a Nyáry Pál u. 8. szám alatti ház 120 millió forintos rehabilitációja. A Szerb utca 9. lakóépületét és a Szerb utca 11. üres telkét egy közös korszerűsítési projekt keretében kezeli az önkormányzat. Az üres telken is lakóépület épül majd kétszintes mélygarázzsal. A teljes projekt költsége eléri a 950 millió forintot. Steiner bejelentése szerint megvan a pénzügyi fedezet az Arany János u. 34. szám alatti műemlék lakóépület csaknem 900 milliós rehabilitációjára is.

Új ötletek és csődhelyzet a brit futballban

Igencsak meglepő megoldást választott költségvetése hizlalására a birminghami első ligás csapat, az Aston Villa (AV). A klub lesz ugyanis egy friss megállapodás értelmében a jamaicai válogatottak angliai bázisa. Erre szerintük azért volt szükség, mert a brit csapatok szinte képtelenek a Manchester United (MU) imázsával versengeni, a többi együttes közel sem ismert annyira a nagyvilágban, mint a Sir Alex Ferguson nevével fémjelzett társulat. Az Aston Villa jelenleg a hatodik az angol bajnokságban, de a márkaépítésre szüksége van külföldön is. Az sem véletlen, hogy a karibi és az ázsiai piacokra koncentrálnak: Birminghamben igen sok nyugat-indiai és indiai bevándorló él, akik máig erősen kötődnek szülőföldjükhöz. A megállapodást a Phil Smith, az Aston Villa – korábban a Tescónál dolgozó – marketingfőnöke magyarázta meg: az AV bevétele tavaly 45 millió fontot, vagyis 87 millió dollárt tett ki, ami a Manchester United forgalmának mindössze egynegyede, játékosaiknak csupán feleannyit képesek fizetni, mint az MU. Azt is megerősítette, hogy a klub további egyezményeket tervez az USA és India nemzeti tizenegyével is (ez utóbbiakat várhatóan jövőre jelentik majd be). Ennél sokkal komolyabb anyagi gondok jellemzik az Everton csapatát. Az utolsó pillanatban ugyanis meghiúsult támogatásba beszálló Fortress Sports Fund (FSF) invesztíciója, pontosabban a 12,8 millió fontos tranzakciót a befektető két héttel elhalasztotta. Mindez válságos helyzetbe juttatta a brit Premier League-ben szereplő együttest, minthogy az eddigi fő tulajdonos, a 72 százalékos befolyással rendelkező True Blue Holdings felszámolás alá került. Az FSF hátterében egy Svájcban élő bankár, Chris Samuelson áll, az általa vezetett konzorcium az Everton reményei szerint első lépésként 29,9 százalékos részesedést vásárolt volna a csapatban 12,8 millió fontért. Erről az Everton éves közgyűlésén született volna döntés – legalábbis az eredeti tervek szerint. Az előzetes remények egyébként még ennél is nagyobb ívű tranzakciót sejtettek: korábban az a hír járta, hogy az FSF az invesztíció második körében további 17,2 millió fontért megszerzi az Everton 50,1 százalékát. Samuelson mindenesetre azt állítja: megvan a pénz, de a tranzakciót jóváhagyni hivatott hatóságok kissé lassabbak a vártnál. Az Everton vezetősége nemcsak a csődhelyzet és a potenciális befektető megingása miatt került bajba. Bill Kenwright klubelnök alighanem kénytelen lesz azokra a nyugtalanító kérdésekre is válaszolni, hogy miért adta el Wayne Rooneyt, a fiatal sztárt a Manchester Unitednek. Az Evertonnál ugyanis azóta is vitatják Kenwright e döntését. Ugyanakkor Rooney eladása a mostani kínos helyzetben még jól is jöhet a csapatnak: a hírek szerint a játékosvásárlásért felelős Everton-menedzsereknek 8–10 millió font áll rendelkezésükre a bevásárlásra, függetlenül attól, hogy a fő tulajdonos gyakorlatilag csődbe ment.

Az ingatlanosok év végére még pesszimistábbak lettek

A GKI Gazdaságkutató Rt. – az Angyalföldi Lakásépítő Rt. és az Ingatlan és Befektetés című szakfolyóirat támogatásával készített – felmérése szerint a főváros ingatlanpiaci indexe a harmadik negyedévben –21,4 lett. (Az index értékei –100 és +100 között mozoghatnak; a 0 alatti értékek pesszimizmusra utalnak.) Ez újra romlást jelent az előző negyedévhez képest, és lényegében a 2004. első negyedévi szinthez való visszatérést jelenti. Az előző negyedévhez képest mért romlás az irodapiac kivételével az összes szegmensben érzékelhető. Az irodapiacon ugyanakkor kedvezőbb a helyzet. Különösen a budai A kategóriás irodaházak kihasználtsága növekedett, az előző negyedévi 72-ről 77 százalékra. Pesten ugyanebben a kategóriában viszont 77-ről 76 százalékra esett vissza a kihasználtság. Jelentősen csökkentek a piaci szereplők általános árvárakozásai. Az irodák, az üzlethelyiségek, a raktárak, üzemcsarnokok és az új lakások esetében egyaránt 4 százalékos drágulást valószínűsítenek a következő 12 hónapban. Ezzel szemben a használt lakások piacán csak 2 százalékos áremelkedés várható. Az építési telkek továbbra is toronymagasan a legjobb befektetési lehetőséget kínálják, mivel várható értéknövekedésük 8 százalékos.