Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Továbbra is a negatív tartományban mozog a GKI Gazdaságkutató Rt. által számított fővárosi ingatlanpiaci index. Az idei harmadik negyedévben –21,4 volt a mutató értéke – jelentette be a kutatóintézet. (Az index –100 és +100 között mozoghat, a 0 alatti érték pesszimizmusra utal.) A negatív hangulat immár tartósnak is nevezhető, hiszen a 2000 óta összeállított mutató az akkori plusz húsz pontról zuhant – kisebb megszakításokkal – a mostani mélységbe (igaz, 2002 végén már a mínusz harmincas határt súrolta a mutató). Az adatok érdekessége, hogy az elmúlt két évben folyamatosan a mínusz tíz és a mínusz harminc közötti tartományban ingadozott a mutatószám, méghozzá negyedéves periodicitással.
A GKI az Angyalföldi Lakásépítő Rt., illetve az Ingatlan és Befektetés szakfolyóirat támogatásával állítja össze az indexet, amely több részpiac tapasztalatainak összegzéséből fakad. Részben közvélemény-kutatási (a Szonda Ipsos 1500-as mintája), részben pedig ingatlanpiaci szereplők véleménye, adatai alapján készül a mutató, tehát komplex mérőszámról van szó.
Mindennek alapján egyetlen szektorban figyelhető meg pozitív változás, de ott sem általános a jelenség. Az irodapiac élénküléséről van szó, de ez is csak viszonylagos konjunktúra. A harmadik negyedévben a GKI szerint csökkent a kínálati nyomás, bár a túlkínálat továbbra is jellemzi ezt a szektort. A kilátások sem túl rózsásak, vagyis a piaci szereplők sem számítanak javulásra. Mégis, valami elmozdulás tapasztalható, például a budai A kategóriás irodaházak kihasználtsága az előző negyedévi 72-ről 77 százalékra ugrott. A következő 12 hónapra viszont már megint kevésbé kedvező ez a mutató, hiszen 74 százalékra számítanak a piaci aktorok. Pesten eleve nem javult a kép, vagyis 77-ről 76 százalékosra esett a kihasználtság az A kategóriában, és a kilátások sem jobbak: 73 százalékra számítanak a hozzáértők.
A fővárosra általában is jellemző, hogy minden negyedik-ötödik négyzetméter iroda kiadatlanul, üresen áll, s ez már tartós tendenciának is minősíthető. Az irodák eladási árai a harmadik negyedévben az ingatlanforgalmazók és -fejlesztők szerint minimális mértékben, 1 százalékkal emelkedtek. A következő 12 hónapban a piaci szereplők úgy kalkulálnak, hogy az új és a használt irodahelyiségek négyzetméterára közel azonos mértékben, 3-4 százalékkal növekedhet. Ezzel el is jutottunk a várakozásokhoz, amelyek a GKI szerint többnyire négy százalék körül alakulnak. Körülbelül ekkora áremelkedésre számítanak az új lakóingatlanok, az üzlethelyiségek, a raktárak és üzemcsarnokok esetében is, nem csak az irodák kapcsán. A használt lakásoknál két százalékos, a telkeknél viszont nyolcszázalékos drágulás várható. Ezek szerint az építési telkek kimagaslóan jó befektetési lehetőséget kínálnak.
