Az Orbán-kormány és az EU sem siet
Erősek az elemzői kételyek, hogy a hitelmegállapodásnál a magyar kormány és az EU érdekelt-e a korai megegyezésben. Az időhúzás mindkét félnek jól jöhet. Negyed éven belül jöhet az idei első devizakötvény-aukció, de a devizatartalékok szintje is apadhat.
Csak átmenetileg korrigált a nemzeti jövedelem
A gazdaság teljesítményét mérő legbevettebb mutató a GDP. A hozzáadott értéken keresztül a termelés szintjéről információt közlő mutató készül el a leggyorsabban, így ez közöl a teljes gazdaság állapotáról legelőször egy átfogó képet. A nemzeti jövedelem erre épül, a kettő közti különbség a megtermelt jövedelem termelési tényezők közötti elosztása, amely a teljes összeget az országon keresztül átáramló jövedelmeken keresztül módosítja.
A GDP-n túl is vannak lehetőségek
A múlt mérésén túl akár a jelen folyamatait is megbecsülhetnék a statisztikai hivatalok. Ez kiküszöbölné a precíz adatfeldolgozás igényéből eredő információhiányt.
Megvan, mi törte meg az MNB egységét
Egy tag szavazott lazításra, a többség a 7 százalékos ráta mellett állt ki. A tagok nem először ítélik meg máshogy a pénzpiaci kockázatokat.
A fogyasztók kerültek ki vesztesen
A januári után ismét meglepetést okozott az infláció februárban. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,8 százalékkal nőttek, megduplázva a tavaly februári 0,4 százalékos ütemet. Az éves index így 5,9 százalékra ugrott a januári 5,5 százalékról − derült ki a KSH kedden közzétett számaiból. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 5,6 százalék volt.
Az állam élen járt a drágításban
A hatósági árak drágulása meghaladta az áfaemelést idén februárban, a gyenge forint begyűrűzésének egyre több jele látszódik. Idén a KSH fogyasztói kosár-változtatása is befolyásolta az árindexet.
Itt az inflációs meglepetés! Nagyot ugrottak az árak
Ismét felülmúlta a fogyasztóiár-index a várakozásokat. Az élelmiszerárak okozhatták a meglepetést.
Magyarország elkerülheti a recessziót 2012-ben
A vártnál jobb szerkezetű 2011 utolsó negyedévi GDP-nek optimista az üzenete. A belső kereslet élénkülésére nincs remény idén és a megszorítások is szűkítik a lehetőségeket. Magyarország egyedül az eurózónába kapaszkodhat, már \"csak\" Európának kell növekednie.
Örülhettek januárban az exportőrök
Az idei első hónapban a magyar export 1932,50 milliárd forintot ért el − adta hírül pénteken a KSH. A szint a szeptember−novemberitől ugyan elmaradt, nominálisan azonban 14,6 százalékkal haladta meg az erős bázisnak tekinthető 2011. januárit. Ez az eredmény úgy is figyelemre méltó, hogy már 2011 második félévében, kevésbé erős viszonyítási pontokkal összemérve is csak novemberben volt ennél gyorsabb a dinamika. A recessziós környezetben az év eleji adat első látásra meglepő, ugyanakkor a hazai külkereskedelmi forgalom euróban és dollárban zajlik, így az európai és amerikai devizában befolyt összeg a forint gyengülése miatt (januárban az euró/forint átlagosan 12 százalékkal gyengült az előző januári szinthez képest) jóval kedvezőbb eredmény. Így az április 3-án közölt végleges adatok között publikált volumenindex nem tükrözi vissza majd az exportőrök számára kedvező hírt. A növekedést euróban szemlélve az eredmény a várakozásokkal egyezik meg. A decemberi mélyrepülést ugyan meghaladja a 2,2 százalékos növekedés, de ennél gyengébb adatok utoljára a válság tetőzésekor, 2009-ben voltak jellemzőek.
Végre egy reménysugár - ez vár a magyar gazdaságra
A vártnál jobb szerkezetű GDP még reményt is adhat a hazai termelésnek. A belső kereslet élénkülésére nincs remény, a megszorítások is szűkítik a lehetőségeket. Magyarország egyedül az eurózónába kapaszkodhat, már csak Európának kell növekednie.
