A napokban csődöt jelentett a hamburgi Agiv Real Estate AG ingatlancég. Az észak-németországi vállalat fizetésképtelenségét a cég saját közlése szerint egy lejárt kezességvállalás okozta. A fizetésképtelenségi eljárás lezárultával az Agivot teljes mértékben szanálják, ám ez alighanem a hitelezőknek és a szállítóknak is komoly erőfeszítésébe (azaz pénzébe) kerül majd – a Die Welt német lap szerint. Több befektető, illetve részvényes máris bejelentette, hogy hajlandó a céget ismét feltőkésíteni.
Az Agiv több mint hatvan ingatlannal rendelkezik Németország területén – többek között Murnauban lévő lakások, egy heidelbergi parkolóház, a Gloria-Passage Berlinben (az előkelőnek számító Kurfürstendammon) tartoznak ebbe az ingatlanvagyonba. Ugyancsak az Agivé a Berlin-Weddingben lévő Osram-udvar, továbbá hamburgi, lübecki és müncheni irodaépületek tartoznak a társaság portfóliójába. Ugyanakkor a koronagyémántot, a vagyon legértékesebb elemét, a berlini Hackeschen Höfét nemrégiben értékesítették egy magánbefektetőnek.
Az Agiv újabb kori története 1998-ra nyúlik vissza: akkoriban vette át a Kühltransit AG Hamburg holdingcéget – amellyel a tőzsdén is kereskedtek – egy hamburgi üzletember, Rainer Behne. Behne befektetőtársaival irányítása alá vonta az 1920-ban alapított Kühltransitot, de a korábbi tulajdonos, a WCM AG is megtartott egy részt a tőzsdei társaságból. A Kühltransit később HBAG Real Estate AG-vá alakult át. Ezután bonyolult tranzakciók következtek, többek között 2000-ben a HBAG megszerezte az Adlerwerkét, az így megalakuló Adler Real Estate AG viszont a projektfejlesztésekért lett felelős a konszernen belül. Közben a 48 százalékos Adler-tulajdonos, a híres-hírhedt Roland Ernst ingatlanvállalkozó nagy vihart kavart azzal, hogy csődbe jutott és kiszállt a cégből.
A HBAG 2001-ben szerezte meg az Agiv 50,05 százalékát, 2002 júliusában pedig egyesült a két cég. Így jött létre – immár sokadik lépcsőként, amelyek közül mindet nem is említettük – az új Agiv Real Estate AG. Ezt az egyesülést a kisbefektetők heves kritikája kísérte – alighanem ők már ekkor rosszat sejtettek. Ugyanakkor a fúzióba nem kerültek bele olyan cégek, mint a Deutsche Real Estate AG és az Adler Real Estate AG, így ezek most mentesülnek a csődeljárás alól.
A sokféle fúziót, szétválást, felvásárlást masszív veszteségek színesítették: már 2002-ben óriási mínuszok jelentkeztek az Agiv körüli cégek gazdálkodásában – írja a Die Welt. Tavaly az év elején újabb nehézségek következtek: ekkor az ING-BHF Bank átmenetileg befagyasztotta az Agiv 17 millió euróját, ezzel jelentősen megcsappant a cég likviditása. Ehhez jött még az úgynevezett bérleti garanciák ügye, amely végül is a cég vezérének, Behnének a bukását eredményezte. Ekkor vette át Franz Ditterich az irányítást, akit a társaság szanálásával bíztak meg. Azóta is, 2003 októbere óta keresik az új befektetőket és a forrásokat az Agiv számára. A cég körüli nehézségeket ugyanakkor jól jelzi, hogy az Agiv 2003-ra még képtelen volt mérleget összeállítani, és idén még közgyűlést sem rendeztek a részvénytársaságnál. Az Agiv 53 százaléka kisrészvényesek között oszlik meg, vagyis szórt tulajdonú cégről van szó. A társaságban 10-15 százalékkal rendelkezik az EnBW (vagyis az Energie Baden-Württemberg) konszern, illetve a Knapp Voith család. Behne és a WCM egyaránt 7-7 százalékos részesedéssel rendelkezik az Agivban.
Szegő Miklós Iván