A januári után ismét meglepetést okozott az infláció februárban. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,8 százalékkal nőttek, megduplázva a tavaly februári 0,4 százalékos ütemet. Az éves index így 5,9 százalékra ugrott a januári 5,5 százalékról − derült ki a KSH kedden közzétett számaiból. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 5,6 százalék volt.
Az üzemanyagárak januári száguldását a várakozásoknak megfelelően mérsékelt csökkenés követte, de az élelmiszerek és a ruházati cikkek gyors drágulásának kompenzálására ez nem volt elegendő. Előbbiek ára egy hónap alatt 1,7 százalékkal ment feljebb, míg az utóbbi csoport árai ugyan 0,6 százalékkal csökkentek, de ez messze van a februári akciók nyomán megszokott 2-3 százalékos visszaeséstől.
A szűk kereslet és a kereskedők költségnövekedése közti dilemma megoldódni látszik, az áfát szinte teljes egészében áthárították a fogyasztókra − mondta Németh Dávid, az ING elemzője. Vannak érvek amellett is, hogy az árfolyam is átcsuroghatott az árakba. A nem tartós ipari cikkeknél (például a mosópor) nagy volt az ugrás, és mérsékelten, de a tartós cikkek között is látni a drágulást. Ugyanez elmondható a feldolgozott élelmiszerekre is, amelyek a vártnál jobban megemelték az árindexet. A szolgáltatások áraiban volt egy ugrás januárban az áfaemelés miatt, ez februárban már visszafogott volt, ez a terület ugyanis nem szembesült oly nagy mértékben a gyenge forinttal.
Az alacsony kereslet mellett meglepő áremelkedések mentek végbe, az áfa a vártnál nagyobb mértékben gyűrűzött át − erősítette meg Mináry Borbála, a KSH szakértője. Az árfolyamnál azonban érdemes figyelembe venni, hogy sok vállalat nem azonnali árfolyammal dolgozik, akár több hónapra is köthetnek megállapodást. A műszaki cikkeket ráadásul túlkínálat jellemzi, így a verseny is erősebb.
A fentieket súlyosbította, hogy a hatóságok az áfaemelésnél nagyobb mértékben emeltek, elég a gázárat és a vízdíjat megnézni: a vezetékes gáz 4,1, a palackos gáz 3 százalékkal, a víz pedig 4,2 százalékkal drágult egy hónap alatt. További kérdés, hogy megjelenik-e az árakban egy másik költségoldali nyomás − vetette fel Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank szakértője. A minimálbér-emelést ugyanis késve követi a kompenzáció, ezért elképzelhető, hogy a vállalatok újabb áremelésekre kényszerülnek.
Az MNB ettől még \"nem ugrik rá az adatra\" − véli Németh Dávid. Ha szóba kerül is a kamatcsökkentés lehetősége a monetáris tanács március végi ülésén, opcióként (szemben a februári alkalommal) nem vetik fel, azaz nem is szavaznak rá. 2013 közepére azonban már csak az idei magas bázis miatt is az inflációs cél közelébe csökken az árindex, így akár most szeptemberre kedvező lehet a hangulat egy kamatvágásra. Az EU/IMF-megállapodás tovább húzódik, de még nyár végére létrejöhet. Ha a külső nyomás enyhül, és a kormány is közzétesz egy olyan költségvetést, amely a 2013-as hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartja, és arra az unió pozitívan reagál (többek között megszűnik a kohéziós pénzek megvonására vonatkozó döntés), az akár még idén három, egyenként negyed százalékpontos monetáris enyhítést is eredményezhet.
