Potori Károly

A japánoknak nem kell az amerikai GM kukorica

A StarLink amerikai génmanipulált (GM) kukorica körüli, a helyi zöldek fellépése nyomán keletkezett bonyodalmak az USA kukoricaexportját sem hagyták érintetlenül. Legnagyobb felvevőpiacukon, Japánban az importőrök körében tapasztalható aggodalom csillapítására az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) felajánlotta, hogy az illetékes tokiói hatóságokkal közösen kialakítanak egy olyan vizsgálati rendszert, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy a nemkívánatos GM kukorica nem kerül be az ázsiai szigetországba. A szükséges vizsgálatokat az exportőrök költségére végzik el.

A cukorpiac liberalizálásáról is tárgyal a Nemzetközi Cukorszervezet

Tegnap kezdődött Londonban a Nemzetközi Cukorszervezet (ISO) tanácskozása az ágazatot foglalkoztató kérdésekről. A jelenleg túlkínálattól terhes nemzetközi cukorpiac, pontosabban a cukorkereskedelem liberalizációja tekintetében megoszlik a tagországok véleménye - derül ki a Reuters jelentéséből. A legerősebb exportőrök a korlátozások és támogatások teljes leépítését célozták meg, az Európai Unió részéről azonban bizonyos preferenciák fenntartására irányuló törekvés tapasztalható.

Előreláthatóan új mélypont következik

Az aranypiacon mély nyomot hagyott a 270 dolláros támasz áttörése. Október végén az „első körben” 262 dollárig esett az unciánkénti jegyzés, majd egy konszolidációs szakasz kezdődött. Úgy tűnik, tartósabbnak ígérkező árcsökkenés előtt állunk, erre utal, hogy több mint két hét alatt egyszer sem következett be a 270 dolláros áttörési szint tesztelése. A korrekciós fázis lezárulásához közeledve fokozatosan növekszik az esély, hogy a csökkenő trend egy új mélypont kialakulásában mutatkozik meg. Ezen várakozásunk felülvizsgálata akkor lenne indokolt, ha a jegyzés mégis a 270 dolláros ellenállás fölött stabilizálódna, de ennek a valószínűsége jelenleg elhanyagolható.

Megoszlanak a bolgár napraforgótermésre vonatkozó becslések

A benne rejlő logikai csavar miatt a magyarországi kukoricatermés-becslésekkel összefüggésbe hozható exportstop kapcsán kialakult helyzethez hasonlóról tudósít a Reuters Szófiából. A jelentés szerint Bulgáriában az elmúlt két hétben 10 százalék körüli mértékben csökkent a napraforgómag spot piaci ára - így tonnánként jelenleg 280-300 leva (123-132 dollár) körül van -, az indoklás szerint a termésbecslések egymásnak ellentmondó volta, valamint az olcsó import miatt. (Ukrajnában állítólag az olajütők tonnánként 107 dollárnak megfelelő áron jutnak a telephelyükre beszállított napraforgómaghoz.) Ehhez tudni kell, hogy az országban a legderűlátóbb - a mezőgazdasági minisztérium által kiadott - becslés szerint is csak 500 ezer tonna körüli mennyiségű napraforgómag termett, szemben a tavalyi 700 ezer tonnával. Az árak csökkenése azért elgondolkodtató, mert az azok alakítására legnagyobb hatással lévő kereskedői körben csupán 330-350 ezer tonnás terméssel számolnak, s a felhasználók várakozása sem haladja meg a 350 ezer tonnát. A kormány felmérési módszerét bírálók azt hangoztatják, hogy annak a hibalehetősége 70 százalék fölött van.

A hús- és csontliszt tilalma kedvező hír a szójadara-exportőröknek

A Franciaországban ismertté vált kergemarhakór (BSE)-esetek számának idei ugrásszerű növekedése miatti fogyasztói pánik egyre kiterjedtebb, már az ország határain is átnyúlóan, egyre több területen érezteti hatását. A BSE-vel fertőzött állatok belsőségeinek, húsának fogyasztásával összefüggésbe hozható, Creutzfeldt-Jakob-kór elnevezésű humán betegség miatti aggodalom növekedésének legközvetlenebb következménye a marhahús iránti kereslet visszaesése. Az utóbbi napok fejleményei azonban ezen túlmenően arra engednek következtetni, hogy a BSE-pszichózis az alap- és keveréktakarmányok piacán is komoly szerkezeti változást idézhet elő.

A tél közeledte megtartotta az árakat

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a meghirdetett ármechanizmus akkori követelményének megfelelően már október utolsó napjaiban növelte kínálatát, napi 500 ezer hordóval. Ezt követően piaci körökben biztosra vették, hogy a kartell még tavasszal november 12-re ütemezett, negyedéves miniszteri értekezletén újabb kínálatbővítés lehetősége szóba sem kerül. E várakozásukban nem csalódtak, az OPEC egyedüli fontos bejelentése az volt, hogy a jövőben már eltekintenek a kváziautomatikus ármechanizmus alkalmazásától, s úgy vélik, hogy a piacon hosszabb időt tekintve is elégséges, sőt számukra az áresés kockázatát rejtően nagy a nyersolajkínálat.

Vegyesen zártak a búzajegyzések

Mérsékelt árváltozásokkal és forgalommal zárult a hét tegnap a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. Mindössze 125 kontraktusnyi üzletet regisztráltak, 391 millió forint értékben. A kötések túlnyomó része a búzapiacon született, amely vegyesen zárt. Az idei áru mindhárom jegyzett terminre drágult, 390/400/300 forinttal, a jövő évi termés elszámolóára azonban három lejáratra csökkent, 50290 forinttal. Takarmánybúzából decemberi határidőre 10 kontraktusnyit kötöttek le a mindkét felet kielégítő megelőző napi záróáron. Az elszámolóár az összes terminre változatlan maradt. Meglepően hasonlóan alakultak a dolgok a takarmányárpa-piacon is: decemberi lejárattal itt is elkönyvelhettek 10 kontraktusnyi üzletet, az elszámolóárak pedig szintén a megelőző napi szinteken maradtak. A kukoricapiac viszont erősödött a márciusi kivételével az összes határidőre magasabban zárt a jegyzés 30300 forinttal. A forgalom csak decemberre volt jelentős, 28 kontraktusnyi kötés született. A takarmányindexre (TAX) egyetlen ajánlat sem hangzott el egyik oldalról sem, így értelemszerűen változatlanok maradtak az elszámolóárak is. Ugyanez mondható el az ammóniumnitrát és a szójadara esetében is. A napraforgómag-piac sem volt sokkal mozgalmasabb, a nap egyedüli eseménye az egyetlen kontraktusnyi, decemberi lejáratú kötés, amelynek nyomán 20 forinttal emelkedett az elszámolóár. Jövő augusztusi szállítású repcemagra a tegnapelőtti záróáron lett volna vevő, azonban válaszra sem méltatták eladói oldalról, az elszámolóár változatlan maradt. Az opciós gabonapiac szintén teljesen eseménytelen volt, az árak is a megelőző szinten maradtak. (NAPI)

Árollóba szorultak a műszálgyártók

A kőolajárak drasztikus emelkedésével a petrolkémiai ipar számos területén tetemesen növekedtek az alapanyagköltségek. Nem kivétel a műszálgyártás sem, amely a kilencvenes évek közepén az akkori kedvező árviszonyok hatására végrehajtott beruházások következményeként ma a túlkínálat kialakulását kockáztatva termel. Emiatt az alapanyagok árának emelkedéséből eredő veszteségeiket nem tudják továbbhárítani a felhasználókra, így a termelői árrés szinte nullára szűkült.

Nyersanyaghiánnyal küszködnek a mexikói tequilagyártók

Mexikó híres nemzeti itala, a tequila az utóbbi években világszerte egyre kedveltebbé vált. Ez az exportkereslet növekedésében is megmutatkozik, de a kínálkozó lehetőségeket a szeszfőzdék csak korlátozottan tudják kihasználni. Az ok sajátos: az ital alapanyagául használt agávét, pontosabban annak torzsáját újabban tolvajok dézsmálják meg. Kártételük már akkora, hogy nemcsak a termelést vetette vissza, hanem komolyan veszélyezteti az ital minőségét is.