Egy új foglalkoztatási törvényre van szükség, mely év végéig legalább másfél millió új munkahelyet teremt - jelentette ki első hivatalos évértékelő beszédében Barack Obama. Az Egyesült Államok elnöke a 2010-es év prioritásának a munkahelyteremtést nevezte. A 2000-es évek "elveszett évtizede" során csökkent a családok átlagos jövedelme, és csak az elmúlt két évben 7 millió munkahely tűnt el. A cél elérése érdekében számos új intézkedést is meghirdetett, többek között a tavalyi bankmentő csomag megmaradt forrásaiból 30 milliárd dollár átcsoportosítását a kisebb, helyi bankok kisvállalkozási hitelezésének fellendítésére. A menün szerepel egy új kisvállalkozási adóhitelprogram, a kkv-befektetésekre kirótt tőkenyereség-adó eltörlése, valamint a munkahelyeket külföldre "kiszervező" cégek adókedvezményeinek eltörlése. Obama keze e kérdések jelentős részében ugyanakkor meg van kötve, mivel például az adómódosítások ügyében csak a Kongresszusnak van joga eljárni.
Beszédében Obama kitért rá, hogy nem azért kezdeményezte az egészségügyi reformot, mert az jó politikai húzás lett volna, és az eddigi sikertelenségért részleges felelősséget is vállalt, mondván, nem magyarázta el eléggé világosan a tervezet lényegét. Az elnök ismét kifejezte elkötelezettségét a többek között jelentős költségcsökkentést és biztosítási lefedettségnövekedést előirányzó reformtervezet mellett, ugyanakkor nem kardoskodott egyik, a törvényhozás két házában külön-külön már elfogadott tervezett mellett sem, ami kétségessé teszi a majd egyéves egyeztetéssel kialkudott javaslatok sorsát. A beharangozott új kiadási tételek közül kiemelkedett továbbá az egyetemi tandíj-támogatási program, melynek keretében 10 ezer dolláros adóhitelt kapnának a négyéves egyetemi időszakra a családok, miközben közszolgálatba lépés esetén akár már tíz év elteltével is elengednék a tartozást. Ennek forrását részben a ma a diákhitel-támogatást részben felszívó bankok kiiktatásával teremtenék elő.
A demokrata párti elnök beszédében jelezte készségét a törvényhozás mindkét házában ellenzékben lévő republikánusokkal való együttműködésre. Saját bázisa mindenesetre csak kevéssé lelkesedett az új generációs nukleáris erőművek építéséről, valamint a part menti olaj- és gázlelőhelyek kiaknázásáról szóló bejelentésnek sem, és az érdekcsoportok befolyásának jele lehet az is, hogy Obama a bioüzemanyagok és a tisztaszén-megoldások mellett is kiállt. A progresszív demokraták számára csak kis vigaszt jelentett, hogy az elnök további támogatásáról biztosította az átfogó klímavédelmi törvény megfogalmazására irányuló kétpárti szenátusi erőfeszítéseket.
A külgazdaság, és általában a kül- és biztonságpolitika csak másodlagos szerepet kapott a beszédben. A néhány említésre méltó bejelentés közül kiemelkedett az export megduplázására irányuló ötéves terv kitűzése (ettől 2 millió új munkahelyet vár a Fehér Ház), valamint a dohai kereskedelmi fordulóhoz kapcsolódó, és a Dél-Koreával, Panamával és Kolumbiával megkötendő szabadkereskedelmi szerződések tető alá hozása.
Obama megismételte már korábban kiszivárogtatott tervét a költségvetési kiadások megfékezésére. A csak a következő fiskális évtől (idén októbertől) induló korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a hadügyi, egészségügyi és nyugdíjkiadások jelentős részére sem, így kérdéses, hogy mennyi valódi megtakarítást hoz. Annyit mindenesetre egyértelművé tett, hogy a fiskális fegyelmet akár a Kongresszus által elfogadott büdzsék megvétózásával is betartatja majd. Ebben segíthet, hogy javaslata szerint hagynák kifutni a legalább 250 ezer dollár éves jövedelemmel rendelkező egyének, valamint az olajcégek adókedvezményeit, illetve a legnagyobb bankokra kivetendő díjat, mellyel a tavalyi bankmentő akció még mindig 100 milliárd dolláros mínuszt mutató egyenlegét hoznák egyenesbe tíz év alatt. Ha a rekordnagyságú bónuszokra van forrás a pénzintézeteknél, akkor az adófizetők kártalanítására is kell legyen - érvelt az Egyesült Államok 44. elnöke.
