Az Egyesült Államok 2010 első felében kilábalhat a recesszióból, de a második félév bizonytalanságai és a soha nem látott mértékű költségvetési hiány állandósíthatja a válsághangulatot a gazdaságpolitikában - derül ki a vezető véleményformáló közgazdászok év végi értékeléseiből. A politikai spektrum baloldalán két Nobel-díjas közgazdász is elképzelhetőnek tart egy ismételt visszaesést 2010 őszén. Paul Krugman és Joseph Stiglitz ennek megfelelően egy újabb, a 2009 februárjában elfogadott gazdaságélénkítési csomaghoz hasonló kormányzati keresletbővítést tartana szükségesnek. Larry Kudlow, a CNBC üzleti hírcsatorna befolyásos műsorvezetője az amerikai államkötvény hozamgörbéjének alakulásából arra következtet, hogy akár egy 4-5 százalékos reál-GDP-bővülést hozó miniboom is elképzelhető jövőre, miközben két százalékpontos csökkenéssel a munkanélküliség is 8 százalék közelébe csökkenhet. Kudlow, aki Reagan elnök gazdasági tanácsadója is volt, pozitív jeleket olvas ki a részvényárak és a vállalati nyereségszint emelkedéséből is. A helyzetet elemezve az Economist hetilap szerkesztője, Grep Ip egy fordított gyökjelre hasonlító makropályát tart a legvalószínűbbnek: az év elejének gyors felfutása után egy hosszan tartó gyenge növekedési szakasz kezdődik, 2,5 százalékos éves GDP-növekedés mellett. Még ennél is borúsabb képet fest az amerikai gazdaságról a pénzügyi válság pontos előrejelzésével hírnevet szerzett Nouriel Roubini cégének elemzése. A gazdasági klíma és a várakozások kísértetiesen hasonlítanak a nagy válság 1930-as évekbeli időszakára: az államcsődök és az infláció megugrásának fenyegetése, a banki tartalékfeleslegek, a költségvetési hiány, a versengő valutaleértékelések és a nyersanyagokkal kapcsolatos kiterjedt spekuláció mind-mind alátámasztja a párhuzamot. A politikai napirend meghatározó témája ezek közül a költségvetési hiány lehet 2010-ben. A szenátus múlt csütörtöki döntésével 12,4 ezer milliárd dollárra emelte a költségvetési adósságplafont, a 290 milliárd dolláros növekmény ugyanakkor csak február közepéig tesz lehetővé elég államkötvény-kibocsátást a kormányzati kiadások finanszírozására. A szeptember végéig tartó 2009-es költségvetési év 1,4 ezer milliárd dolláros deficitjében a gazdaságélénkítés mellett a bankmentő csomag, valamint az iraki és afganisztáni háború is több száz milliárd dolláros tételt jelentett. A jelenlegi trendek folytatása mellett a GDP-arányos áht-hiány 2018-ra eléri a 85, 2038-ra pedig a 200 százalékot. A február elejére várható új elnöki költségvetési tervezet Barack Obama elnök szándékai szerint legalább részben támaszkodik majd a gazdaságpolitikai elit krémjét tömörítő Peterson-Pew költségvetési reformbizottság által javasolt intézkedésekre. Ezek között kiemelt helyen szerepel az adósság 60 százalék körül történő stabilizálása, mely összhangban áll Peter Orszag, a költségvetési hivatal vezetője ígéretével, miszerint az elnöki ciklus végére megfeleznék, azaz 650 milliárd dollár környékére "hoznák le" az éves hiányt.
Obama és a demokraták eddigi legnagyobb fegyverténye, a két különböző egészségügyi reformtervezet elfogadtatása a törvényhozás két házában egyelőre kiszámíthatatlan módon viszonyul majd a hiányhoz. Az elnök a folyamat elején kijelentette, hogy nem ír alá olyan törvényt, amely növeli az áht-hiányt. Azóta a kongresszusi költségvetési hivatal "beárazta" a szenátus által elfogadott törvénytervezetet és a hiány 132 milliárd dolláros lefaragását vetítette előre a következő tíz év alatt. A republikánusok szerint ugyanakkor a többlet csak könyvelési trükk eredménye, mivel elképzelhető, hogy az orvosok és kórházak meghúzott Medicare-támogatását egy külön törvényjavaslatban az eredeti szintre állítják helyre. Annyi bizonyos, hogy a javaslat által előirányzott költségek, melyek általában pontosabban becsülhetők, mint például a gyógyszerköltségeknél előirányzott büdzsélefaragások, ugyanakkor megközelítik a 900 milliárd dollárt. Ez az összeg többek közt a krónikus beteg gyermekek kiterjesztett biztosítása, a biztosításvásárlást támogató jelentős vállalkozói adóhitelek, valamint az öregkori rutinvizsgálatok ingyenessé tételének eredője. Miután a szenátus verziója, illetve a képviselőház által még november elején elfogadott szöveg között jelentős az eltérés, a demokrata törvényhozói vezérkar aktuális terve az, hogy a végleges törvénytervezetet még a januárban, esetleg február elején megtartandó hagyományos elnöki évértékelő beszéd előtt Obama asztalára juttatják aláírásra. Ehhez azonban a baloldali képviselőknek várhatóan le kell mondaniuk egyik fő követelésükről, a kormányzati egészségbiztosítási alap létrehozásáról, illetve a centrista demokratákat "lekenyerező" szigorú abortusztámogatás-korlátozó kitételek is kikerülhetnek a végleges szövegből, felborítva a képviselőházi egyensúlyt és bizonytalanná téve a teljes folyamat végkimenetelét.
Feltéve, hogy az egészségügyi reformmal minden jól megy, Obama és a demokraták következő nagy dobása egy másik választási ígéret megvalósítása, a klímaváltozás elleni fellépés lenne. Hasonlóan az egészségügyi reformhoz, az elnök a kezdeményezést itt is a kongresszusnak adta át. A képviselőház által még a nyáron elfogadott tervezet szerint 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 17 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását - ez a terv volt Obama vállalásainak alapja a koppenhágai klímacsúcson is. Kétpárti összefogásban már a szenátusban is megkezdődtek egy törvénytervezet előmunkálatai, hasonlóképpen egy kvótakereskedelmi (cap and trade) rendszerre építve, a zárószavazás ugyanakkor egyelőre a jövő homályába vész, nemzetközi, valamint belpolitikai okok miatt. Amíg Kína nem áll elő hasonlóan nagyvonalú vállalásokkal, a republikánus szenátoroktól nem várhatóak egyoldalú engedmények egy recessziós környezetben. A szenátus mérsékelt demokratái pedig egyértelművé tették a Fehér Háznak: a kvótakereskedelmi rendszer bevezetése munkahelyek elvesztésével fenyeget, ezt pedig nem tudják felvállalni egy választási évben.
