Plankó Gergely

Gigaprojektekbe áramlanak az olajdollárok

A tavasszal 120 dollárral rekordot döntő - és elemzők szerint tovább emelkedő - olajár vitathatatlanul legnagyobb nyertesei közé tartoznak az Öböl menti országok. Szaúd-Arábia, Bahrein, Kuvait, Katar, Omán és különösen az Egyesült Arab Emírségek esetében a pénz óriásbefektetésekbe áramlik. A hat országnak összesen 381 milliárd dollár bevétele származott olaj-, további 26 milliárd pedig földgáz-értékesítésből 2007-ben az Institute of International Finance adatai szerint. Ha pedig az olaj ára tartósan 100 dollár felett marad, ez az összeg 2020-ig akár 9 ezer milliárd dollárra is nőhet. A leglátványosabb fejlesztések kétségtelenül Dubaiban, az Emírségek legnagyobb városában zajlanak. Áprilisban a 72 emeletes Rose Tower luxusszálloda 333 méteres magasságával átvette a világ legmagasabb szállodája címet a szintén Dubaiban található Burj Al Arabtól. Utóbbi egyben a világ egyetlen hétcsillagos szállodája - a vendégek helikopteren vagy Rolls-Royce-on érkeznek, s minden földi jó mellett lakosztályukban például tizenháromféle párna közül választhatnak. Mementóként: az ország fővárosában, Abu-Dzabiban csak 1961 óta vannak betonutak. Az emblematikus építmények közé tartozik a Palm Jumeirah, a világ legnagyobb mesterséges szigete, mely 12,3 milliárd dollárból épült fel. Az ingatlanboom 2004-ben kezdődött, miután megszületett az a kormányzati döntés, hogy a gazdaság(mely korábban egyoldalúan az olajexportra rendezkedett be) két fő tartópillére a turizmus és a szolgáltatószektor lesz. Az ingatlanárak ennek köszönhetően megugrottak, Dubai és környéke pedig a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági zónája lett.

Fontmilliárdos adósok összecsapása

Anglia két leggazdagabb klubja, a Manchester United és a Chelsea lép pályára ma este Moszkvában a Bajnokok Ligája (BL) döntőjében - ezek egyben a leginkább eladósodott klubok is. A két együttes összes tartozása 1,5 milliárd font - derül ki a Company House legfrissebb kimutatásából. A Chelsea-nek nincsenek külső hitelei, a tartozás legnagyobb része saját tulajdonosa, Roman Abramovics felé áll fenn, aki kamatmentes hitelként biztosított 578 millió fontot csapata számára. Az összeget másfél éven belül kellene visszafizetni, ha Abramovics elhagyná a csapatot. Peter Kenyon igazgató szerint ugyanakkor biztos a jövő, a tulajdonos hosszú távra tervez. A Chelsea 2007-ben rekordot jelentő 190 millió fontot forgalmazott, a bevételek 25 százalékkal nőttek, a veszteség pedig 75,8 millió fontra csökkent a 2006-os 80,2 millióról. A tervek szerint 2009-2010-re szeretnének önfinanszírozóvá válni. A Manchester Unitednek ezzel szemben elsősorban külső hitelei vannak, melyeket az amerikai Glazer fivérek vettek fel, amikor 2005-ben megvásárolták a klubot - 666 millió fontos tartozás áll fenn pénzügyi intézmények, ezen belül is 152 millió hedge fundok felé. A tartozásnak csak a kamatai 81 millió fontot tettek ki tavaly.

A tőzsdén látná szívesen a vízi közműveket a PM

A magántulajdon megjelenésével várhatóan nő a működés hatékonysága, a társaságok együttesen elegendő méretűek a tőzsdére lépéshez, és a szabályozási környezet rendezését követően a szektorban megfelelő növekedési potenciál lesz ahhoz, hogy a részvények árfolyama fokozatosan emelkedjen - indokolta lapunknak a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya, hogy miért döntöttek a víziközmű-társaságok részbeni privatizációja mellett. Az Új tulajdonosi programba (ÚTP) való bevonással pedig a lakosság is közvetlenül részesedhet - a PM szerint - a javuló működés által elért eredményekből. Nem olyan régen még lényegesen más álláspontot képviselt a minisztérium - tavaly októberben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén Tátrai Miklós, a PM akkori államtitkára úgy nyilatkozott, nemhogy nem indult meg semmilyen privatizációs eljárás, még a kormány napirendjén sem szerepel a kérdés. Igaz, most is kisebbségi tulajdonról van szó, a többségi tulajdont az állam továbbra is meg akarja tartani - erre utal többek között az is, hogy a lex Mol nevesíti a víziközmű-társaságokat mint nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű vállalatokat. Mivel a részvények kisebbségi hányadát értékesítenék, a tulajdon legfeljebb 20 százaléka pedig az önkormányzatokhoz kerül, a PM elsősorban nem a stratégiai-szakmai, hanem a pénzügyi befektetők és a kisbefektetők érdeklődésére számít. A víziközmű-társaságok várható piaci értéke jelenleg még nem határozható meg pontosan, azonban a jogszabályi környezet rendezését követően a minisztérium reményei szerint tőzsdére vezethetők a cégek. Az önkormányzatok ugyanakkor beadvánnyal fordultak a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH), hogy a lakosság számarányának megfelelően részesülhessenek a víziközmű-társaságokból. Többségi tulajdonra van szükségük az önkormányzatoknak, hogy saját hatáskörben dönthessenek a fejlesztésről és az üzemeltetésről - mondta a Napinak a beadványt másokkal együtt jegyző Oroszlány alpolgármestere, Székely Antal. A vagyontárgyak szerintük maradhatnak állami tulajdonban, az önkormányzatoknak az üzemeltetésre van szükségük. Ha a MeH elutasító választ ad, az érintett helyhatóságok közösen döntik el, mi legyen a következő lépés.

Az eufóriában is figyelni kell a menedzserszerződésre

Ha egy cég menedzsert keres, a fejvadászcégnek általában csak olyan információkat ad meg, mint az elvégzendő feladatok, a hierarchiában elfoglalt hely és az alapkövetelmények, pedig ez nem elég a megfelelő ember megtalálásához - véli Bojtos Tünde, a P&Bert senior tanácsadója. A teljes képhez szükséges tudni ezen kívül a napi feladatokat (ehhez érdemes személyesen beszélni a kollégákkal), megismerni a cégkultúrát, és azt is, a jelöltnek milyen személyiségjegyekkel, tudással, tapasztalattal kell rendelkeznie. Az egyik legnépszerűbb módszer az utóbbi időben a direct search - ehhez a vállalatnak meg kell határoznia, melyik konkurens alkalmazottját látná a legszívesebben, majd személyesen felkeresik az érintett céget. Bojtos szerint Romániában még jellemzőbb a kapcsolati háló alapján történő keresés - Magyarországon már inkább interneten, adatbázis segítségével, hirdetéseken keresztül és a direct searchcsel folyik a vadászat. Korábban szokás volt a jelölt stressztűrő ké­pességét is vizsgálni a meghallgatásokon mesterségesen generált feszült helyzetben - ezek a módszerek azonban részben elavultak már, ráadásul egy felnőtt számára nem jelent különösebb újdonságot a stressz. Az egyik legmodernebb módszer az assesment center - a jelöltek ekkor másfél-két napot együtt töltenek, közösen végeznek el szimulációs gyakorlatokat és teszteket, egyidejűleg több kompetenciát lehet vizsgálni és egy jelentésbe lehet integrálni a különböző forrásokból származó adatokat. Ha megvan az ideális jelölt, a felek részéről gyakran a "kölcsönös eufóriában" elsikkadhat egy fontos részlet - a menedzserszerződések részleteinek tisztázása. Az új alkalmazott a fizetés, juttatások, szolgálati autó és egyéb javak mellett könnyen átsiklik afelett, hogy mi történik távozása esetén - mondta Rátkai Ildikó ügyvéd. A menedzserszerződés mint kategória ugyan nem szerepel a magyar jogban, tartalmilag azonban létezik ilyen típus, jellemzően ugyanis sokkal bővebb felelősségkört, ezzel együtt több kötelezettséget tartalmaz, mint egy átlagos munkaszerződés. Sok multinacionális vállalat tulajdonosa a standard szerződését akarja egy az egyben a magyar jogra érvényesíteni - ez azonban Rátkai szerint a legtöbb esetben nem működik, ezért inkább a jogválasztást szokták javasolni. Kétnyelvű szerződés esetén fontos kikötni, hogy eltérés esetén melyik nyelv az irányadó - ebből is számos konfliktus származott már. A külföldi tulajdonú vállalatok általában euróban vagy dollárban akarják meghatározni a fizetéseket, ezt azonban a magyar törvények nem teszik lehetővé, így általában a szerződésbe az kerül, hogy a "kérdéses összegnek megfelelő magyar forint a tárgyhónapban irányadó MNB-középárfolyamon". A magyar munkatörvénykönyv nem ismeri a bónusz fogalmát; ennek ellenére, ha a munkáltató nem fizeti ki, három évig követelhető. Más típusú ösztönző a jutalom - ez utólag, szubjektív döntés alapján adható, így nem is követelhető.

Jó vezetőnek születni kell

Egy menedzser legyen hosszú távon hiteles, érték- és munkahelyteremtő, csapatjátékos, társadalmilag érzékeny, a versenytársak által is elismert és sokoldalú - mondta lapunknak Dénes Gábor, a Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára.

Megszűnőben a dominancia

A következő öt-tíz évben, az utóbbi évtizedhez hasonlóan, minden bizonnyal a gépipar marad a hajtóerő a magyar iparban - mondta lapunknak Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. iparral foglalkozó kutatásvezetője. Kezd ugyanakkor megtörni az a trend, hogy a gépipar teljes mértékben egyeduralkodó, számos más iparág is fokozatosan felzárkózik. Ilyen például a gumiipar - Magyarországon sorra települnek le a nagy márkák, a Michelin és a Hankook mellé hamarosan feliratkozik az indiai Apollo Tyre is. Vannak olyan ágazatok is, melyek összességében leépülőben vannak, egyes részterületei azonban jól teljesítenek, ráadásul ezek jellemzően a termelés magasabb szintjei. A könnyűiparon belül a bőr- és cipőipar néhány területe (elsősorban a műszál alapú sportcipők és táskák), az élelmiszeriparon belül pedig a húskészítmények területe növekszik viszonylag jól, és szépen fejlődik az üdítőital-gyártás is. A fémiparban és a vegyiparban is a magasabb feldolgozottságú termékek termelése fejlődik jobban. A következő években legalább valamivel szélesebb alapokon áll majd az ipari termelés, nem függ annyira szorosan néhány nagyvállalat teljesítményétől - értékelt Pál Katalin. Probléma lehet ugyanakkor, hogy lassan elfogynak az ipar működéséhez elengedhetetlen szakmunkások. A legsúlyosabban a fém- és vegyipar érzékeli a hiányt, de például a gyógyszeriparban is rendszeresen számolnak be laboránsok hiányáról. Pál Katalin szerint erre nem feltétlenül a szakképzés átalakítása, hanem az általános oktatásban az alaposabb, hangsúlyosabb természettudományos képzés jelenthet megoldást - a termelő nagyvállalatok ugyanis jellemzően biztosítják a képzést a munkásoknak, de olyan munkaerőre van szükségük, aki megfelelő alapismeretekkel rendelkezik. Ráadásul folyamatosan új technológiákkal kell megismerkedniük - a kutató szerint néhány éven belül komoly szerepet kaphat a nanotechnológia a magyar ipar életében. Az ipari exporton belül nemzetközi összehasonlításban is magas hányadot tesznek ki jelenleg is a high-tech termékek, vagyis a híradás-technikai eszközök (mobiltelefonok, szórakoztatóelektronikai eszközök, részegységek) és műszeripari termékek.

Gépek és gyógyszerek orosz gázért

Robbanásszerű az elektronikai eszközök és kisgépek arányának növekedése az oroszországi magyar exporton belül - tájékoztatta lapunkat a moszkvai nagykövetség. Tavaly a 2,97 milliárd dolláros teljes exporton belül 1,72 milliárd dollárt tett ki ez a kategória. Igaz, ezek többnyire minden bizonnyal a multinacionális vállalatok (többek között a Nokia és a Samsung) magyarországi leányvállalatainak termékei - ezek a cégek ugyanis felfedezték a döntően fogyasztói szemléletű orosz piacban rejlő lehetőségeket. Ez a tendencia pedig vélhetően folytatódni is fog, amíg a magas energiaárak komoly bevételekhez juttatják Oroszországot. Jelentős a gyógyszerkivitel - a Richter 200, az Egis 100 millió dolláros kivitelt produkált 2007-ben, és a piac továbbra is dinamikusan bővül, a Richter gyárat is épít Oroszországban. Összességében pozitívan értékelhető, hogy az exporton belül a magas hozzáadott értékű javak dominálnak. Az agrárium ugyanakkor stagnál, egyedül a borágazat kezd lassan fellendülni, igaz, lényegében a nulláról indulva, részben az utóbbi idők vásárainak és kiállításainak köszönhetően. Hatalmas potenciál lehet a mezőgazdasági technológiák exportálásában - az oroszországi magyar nagykövetség a közelmúltban prezentációt tartott a magyar agrártechnológiákról, melyre a húsimportra szoruló, gyenge tejhozamokat produkáló orosz piacon jelentős kereslet mutatkozhat. Megjelentek a magyar bankok, elsősorban az OTP a térségben - komoly vonzerőt jelent ugyanis a még nem teljesen kiaknázott, számos "réssel" rendelkező és a subprime- válságtól kevéssé érintett piac. A nagy magyar vállalatok közül jelen van a Mol és a TriGránit is - utóbbinak jelentős bővülési lehetőségek kínálkozhatnak az építőiparban, ám a továbblépést egyelőre akadályozza, hogy nincs elég oroszul beszélő magyar munkaerő, sem a mérnökök, sem a menedzserek, sem pedig a szakmunkások között. Az import ezzel szemben meglehetősen egyoldalú, szinte teljesen az energiahordozókra korlátozódik - ez tavaly a teljes, 6,48 milliárd dolláros behozatalból 5,84 milliárd dollárt tett ki. Mivel az utóbbi telek viszonylag enyhék voltak, a behozott gáz volumene érdemben nem változott, a világpiaci árak növekedésének következményeként azonban továbbra is több mint kétszerese az import a kivitelnek.

Nem lesz miniszterelnök Bajnai, inkább fejleszt

Nincsenek kormányfői ambíciói a csúcsminiszternek.

Igen a zöldadóra, nem az erdőprivatizációra

Támogatja a zöldadó bevezetését Szabó Imre, a környezetvédelmi és vízügyi tárca miniszterjelöltje, ám hogy pontosan mit ért ezalatt, az nem derült ki a környezetvédelmi bizottság meghallgatásán. A magyarországi erdők nagy része esetében a jóléti és a közösségi funkciók előbbre valóak, mint a gazdasági érdekek, ezért a jelölt csak abban a néhány esetben ért egyet az erdők privatizációjával, ahol az indokolt. A vízi közművek privatizációjával kapcsolatban nem akarja, hogy túl olcsón privatizálják ezeket a társaságokat, ezért támogatja a víziközmű-törvényt. Emellett Szabó támogatná a szennyező teherautók kitiltását a belvárosból, ehhez azonban a feltételek megteremtésére, például az M0-s körgyűrű befejezésére volna szükség. A budapesti légszennyezési helyzet megoldásának fontos eleme a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása lenne, melyet másokkal együtt régóta szorgalmaz. Miniszterként - ahogy eddig sem - nem leszek visszafogott, ha el kell mondanom a véleményemet - mondta Szabó. Ezzel együtt szoros együttműködést és a "kötelező körökön túli" párbeszédet ígért a tárca, valamint szakmai és civil szervezetek, a tudomány képviselői és a gazdasági szereplők között. A minisztériumban nem politikai elkötelezettség alapján mérlegelek majd a kollégák kiválasztásánál, hanem teljesítményük szerint - jelentette ki Szabó Imre, aki az egyik szakállamtitkári tisztséget ellátó volt SZDSZ-es veszprémi polgármesterrel, Dióssy Lászlóval együtt kíván dolgozni. A környezetvédelmi bizottság 10 igen és 8 ellenzéki ellenszavazat, valamint Katona Kálmán bizottsági elnök tartózkodása mellett elfogadta a jelölést.