A mexikói Guadalajara a tequilagyártás egyik központja. A várost kiterjedt agávéültetvények övezik; ez a kaktuszra emlékeztető növény a mexikói nemzeti ital alapanyaga. Torzsájának édes levét használják a világszerte egyre népszerűbb tequila készítéséhez. A Financial Times szerint azonban Guadalajarában inkább csak használták, mert újabban olyan mértékben dézsmálják meg tolvajok az ültetvényeket, hogy a szeszfőzdéknek súlyos gondokat okoz a szükséges nyersanyag előteremtése. Ennek következtében az elmúlt másfél évben az agávé rendkívül keresett lett, s az ára mintegy 1600 százalékkal emelkedett. A növény torzsájának kilogrammjáért 1,4 dollárt kérnek. Egy növény torzsája átlagosan 30 kilogramm körül van, ez ma 50 dollárt ér. Négy növény ellopásával már egy mexikói munkás havi átlagbérének megfelelő pénzre tehetnek szert a „coyotenak szidalmazott tolvajok. A tequilakészítők szorult helyzetükben olykor még az orgazdaságot is vállalják.
A helyzet odáig fajult, hogy az érdekeltek fegyveresekkel őriztetik az ültetvényeket. Az egyik ültetvény, a Tequila Herradura vezérigazgatója már azt állítja, hogy az agávélopás jövedelmezőbb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem.
Az új helyzetben a korábban szegény agávéfarmerek jó része szinte egyik napról a másikra milliomos lett, a gyárak pedig arra kényszerültek, hogy készítményeik agávétartalmát 100-ról 51 százalékra csökkentsék, évtizedes hagyományokat törve meg. Mindamellett a termelés hanyatlik: 1994 és 1999 között még közel duplájára szökött fel, idén viszont az év első kilenc hónapjában 4,2 százalékkal csökkent a tequilagyártást ellenőrző helyi hatóság szerint.
Miközben csökken az árualap, az exportkereslet nő, ami fokozza a csábítást a minőségrontás útján való mennyiségnövelésre. Ezt azonban az ország fogyasztóvédelmi felügyelete üldözi: míg 1998-ban csak 3 szeszfőzdét zárattak be, idén már 8-tól vonták be az engedélyt hamisítás miatt. A vizezés és hamisítás veszélye különösen azon esetekben nagy, amikor a tequilát ömlesztve exportálják és külföldön palackozzák. Olykor még abban sem lehet biztos a vásárló, hogy az üvegben valóban tequila van-e.
Egyesek szerint ez ellen az lehet hatékony védekezés, ha maguk a gyártók palackozzák terméküket, ez azonban nehezen fogadható el olyan cégek számára, amelyek már saját palackozóüzemeket építettek exportpiacaikon.
A megoldást egyelőre keresik, leginkább a termelők és feldolgozók közötti kapcsolatok, valamint az adminisztráció és az adatszolgáltatás javításában.
Tavaly Mexikóban 591 ezer tonna agávétorzsából 142 millió liter tequila készült, ebből 42 millió liter volt a 100 százalékig agávéból készült ital.
Potori Károly