Sebők Miklós

Kérdőjeles Bernanke újraválasztása

Egyre nagyobb kétségek övezik Ben Bernanke jegybankelnök kinevezését második ciklusára, az oddsok azonban még mindig inkább G. W. Bush elnök egykori gazdasági tanácsadója mellett szólnak. A bizonytalanságot mindenesetre jelzi, hogy a múlt hét szerdára tervezett szavazást a Kongresszus felsőházában el kellett halasztani. A héten több befolyásos demokrata párti szenátor is jelezte, hogy nem tudja támogatni Bernanke Fed-elnöki kinevezését egy újabb négyéves ciklusra. Becslések szerint ezzel legalább 15-re emelkedett az újrázást nyíltan ellenző szenátorok száma, miközben a "hivatalosan" bizonytalanok aránya csaknem 25 százalék (a szövetségi törvényhozás felsőházában legalább 60 szavazatra van szükség a százból az obstrukció kikerülésére). Érdekesség, hogy Bernanke ellenzői között többségben vannak az ellenzéki republikánusok, annak ellenére, hogy még párttársuk, Bush nevezte ki a posztra, amit Alan Greenspantől vett át 2006. február elsején. A demokraták körében éppen ezért kevésbé is népszerű, illetve a Wall Streettel fenntartott szoros kapcsolatát is politikai támadási felületként érzékelik. A republikánusok a bank- és biztosítómentő akciókban játszott, minden részletében máig tisztázatlan szerepe ügyében is szeretnének világosabban látni, mielőtt elköteleződnek mellette. Mivel Bernanke mandátuma január végével lejár, a szenátusnak még a héten meg kell erősítenie pozíciójában vagy új jelöltet kell kérnie Barack Obama elnöktől.

A befektetési banki zombik újraélednek?

Ha a bankok harcolni akarnak, én készen állok a harcra - e szavakkal vezette be Barack Obama amerikai elnök múlt hét csütörtökön bemutatott bankszabályozási javaslatait. A csomag egyik legfontosabb eleme a bankholdingok részvételének tiltása bármilyen hedge fund vagy kockázati tőkealap típusú tevékenységben, ideértve a saját számlás kereskedést is. A tervek között szerepel a legnagyobb pénzügyi szolgáltató cégek forrásarányos piaci részesedése növelésének korlátozása is. A javaslatok törvénybe foglalása leginkább a 2008-2009-es válság nyomán létrejött új megacégeket érintheti, mint a JP Morgan Chase és a Bank of America, valamint a befektetési banki státusát 2008 szeptemberében holdingtársasággá változtató Morgan Stanley. A kereskedelmi és befektetési banki tevékenység közé felhúzandó tűzfal így könnyen azt eredményezheti, hogy a válság során a nagybankokba beolvasztott befektetési bankok - mint a Bank of America által átvett Merrill Lynch vagy a JP Morgan Chase-re rátukmált Bear Stearns - valamilyen formában újra önállósulhatnak. A JP Morgan esetében különösen veszélyeztetett lehet a OneEquity Partners nevű, nyolcmilliárd dollárnyi kockázatitőke-befektetést kezelő egység. Más-más formában, de érintett lehet a Citigroup és az éppen a bejelentés napján 13 milliárd dolláros éves profitról hírt adó, időközben szintén általános bankká vált Goldman Sachs. Ezt utóbbinak könnyen lehet, hogy meg kell majd szabadulnia olyan, összességében milliárd dolláros nagyságrendű befektetéseitől, mint az Industrial & Commercial Bank of China-ban meglévő pakett. Nagy kérdés, hogy a javaslatok hogyan érintik majd az Amerikában is kiterjedt tevékenységet folytató európai bankokat. A UBS befektetési bank becslése szerint a saját számlás kereskedés aránya az árbevételen belül a Credit Suisse esetében 4,9 százalék, melyet a Deutsche Bank követ 4,3, a Barclays 4,2, a Société Générale 3,1 és a BNP Paribas 1,4 százalékkal. Egy lehetséges hatásköri villongást mindenesetre előrevetít, hogy az Európai Unió illetékese a Reutersnek nyilatkozva valószínűtlennek tartotta, hogy követnék az amerikai utat. Sokkal valószínűbb, hogy folytatják a munkát a már az Európai Parlament asztalán fekvő, többek között a tőkemegfelelési mutatók megemelésére vonatkozó javaslatcsomagon. Bár az ördög a részletekben van, annyi bizonyos, hogy az elnöki adminisztráció és a kongresszusi többséget alkotó demokraták nem fogják siettetni az érintett egységek eladását. Az is tisztázandó, hogy az olyan, elsődlegesen az ügyfelek pénzét kezelő leányok, mint a JP Morgan Highbridge Capital Managementje vagy a Morgan Stanley-csoporton belül működő FrontPoint Partners, milyen besorolás alá esnek, illetve hogyan tudják a szabályozók nyomon követni a befektetett pénz eredeti forrását.

Nehéz lesz az élet a recesszió után

Az Egyesült Államok 2010 első felében kilábalhat a recesszióból, de a második félév bizonytalanságai és a soha nem látott mértékű költségvetési hiány állandósíthatja a válsághangulatot a gazdaságpolitikában - derül ki a vezető véleményformáló közgazdászok év végi értékeléseiből.

Nehéz lesz az élet a recesszió után

Az Egyesült Államok 2010 első felében kilábalhat a recesszióból, de a második félév bizonytalanságai és a soha nem látott mértékű költségvetési hiány állandósíthatja a válsághangulatot a gazdaságpolitikában - derül ki a vezető véleményformáló közgazdászok év végi értékeléseiből. A politikai spektrum baloldalán két Nobel-díjas közgazdász is elképzelhetőnek tart egy ismételt visszaesést 2010 őszén. Paul Krugman és Joseph Stiglitz ennek megfelelően egy újabb, a 2009 februárjában elfogadott gazdaságélénkítési csomaghoz hasonló kormányzati keresletbővítést tartana szükségesnek. Larry Kudlow, a CNBC üzleti hírcsatorna befolyásos műsorvezetője az amerikai államkötvény hozamgörbéjének alakulásából arra következtet, hogy akár egy 4-5 százalékos reál-GDP-bővülést hozó miniboom is elképzelhető jövőre, miközben két százalékpontos csökkenéssel a munkanélküliség is 8 százalék közelébe csökkenhet. Kudlow, aki Reagan elnök gazdasági tanácsadója is volt, pozitív jeleket olvas ki a részvényárak és a vállalati nyereségszint emelkedéséből is. A helyzetet elemezve az Economist hetilap szerkesztője, Grep Ip egy fordított gyökjelre hasonlító makropályát tart a legvalószínűbbnek: az év elejének gyors felfutása után egy hosszan tartó gyenge növekedési szakasz kezdődik, 2,5 százalékos éves GDP-növekedés mellett. Még ennél is borúsabb képet fest az amerikai gazdaságról a pénzügyi válság pontos előrejelzésével hírnevet szerzett Nouriel Roubini cégének elemzése. A gazdasági klíma és a várakozások kísértetiesen hasonlítanak a nagy válság 1930-as évekbeli időszakára: az államcsődök és az infláció megugrásának fenyegetése, a banki tartalékfeleslegek, a költségvetési hiány, a versengő valutaleértékelések és a nyersanyagokkal kapcsolatos kiterjedt spekuláció mind-mind alátámasztja a párhuzamot. A politikai napirend meghatározó témája ezek közül a költségvetési hiány lehet 2010-ben. A szenátus múlt csütörtöki döntésével 12,4 ezer milliárd dollárra emelte a költségvetési adósságplafont, a 290 milliárd dolláros növekmény ugyanakkor csak február közepéig tesz lehetővé elég államkötvény-kibocsátást a kormányzati kiadások finanszírozására. A szeptember végéig tartó 2009-es költségvetési év 1,4 ezer milliárd dolláros deficitjében a gazdaságélénkítés mellett a bankmentő csomag, valamint az iraki és afganisztáni háború is több száz milliárd dolláros tételt jelentett. A jelenlegi trendek folytatása mellett a GDP-arányos áht-hiány 2018-ra eléri a 85, 2038-ra pedig a 200 százalékot. A február elejére várható új elnöki költségvetési tervezet Barack Obama elnök szándékai szerint legalább részben támaszkodik majd a gazdaságpolitikai elit krémjét tömörítő Peterson-Pew költségvetési reformbizottság által javasolt intézkedésekre. Ezek között kiemelt helyen szerepel az adósság 60 százalék körül történő stabilizálása, mely összhangban áll Peter Orszag, a költségvetési hivatal vezetője ígéretével, miszerint az elnöki ciklus végére megfeleznék, azaz 650 milliárd dollár környékére "hoznák le" az éves hiányt. Obama és a demokraták eddigi legnagyobb fegyverténye, a két különböző egészségügyi reformtervezet elfogadtatása a törvényhozás két házában egyelőre kiszámíthatatlan módon viszonyul majd a hiányhoz. Az elnök a folyamat elején kijelentette, hogy nem ír alá olyan törvényt, amely növeli az áht-hiányt. Azóta a kongresszusi költségvetési hivatal "beárazta" a szenátus által elfogadott törvénytervezetet és a hiány 132 milliárd dolláros lefaragását vetítette előre a következő tíz év alatt. A republikánusok szerint ugyanakkor a többlet csak könyvelési trükk eredménye, mivel elképzelhető, hogy az orvosok és kórházak meghúzott Medicare-támogatását egy külön törvényjavaslatban az eredeti szintre állítják helyre. Annyi bizonyos, hogy a javaslat által előirányzott költségek, melyek általában pontosabban becsülhetők, mint például a gyógyszerköltségeknél előirányzott büdzsélefaragások, ugyanakkor megközelítik a 900 milliárd dollárt. Ez az összeg többek közt a krónikus beteg gyermekek kiterjesztett biztosítása, a biztosításvásárlást támogató jelentős vállalkozói adóhitelek, valamint az öregkori rutinvizsgálatok ingyenessé tételének eredője. Miután a szenátus verziója, illetve a képviselőház által még november elején elfogadott szöveg között jelentős az eltérés, a demokrata törvényhozói vezérkar aktuális terve az, hogy a végleges törvénytervezetet még a januárban, esetleg február elején megtartandó hagyományos elnöki évértékelő beszéd előtt Obama asztalára juttatják aláírásra. Ehhez azonban a baloldali képviselőknek várhatóan le kell mondaniuk egyik fő követelésükről, a kormányzati egészségbiztosítási alap létrehozásáról, illetve a centrista demokratákat "lekenyerező" szigorú abortusztámogatás-korlátozó kitételek is kikerülhetnek a végleges szövegből, felborítva a képviselőházi egyensúlyt és bizonytalanná téve a teljes folyamat végkimenetelét.

Jövedelemcsökkenés árán mentene állásokat Bajnai

Megkapta Bajnai Gordon gazdasági miniszter a kormányfői poszt betöltéséhez szükséges politikai támogatást az MSZP-től - derült ki a párt vasárnapi kongresszusán. A szocialisták országos választmánya testületileg, frakciótagjai pedig aláírásukkal már korábban támogatásukról biztosították a Bajnai által megfogalmazott, a válságkezelés sürgős teendőit összefoglaló politikai nyilatkozatot. A kongresszus döntésével pedig elhárult az egyik utolsó akadály az elől, hogy a gazdasági miniszter április 14-én egy konstruktív bizalmatlansági indítvány nyomán Gyurcsány Ferencet válthassa a kormányfői székben. A miniszterelnök-jelölt szerint Magyarországnak nincs vesztegetni való ideje és az embereknek választaniuk kell: elveszítik az állásaikat vagy átmenetileg lemondanak a jövedelmük néhány százalékáról. A dilemmát a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Berwin Ruhagyár és a Kapuvári Hús Zrt. példáján érzékeltető Bajnai szerint a gyárak megszűnésének csak a négynapos munkahét és a kisebb fizetés lehet alternatívája. Hasonlóképpen a kisebbik rosszként határozta meg rövid távú cselekvési programjának többi pontját is, a 13. havi nyugdíj kivezetésétől a családi pótlék két évre szóló befagyasztásáig. A kormányfői poszt várományosa az elmúlt három évben végrehajtott és megkezdett változásokat megőrzendőnek és továbbfejlesztendőnek tartotta, különös tekintettel a költségvetési hiánycsökkentésre, amivel szerinte elérhető közelségbe került az az egyensúly, ami az euró bevezetésének is alapvető feltétele. Félkész változásként beszélt ugyanakkor az állam működésében, az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban és az ártámogatások rendszerében elindított reformokról. A kritikákra reagálva, amelyek szerint programjában "nincs baloldali karakter", Bajnai úgy fogalmazott: nem akarja a valóságot szépíteni, mivel javaslatai egyértelműen megszorító intézkedések. A készülő, átfogóbb programról a beszéd nem árult el további részleteket, mindössze annyit, hogy az újabb javaslatok sem osztogatásból és jóléti intézkedésekből fognak állni. A miniszterelnök-jelölt szerint az intézkedések egyik legfontosabb eredménye az eurózónához való csatlakozás lehet, ami szerinte a későbbi növekedéshez szükséges stabil hátországot jelenthet. Bajnai mindemellett megerősítette, hogy a válságkezelő kormányt jobb megoldásnak tartja, mint az előrehozott választást, a ciklus 2010. tavaszi végével ugyanakkor nem akar "vetélytársa lenni senkinek", azaz távozik a politikából. A miniszterelnök-jelöltnek ezt követően az MSZP kongresszusa 93 százalékos támogatással szavazott bizalmat, a párt új elnöke 91 százalékos szavazati aránnyal az ellenjelölt nélkül induló Lendvai Ildikó lett. Őt a frakció élén várhatóan Mesterházy Attila követi, míg a pártot a következő tisztújításig vezető szűkebb, nem hivatalos ügyvezetői testületben részt vesz Szekeres Imre elnökhelyettes és Kiss Péter alelnök is.

"Zöld" költségvetéssel élénkítene az LMP

Mintegy 750 milliárd forintos költségvetési átrendeződéssel tízezres nagyságrendben lehetne már rövid távon is "zöld" munkahelyeket teremteni a magyar gazdaságban - hangzott el a Lehet Más a Politika! (LMP) kezdeményezés és a Compass Közpolitikai Intézet sajtótájékoztatóján. A két szervezet egy lehetséges zöld fiskális élénkítési csomagot bemutató tanulmánya szerint elsősorban épületátalakításokkal, a már meglévő utak felújításával, a megújuló energiaforrásokba és a "zöldgalléros" foglalkoztatásba való pótlólagos befektetéssel, valamint jelentős mértékű munkaadói járulékcsökkentéssel lehetne a válság által leginkább veszélyeztetett alacsony képzettségű foglalkoztatási csoportok számára is munkalehetőséget teremteni. A pótlólagos kiadásokra a két szervezet szakértői egy semleges fiskális pálya mentén, a hiány növelése nélkül kerestek forrást. Ezek között kiemelték a közösségi közlekedés fejlesztésében rejlő lehetőségeket, amire a nemrégiben Prágában is bevezetett dugódíj gyorsított bevezetésével fordítanának 30 milliárd forintot. A további bevételnövelés eszközeként áfa- és jövedékiadó-emelést, az ökoadók emelését, valamint a fenntartható gazdaságszerkezet kialakítását nem segítő adókedvezmények megszüntetését javasolták. A kiadási oldalon az elemzés az egyik jelentős megtakarítási lehetőségnek a gázár-támogatási kassza megszüntetését javasolja. Erre azonban a szerzők szerint csak egy átmeneti idő után és a felszabaduló források szigetelésre és más energiahatékonysági beruházásokra való átcsoportosításával kerülhetne sor. (A tanulmány szerkesztője, Sebők Miklós lapunk külső szerzője.)

Hogyan reagáltak az amerikai kutatóintézetek?

Cato Intézet (libertariánus-, republikánusbarát) A Cato Intézet a napokban több országos politikai és üzleti napilapban megjelentetett egy fizetett hirdetést, amelyben Obama költségvetés-élénkítési politikáját bírálják. A nyilatkozat szerint a kormányzati kiadások növelése nem javítja a gazdasági teljesítményt, ehelyett adócsökkentést javasolnak. A több mint kétszáz közgazdász aláíró között három Nobel-emlékdíjas is szerepelt. Ez utóbbiak közül az egyik, Edward Prescott a St. Petersburg Times-nak úgy fogalmazott, hogy bár az elnök céljaival egyetért, de "az, hogy akarunk valamit, még nem jelenti azt, hogy az meg is valósul". A közgazdász szerint az Obama-csomagnál jobb megoldás lenne a jövedelemadók csökkentése, de még akár a tétlenség is.

A közgazdászok még borúsan látják az amerikai kilátásokat

Egyre kevésbé várható, hogy az USA-ban már az év második felében elindul a kilábalás az recesszióból - derül ki a Wall Street Journal legújabb elemzői konszenzusából. Bár a megkérdezett szakértők a harmadik negyedévre jellemzően már pozitív reál-GDP elmozdulást mutatnak, az eddig széles körben valószínűsített második féléves fellendülés forgatókönyve kezdi realitását veszteni. A hangulatváltást előidéző egyik fő ok az lehet, hogy az elmúlt év végére vonatkozó legújabb amerikai és nemzetközi növekedési adatok drasztikus romlást mutatnak. A borúlátásra jellemző, hogy a 2009 harmadik negyedévére vonatkozó előrejelzés tavaly ősz óta kevesebb mint felére, 0,7 százalékosra esett. Ezzel együtt mindössze néhány elemző jósol statisztikai értelemben egész éves visszaesést az idei évre. Közéjük tartozik a mostani recessziót két évvel ezelőtt sikeresen prognosztizáló Brian Fabbri is, aki szerint most is a konszenzus van lemaradva a folyamatok mögött. A BNP Paribas közgazdásza szerint nemcsak az USA kormányzatának az optimálisnál rosszabb bankmentő és gazdaságélénkítő csomagja áll a gyors fellendülés útjában, hanem az amerikai fogyasztók megtakarítások felé fordulása, valamint a hitelezőkre kirótt szigorúbb szabályok is. A stimuluscsomag számos - sokszor egymásnak ellentmondó - bírálatot kapott az elemzői kartól, mondván, túl késői, túl nagy vagy éppen túl kicsi. Nem rajzolódik ki rózsásabb kép a munkaerő-piaci előrejelzésekből sem. Az elemzők idén átlagosan havi 183 ezer munkahely elvesztésére számítanak az amerikai gazdaságban, ami már egy élénkítési csomaggal "jobb", mint a nélküle jósolt 271 ezres szám. A korábbi két recesszió tapasztalatai alapján a munkanélküliségi ráta akár még hónapokkal a növekedés újraindulása után is nőhet, így az elemzők decemberre a mai 7,6 százalék helyett már 8,8 százalékos munkanélküliséggel számolnak.

Kipróbált clintonisták a csapatban

A gazdaságpolitika új vezetőinek személye már közvetlenül Obama november 4-i elnökválasztási győzelmét követő hetekben kiderült, és az átmenet a legutóbbi időkig flottul ment. A gépezetbe került két porszem közül az egyik Bill Richardson kereskedelmi miniszteri jelölésének visszavonása egy hivatali visszaélési ügy kivizsgálása kapcsán, a másik problémás eset Timothy Geithner pénzügyminiszter-jelölthöz kapcsolódik. A New York-i Fed elnöke saját állítása szerint figyelmetlenségből felejtett el 2001 és 2004 között 34 ezer dollárnyi adót befizetni. Azóta rendezte a tartozást, Obama pedig a CBS-nek nyilatkozva kiállt mellette, mondván, egy "ártatlan, gyakori" hibáról volt szó. Geithnert ugyan csak a beiktatás után, január 21-én hallgatják meg az illetékes szenátusi bizottságban, de vélhetően ekkor is sikerrel veszi majd az akadályt, tekintettel többek között a válságkezelés során elért eddigi érdemeire. Akárcsak Geithner, az Obama-csapat többi tagja is kipróbált tagja az előző demokrata párti elnök, Bill Clinton adminisztrációjának, így például Larry Summers egykori pénzügyminiszter a gazdaságpolitikát összehangoló testületet vezeti majd. Szerepet vállal a kormányzatban egy további nagy név is: Paul Volcker korábbi Fed-elnök a várhatóan két évig működő gazdasági fellendülési tanácsadó testületet vezeti majd.