Amíg az Európai Unió hatóságai a kergemarha-kór terjedését és egyelőre nehezen felmérhető súlyú következményeinek továbbgyűrűzését igyekeznek megállítani, Washingtonnak a StarLink fantázianevű génmanipulált kukoricával gyűlt meg a baja.
Alig több mint egy hónap telt el azóta, hogy helyi környezetvédők nagy tömegben gyártott élelmiszer-ipari készítményekben a nevezett, csupán takarmányozási célú felhasználásra engedélyezett kukorica nyomaira bukkantak. A skandalum csillapítására az érintett termelők nyomban visszahívták az inkriminált termékeket a kereskedelmi hálózatból, a USDA pedig a további bonyodalmak megelőzése céljából a még a farmereknél lévő StarLink-készletek felvásárlása mellett döntött (NAPI Gazdaság, 2000. október 28., 12. oldal). E hírek természetesen az amerikai kukorica importőreihez is eljutottak. Ezek között a legnagyobb Japán, amely évenként 15-16 millió tonna kukoricát vásárol az Egyesült Államokból. Ebből mintegy 4 millió tonna a humán célú feldolgozásra szánt áru, a többit takarmányként használják fel. Az ázsiai országban azonban a StarLink fajta sem emberi táplálkozásra, sem állati takarmányozásra nincs engedélyezve. A japán importőrök körében erős aggodalmat keltett az a kockázat, hogy az általuk vásárolt tételekbe is keveredhet a GM kukoricából s ez az import jelentős visszaesésében is megmutatkozik.
A problémák elhárítása érdekében a USDA tárgyalásokat kezdeményezett a japán egészségügyi minisztériummal, hogy közösen alakítsanak ki egy olyan vizsgálati rendszert, amely kellő biztosítékot nyújt a nemkívánatos kukoricafajta bekerülése ellen. A terv szerint amennyiben az exporttételek között a berakodást megelőzően StarLinkkel keveredett árut találnak, azt nyomban az amerikai takarmánykeverőkhöz vagy állattartó telepekre irányítják. A vizsgálatok költsége - vagononként 20-25 dollár - az exportőröket terheli.
(Reuters)
Potori Károly